Eger - hetilap, 1882
1882-06-22 / 25. szám
240 lakomát rendezett. Éjféltájban mintegy 50 diák a Zágrábtól északkeletre fekvő Laskina nevű külvárosból nagy lármával vonult a város utczáin keresztül, az ismeretes Starcsevics-párti utczai dalt: „Udri udri in der Stadt, magyarono strik za vrat“ ordítva. A.Jel- íasich-téren egy rendőrségi őrjárat felszólította őket, viseljék magukat csendesen, és különösen ne énekeljék ezt a hatóságilag tiltott dalt. A helyett, hogy engedtek volna a fölszólitásnak, botokkal támadtak a rendőrközegekre, mire ezek is fegyverhez nyúlva védelmezték magukat. Erre valóságos csata fejlődött ki, melyben mindkét részről számos sebesülés történt. Az egyik rendőr koponyája egy a fejére mért ütés következtében úgyszólván ketté hasadt, mig egy másiknak szemét ütötték ki. A deákok közül 6—7 sebesült meg, köztük néhányan oly súlyosan, hogy életben maradásuk is kétséges. Végre a helyszínére sietett rendőrcsapatoknak sikerült a zavargókat szétkergetni. Tizenhét tanulót elfogtak. — f A tn. kir. belügyminiszter valamennyi törvényhatósághoz az „0. E.“ szerint a következő körrendeletét bocsátotta ki: „Az 1871: XVIII. t, ez. 26. §-ának b) pontjában foglalt azon intézkedés, mely szerint községi vagyon törvényhatósági, esetleg bel- ügyminisztei’i jóváhagyás mellett elidegeníthető, a községi erdőkre nézve megszorítást szenvedett az 1879: XXXI. t. ez. (erdőtörvény) által, a mennyiben ennek 17. §-a a községeket azon erdő- birtokosok közé sorolja, kik erdeiket csak gazdasági rendszeres üzemterv szerint kezelhetik. Addig, mig ezen üzemtervek az erdőtörvény 18. §-ában meghatározott idő alatt létrejönnének, az erdőművelés, tehát értékesítés is, a 210. §. értelmében csak a föld- mivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter ur által erdőrendészeti szempontból megállapított módon és korlátok közt történhetik; és illetőleg, minthogy a nevezett miniszter ur által a közigazgatási bizottságnak az erdészeti ügyekben való eljárása tárgyában velem egyetértőleg 1881. évi 10092. szám alatt kibocsátott utasítás 3. §. g) pontja szerint az üzemterveknek elkészítéséig és jóváhagyásáig a közigazgatási bizottság erdészeti albizottsága van hivatva minden az erdő jelenlegi állományának megváltoztatását ezélzó kérdéseknek erdőrendészeti szempontból elsőfokulag határozni még azon esetben is, ha az ügy végleges elintézése, mint községi vagyont illető kérdés, a törvényhatóságot illeti: kétségtelen, hogy mielőtt községi erdők egészben vagy azok bármily részei eladathatnának. most már nemcsak a törvényhatóság községháztartási szempontból való engedélye szükséges, hanem az erdészeti hatóságnak erdőkezelési szempontból való hozzájárulása is elkerülhet- lenül megkivántatik. Miután pedig az erdőtörvény életbelépése óta is fordultak elő esetek, hogy törvényhatósági engedély mellett oly favágatások eszközöltettek községi erdőkben, melyek az évi fatermést meghaladván, az állandóan fentartandó fatőkét megtámadják s épen azért az 1879: XXXI. t. ez. értelmében meg nem engedhetők : ezennel rendelem, miszerint ezentúl, mielőtt a községek által szándékba vett faeladások ügyeit a törvényhatóságok község- háztartási szempontból érdemleges tárgyalás alá vennék, kötelesek mindenkor megkívánni a közigazgatási bizottság erdészeti albizottságának az eladandó