Eger - hetilap, 1882

1882-08-03 / 31. szám

294 és városunkban létező életképes vagy azzá tehető iparűzés emelése, esetleg gyáriparrá alakítása, vagy uj iparágak megte­remtése iránt nyilatkozzunk. Mi is osztjuk és üdvözöljük azon igazságot, melyszerint a városok fejlődésének és vágyónosodásának egyik alapfeltételét képezi iparuknak minélinkább versenyképessé tétele, melyet szerintünk jó akarattal, s ebből folyó némi csekély áldo­zattal létesithetőnek is tartunk: ha erre nézve a kormány által igen helyes kezdeményezést közös akarattal magunkévá téve, a társadalom utján is oda törekszünk, hogy hazánkat iparos állammá emeljük, hogy szükségleteink beszerzését első sorban hazai gyárt­mányból fedezzük, hogy az ipar fejlesztését előmozdító iparos is­kolák felállítását eszközöljük, hogy az idegen árú iránt való túl­ságos előszeretetben a hazai készítmények felett magunkat mérsé­keljük. Ha ezek igazságától áthatva azok szerint cselekszünk; azon esetre él bennünk a hit, hogy gyermekeink boldogabb napo­kat fognak élni a most élő, és inkább tengődő, minden rendet nél­külöző iparosoknál, kiknek helyzetét, az alább jelzett iparok ha­nyatlása is sajnos világításban tünteti elénk. Tudva levő, hogy Eger városa alig egy félszázaddal előbb nemcsak Dobó vitézségéről volt hires; hanem iparáról is, mely uralta az egész alvidéket. Debreczen, Nagyvárad, Szolnok és a tiszavidék lakossága még ma is emlékszik az egri ipar ter­ményeire, milyenek czipész, szűr szabó, szűcs, kalapos, stb. munkák. Ugyancsak Szerbia és Törökország ismerte váro­sunkban szövött vásznainkat, mely vászonszövés itt annak idején oly fejlett állapotban volt, hogy Egernek mintegy speciali­tását képezte. Hová lettek ezek ma, hol vannak csak romjaik, vagy azok sem léteznek már ? könnyű eltalálni. A szakképzettség és vállalkozás hiánya, a külföldi árú iránt való szeretet, a közle­kedési erek megnyílása folytán behozott idegen áruk, bizonyos osztály kapzsisága; végül a féktelen szabadipar mind megannyi eszközök, melyek képesek még ma is haladásunkat meg-meg- akasztani. A) Először is azon iparágakat említjük fel, melyek a múltban városunkban virágzásnak örvendettek. Ezek: 1. A szövő-fonó, azaz az úgynevett takács ipar, mely igen szép virágzásban létezett városunkban. Mai nap is vannak itt még takácsok, kik csupán a községekből behozott fonalak fel­dolgozásával, régi rozzant szövőszékeken dolgoznak. Pedig ez ipar­ág még ma is életképes ezen vidéken, ha azt a közönség párto­lása kisérné, ha e nembeli munkásaink haladásra ösztönöztetnének, hogy megismerve a jelen technikai haladás műszereit, az azzal való bánásmódot eltanulnák. Lehetne és igen kívánatos volna an­nak fejlesztését előmozdítani, már csak azért is : mert az Eger kör­nyékén levő falvakban a kendertermelés és annak félkészitmény- nyé tétele által a vidéki lakosságnak is újabb foglalkozást és ke­resetet teremtenének; mert hegyközeink völgyein csergedző for- rás-folyók észszeriileg a legjobb kender-áztatók alakítására felet­te alkalmasak; másrészről, minthogy búzatermelésünk jövedelme­zőségét Amerika és Oroszország nagymérvű behozatala által fe­nyegetve látjuk, ezen kereskedelmi növény termelésére a népet buzdítani elengedhetlen hazafiui kötelességeink közé sorozzuk. Ezen iparág érdekében szükségesnek látjuk, hogy a kor­mány városunkba is, úgy mint a Szepességbe, s z ö v ő-s z é- keket és vándor tanárt küldene le, ki megösmertesse a technikai vívmányok terén alkalmazható műszereit. 2. A t i m á r-i p a r is azok közé tartozik, melyekben Eger alig egy negyedszázad előtt még az első iparos városok közt fog­lalt helyet. Számtalan telepen létezett, az úgynevezett melegvíz melletti városrészben, mely ipar jövedelmezősége folytán boldog, s mondhatni jómódú vagyonos családok voltak, kik készítménye­ikkel nemcsak helyben, hanem, kiváltképen keresett fontostalp bő­reikkel, az országban több piaczon dicséretesen versenyeztek. Ez iparág városunkban ma kihaló félben van, pedig a gyár­táshoz megkivántató minden kellékek ma is megvannak; de ezen ipart is a külföldről beözönlött ipartermény semmisítette meg. Te­kintve azon kincset, mely az ily gyártmányok előállításához ki- vántató jó vízben áll, milyen az egri melegforrás, kellő tőkével egy nagyobbszerű bőrgyár felállítása igen üdvösnek és hasznosnak Ígérkeznék; különösen, ha a vállalkozónak remé­nye lehetne, hogy saját készítményei, elsősorban a megyében, vá­rosban és kerületében elhelyezett honvédség, a megyei és városi szolgaszemélyzet és rendőrség által fogyasztanának. 3-szor. A kihalt iparágak közé tartozik még a reszelő­vágás mestersége is, mely hajdan Egerben nevezetes szerepet vitt; most azonban a nevezett czikk ócska állapotban összevásá­roltatván, a kereskedők által újra kivágás végett külföldre kül­detik. Felemlitésre méltónak azért tartjuk, mivel ezzel is egy ipar­ágat veszítvén, az abból bejöhető haszonnal a külföldnek áldozunk. A hajdan virágzott egri ipar még feni evő maradvá­nyai sem állanak a legjobb lábon. Ismételjük: az ipar mestersé­ges enyomásának hatásán kívül itt is a szakképzettség hiánya az^ok. Mindenek fölött hiányzik az iskola, minek következtében jómódú szülők, kik gyermekeiket taníttatni képesek, irtóznak gyer­mekeiket iparosokká képeztetni. Iparosnak legtöbbször szegény, iskolát sem látott gyermekeket adnak, kik azután mind értelmi­ségben, mind vagyonban szegények lévén: lehet-e tőlük várni, hogy ezek támogatás nélkül emeljék az ipart ? B) Most áttérünk a városunk határában szükséges és kivánat-os ipartelepek elősorolására, szem előtt tartva azt, hogy csak olyanokat hozzunk javaslatba, melyeknek anya­ga itt feltalálható, melyeknek piacza biztos, melyek úgy a közön­ségre, mint a vállakozóra nézve hasznothajtók és üdvösek. Ilyenek: 1. Egy gazdasági gép-gyár, gőzerőre berendez­ve: kisebb gazdasági gépek, milyenek járgány-cséplőgépek, rosták, ekék, borsajtók, stb. készítésére. Ezen gyár felállítása a lehető legjobban kifizetné magát, mert a) Magában a városban, de a vidéken is évenkint annyi el­használt, úgynevezett ócskavas jön forgalomba, hogy az, legkisebb számítás szerint, ami Budapestre küldetik fel, (eltekint­ve attól, ami haszontalanul elhányódik) 4—5-száz métermázsára tehető. Ezen anyag könnyen beszerezhető lévén, annak újból le­endő átöntése, feldolgozása itt helyben történhetnék. b) Olyan fajta gazdasági-gépekhez, nagyobb mennyiségben inkább szerszámfa szükségeltetvén, mely a városunkat kör­nyező erdőségekben nagymennyiségben feltalálható és olcsón be­szerezhető : az a felállítandó gépgyárnak jelentékeny előnyét ké­pezné. Megemlítjük, hogy ily gyár hiányában e vidékről évenkint nagymennyiségű ily fajta szerszámfa vitetik Franczia- és Németországba. c) Előnye egy netalán vállalkozó tökének, hogy itt, leégés folytán, de leginkább tőke hiányában pusztuló félben áll két gyárépület, a melegvíz lefolyó vizével egyesült patak partján, mely viz tudvalevőleg a legnagyobb télben sem fagy be, mi a gyártás előmozdításához igen alkalmas. Ezen épületek bármelyikét igen jutányos árban lehetne megszerezni. d) Ezen gyár készítményeinek elárusitása a kör­nyéken biztosítva volna, mivel az ily gépek hasznos voltát manap­ság már minden kis gazda átlátván, azok megszerzésére mintegy utalva van. De hasznot hozónak Ígérkezik úgy a gyáros mint a megrendelő részére, minthogy a kisebb javítások által a gyáros nem megvetendő jövedelemhez jutna; a megrendelő pedig, a most Csehországból hozatott gépek megromlott géprészeinek javításánál előálló drágább fuvardíját gazdálkodná meg. 2. Létesíthető lenne egy gőzerőre berendezendő vegye s- készitményü-gyár, melyben gyártandó volna: a) Az úgynevezett szalmapapir, mely kereskedésekben mint pakoló-papir nagy fogyasztásnak örvend úgyannyira, hogy ezt nagymennyiségben még ma is külföldről szerezzük be; holott az anyag nálunk, de különösen vidékünkön nagy mennyiségben kapható, mely anyag a gazdaközönség által alig volt értékesíthető. b) Vidékünk erdőségében nagyban található sétabotok­nak való erdei termény, melyet most évenkint nagy meny- nyiségben, és pedig darabját 4—5 krjával Budapestnek vagy a külföldnek adunk el. hogy azokat, midőn elkészítve visszahozat­nak, 30—40 krval vásároljuk meg. E gyárban ez is feldol­gozható volna. c) Készíthetők volnának fűrész-rámák, aszta­los-szer s z ámfák. kaptafák, stb. d) Ezen gyárban felállítható volná egy olaj-ütő, mely ál­tal minden kisgazda földjének úgyis használatlanul álló határdomb­jait napraforgó növénynyel beültetni utaltatnék; valamint a termelendő kendermag, stb. olajjá gyártása által jövedelmező kilátás mindkét részre nyílhatnék. e) Felállítható volna ezen gyárban egy gyufa-gyár, külö­nösen s z a 1 o n-g y u f a készítésére, mert ezen gyufa előállítása a kénezett gyufánál olcsóbban eszközölhető, s habár nem is oly el­terjedt fogyasztása van, de az eladási árat tekintve, az előállítás költségeihez képest nem megvetendő nyereményt van hivatva nyújtani. 3. Nemzetgazdászilag elismert helyes elv, hogy semmi se veszszen el haszontalanul: már pedig városunkban és vidékén a bortermelés utján sok mellékes anyag és használható hulladék vész el évenkint; holott ezek felhasználása, értékesítése,

Next

/
Thumbnails
Contents