fatömeg kihasználásnak megengedhetősége iránt, erdőrendészeti szempontból való határozatát és ennek alapján a fóldmivelés-. ipar- és kereskedelmi miniszter urnák a favá- gatás iránti engedélyét, illetőleg a mely községre nézve már mi- niszterileg jóváhagyott üzemterv létezik, az erdészeti albizottság az iránti határozatát, hogy a kihasználás az üzemterv korlátain túl nem terjeszkedik-e? Ezzel kapcsolatban, minthogy gyakrabban megtörténik, hogy a községek faeladások alkalmával az áruba bocsátott fáért nem kapnak annyit, mint a kereskedelmi viszonyoknak megfelelőleg várni lehet: felhívom a törvényhatóságot, hogy az 1871: XVIII. t.-cz. 110. §-a értelmében az ilyetén faeladások engedélyezése alkalmával az illető községnek rendszerint feltételül szabják, hogy a faeladásokat nyilvános árlejtésen eszközölje és ha a becsár jelentékenyebb és ezer (1000) frt értéket meghalad, az „Erdészeti Lapok“ utján idejekorán köztudomásra hozza. — Qualificatió a pénzügyminisztériumban. A pénzügyminiszter rendeletet bocsátott ki. mely szerint a minisztériumba fogalmazó-segédnek csak az vétetetik fel, a ki valamely külső pénzügyi hatóságnál vagy hivatalnál, mint gyakornok, legalább egy évig szolgált. Miniszteri fogalmazónak vagy titkárnak csak az nevezhető ki, a ki a külső szolgálatban mint fogalmazó 3 évet töltött. Azon miniszteri fogalmazók és fogalmazó-segédek, kik pénzügyi titkári s pénzügyi fogalmazó állásért folyamodnak, kineveztetésük esetén azonnal ezen tiszti minőségek 1. fizetési osztályába soroltatnak s a pénzügyminisztériumban levő állomások betöltésénél rendszerint elsőséggel bírnak. Külső szolgálatnak vétetik a pénzügyigazgatóságoknál. adófelüg3'előségnél, illetékszabási hivataloknál. kincstári jogügyek igazgatóságánál, uradalmi ügyészségnél, dohányjövendéki közp. igazgatóságnál, az állami bányászat és gaz- dászat körében töltött szolgálati idő. — Miért nem égették el Garibaldit? Erről Crispinek a „Ri- formá“-hoz irt levele ad felvilágosítást, melyben a többek közt ezeket Írja : „Junius 7-én reggel érkeztünk Maddalenába és folytattuk ufunkat Caprera felé. Kisérőim Ooriolato és Mario voltak; Kaprerán találtuk dr. Albaneset, Manziot és Menottit, és hosszabb tanácskozás után mind a hatan egyhangúlag elhatároztuk, hogy a végrendeletet nem hajtjuk végre szóról szóra, és hogy folytattas- sék az Albanese, Capelletto és Prandina orvosok által megkezdett bebalzsamo/ás. Garibaldinak az 1881. szept. 17-én dr. Prandiná,- hoz intézett levele nem a valódi végrendelet; ez az özvegyhez intézett két papiros szeletből áll, melyeket én is olvastam és melyek több rendelkezést tartalmaznak, mit itt nem volna helyén közölni és melyekben a pogány és az inquisitióknál használt máglyán való elégetésről van szó. Hogy Garibaldi akarata teljesülhessen, ez legalább is 12 órán át tartó processus utján lett volna lehetséges s akkor is a fa- és hullahamu összekeveredett volna. Azonkívül számos municipium részéről Kaprerába és hozzám érkezett távirat azt kívánta, hogy az elégetés végre ne hajtassák. A palermói polgármester egyenesen ezzel a missióval jött és több más polgármester is hasonló kérést intézett a családhoz.“ — Az osztrák államvasut és a magyar kormány között kötött szerződés ügyében báró Pino osztrák kereskedelmi miniszter jegyzéket intézett a magyar kormányhoz, a melyben kifejti álláspontját. Ezen jegyzék hangsúlyozza, hogy az osztrák kormány kénytelen lenne a szerződés, illetőleg az alapszabályok helybenhagyását megtagadni, ha a magyar kormány és a vasúttársaság nem tesznek bizonyos, közelebbről meghatározott engedményeket. A „N. fr. Pr.“ azt jegyzi meg erre, hogy báró Pino kereskedelmi miniszter teljesen elhibázott alapon indította meg actióját, a mennyiben a magyar kormánynyal szemben csak kudarezot vallhat, mivel itt nincs államjogi kérdésről szó. Az osztrák kormány csak az állam- vasuttársaságnál érhet el valamit, a magyar kormány a legridegebben utasíthatja vissza, mivel ezen ügyet a vasúttársasággal kell az osztrák kormánynak elintéznie. Ugyanezen ügyben a következőket jelentik Budapestről a „W. alig. Ztg.“-nak: B. Pino osztrák kereskedelmi miniszternek az államvasuttal kötött szerződést illetőleg, a magyar kormányhoz intézett jegyzéke annál inkább keltett meglepetést, mert azt várták, hogy az osztrák kormány, mennek az előleges szerződésről tudomása volt már kezdettől. a nélkül, hogy ellene kifogást tett volna, mellette fog felszólalni. Igen kellemetlenül hatott a mértékadó körökre az osztrák kormány az a fenyegetőzése, hogy esetleg az uj alapszabályokat nem hagyja jóvá. és jóllehet a magyar kormány e fenyegetés végrehajtását nem hiszi, mégis el van készülve, hogj' ha ez eset beáll, a legvégső határig elmegy. Itt az a vélemény, hogy a szerződés, még ha az alapszabályok nem is hagyatnak jóvá. kötelező marad s a vágvölgyi vasút folytatása, a trencsén-zsolnai vonal mindenesetre kiépíttetik. A mi az igazgatóságot illeti, ennek akkor nem lesz 28. hanem csak mint eddig 20 tagja, de meg van az a veszély, hogy a részvényesek csak magyarokat és francziá- kat választanak az igazgatóságba és az osztrákokat mellőzik. A budapesti igazgatóság létesítése, a könyvek magyar nyelven vezetése stb. alapszabály-változtatás nélkül is kivihető, mert a,z osztrák kormánynak nincs joga ilyesmit ellenőrizni. További következés volna, hogy a magyar kormány Ausztria vasúti politikáját. a mennyiben a Rudolf-vasut, Erzsébet-pálya, az Arlberg vasút tekintetbe jő. megakadályozni és a mennyire lehet a Becsen átmenő szállítást meggátolni törekednék. — A Kaspitó összekapcsolása a Fekete-tengerrel. Nagy Péter tervét, a Kaspi-tengernek a Fekete-tengerrel csatorna által való összeköttetését egy orosz mérnök ismét felkarolta. Terve szerint a következő munkálatok volnának kiviendők: a) A tengerből kiinduló 350 m. hosszú csatorna, melynek feladata volna a készítendő csatornának vízzel való ellátása, b) ugyancsak csatorna a Ka- laus torkolatától a Wolgáig Astrachan mellett, e) Ezen csatorna egy mellékága Sferebrjansk kikötőig a Kaspitó mellett és végre d) a Kalaus torkolatától a Manytsch mentében terjedő csatorna a Donig. A költségek werstenkinti 50.000 rubelre vannak megállapítva. — A központi személypályaudvar Budapesten. Körülbelül 7500 □ méternyi területen folynak a központi személypályaudvar épi- tési munkálatai. Az alapozásokhoz szükséges fóldásási munkálatokat már teljesen befejezték, mely alkalommal nem várt nehézségekre bukkantak, a mennyiben már 50 cm. mélységben talajvizet találtak. E körülmény folytán a talaj kiczölöpüzése vált szükségessé és jelenleg nagyrészt evvel foglalkoznak. Eddig összesen 14
