Eger - hetilap, 1882

1882-06-08 / 23. szám

214

tág működési tért biztosított arra, hogy önérdekeiket kellőleg felfoghassák, adván nekiek egy tisztán városi ügyekkel foglalkozni s a városi érdekek fölött lelkisineretesen őrködni hivatott tanácsot, s önérdekeik közvetlen képviseltetése és kifejlesztése czéljából, egy saját tagjaikból alkotott orgánumot az u. n. képviselő-testületet.

Igaz ugyan, hogy fensőbb állami szempontból elhatározásaik legnagyobb részének foganatosítása, bizonyos alakszerűségek- és fensőbb megerősítéstől lett függővé téve, de másrészt biztosíték is nyujtatott nekik az iránt, hogy jogos kívánalmaik kifejezésre juttassanak, a törvényen alapuló érdekeik érvényesítése elé netán emelkedő akadályok elhárit- tassanak, s a törvény ellen cselekvők, vagy mulasztók, a felelősség elvéből kifolyó megtorlási eljárás alá essenek.

A rendezett tanácsú városok képviselő testületéi tehát, első sorban azon kebelzetek, melyek a városi elülj ár óságnak, mint az- állami és községi közigazgatás törvényes végrehajtó közegének, eljárását figyelemmel kisérni és ellenőrizni, a községi polgárok jogai fölött őrködni és azokat megóvni, a város érdekeit kifejezésre juttatni és megvalósíttatásuk tekintetéből, minden jogos eszközt felhasználni jogositvák és kötelezettek is.

Mivel tudjuk azt, hogy városunk, Eger városa, a rendezett tanácsú városok sorába tartozik, tehát mindazon közigazgatási előnyök, eszközök és intézmények fölött rendelkezik, melyek nálunk a törvény értelmében a hasonló jogállással biró községeket megilletik: jogosítva vagyunk irányában mindazon igényekkel is föllépni, melyeknek kielégítése, egy ily széles alapon nyugvó közigazgatási kebel- zettől méltán megvárható, megkövetelhető.

És ezt tehetjük annál is inkább, mivel városunk már geograpliiai helyzeténél fogva is, nemcsak oly rendkívüli adományokkal bir, minőkkel közgazdasági szempontból hazánk kevés más városa dicsekedhetik; hanem mivel neki, főleg nemzeti, u. m. a magyar eszme és a magyar művelődés terjesztése szempontjából, kiváló missió jutott osztályrészül.

Mint az Alföld és Felvidék összekötő kapcsa, könnyen ki- zsákmányolkatná ezen helyzetét, s nem nagy áldozatok árán emelkedhetnék az al-és felföldi kereskedelem közvetítőjévé, egyik gyúpontjává. Afővároshoz való közelségének pedig, jótékony hatással kellene lennie összes szellemi és anyagi viszonyainak fejlesztő alakulására. Erdőségek által körülvétetve, szüntelen nemcsak éltető friss levegőre, hanem olcsóbb és jobb minőségű fanemüekre is teszen szert, mint a távolabb fekvő Alföld, melynek gabonanemüit viszont sokkal előnyösebben megszerezheti és fölhasználhatja, mint a Felvidék bármely más pontja. Végül ugyancsak földrajzi fekvésének előnyéből borában oly speczialitással bir, mely neki arany-bányául szolgálhatna, mely a verseny-téren megmérkőzve mindenféle czifra üvegekbe bujtatott collegáival, anyagi jólétének leghatalmasabb forrásává válhatnék. Tehát már helyzeténél fogva kellene Egernek a jólét, az anyagi gyarapodás állandó tanyájává lennie.

És mégis ha körültekintve kérdeznők: vesz-e láthatóan részt városunk a világ haladási processusában, ha kérde- nők: áll-e Eger más, ugyanoly előföltételekkel biró, városok színvonalán ? fájdalomtelten bár, be kellene vallanunk, hogy a kor átalános haladásának befolyása, közviszonyainak alakulására, éppen nem vehető észre. Útczáink és tereink most is oly tisztátlanok, mint lehettek egy évszázadnak előtte, azok egyrészének csak itt-ott van kőburkolata s az is milyen ? Némely útczáink büzhödt pocsolyák állandó tanyái, melyeket a legforróbb nyár is alig képes fölszántani ; szóval a külső csin teljesen ismeretlen ; közegészségügyi viszonyaink ki nem elégitők, környékünk nem bírja a városi elemtől jogosan megkívánható miveltséget stb. stb. Újabb alkotásaink nem állanak a kor haladásának színvonalán ; itt van pl. a patakszabályozás, mely hangosan protestál nem csupán a szépészet szabályai, hanem egyúttal a nemzetgazdaságnak a takarékosságról szóló elvei ellen, s mely városunk valódi Bosznia- és Herczegovi- nájává készül lenni, a mennyiben még nem is kész és már is mennyibe kerül! Szóval a sok áldás közepette úgy vagyunk, mintha még is a szerencse teljesen megfeledkezett volna rólunk; pedig 60%-nyi pótadót is fizetünk; miért is több kényelemre és közállapotaink kielégítőbb voltára számíthatnánk.

Készségesen elismerjük ugyan, hogy e bajok számtalan okai közül a legfőbbik az, hogy a városnak rendelkezése alatt álló csekély számú, de rendkívüli módon igénybe vett jövedelmi forrásain és a pótadóján kiviil nincsenek egyéb jövedelmei; de másrészt az is tény, hogy csak kis erély- kifejtéssel is, nagyot lehetne lendíteni a közviszonyok kedvezőbb alakulását illetőleg. így csak a polgárok igen nagy részét tisztaság- és rendhez kellene szoktatni, a szépészet és rend elvei ellen vétőket szigorú felelősségre vonni, az egészségügyi törvényt teljes szigorral végrehajtani stb. Azután meg, ha valami nagyobbszerű vállalatba fogunk, azt diszesen, külső csínnal, egy városhoz illően, nem egyes évekre számítva, hanem évszázadokra kihatóan kellene el- készittetnünk, mert ellenkezőleg soha sem fogunk bírni városi kinézéssel, hanem leszünk, mik voltunk: egy — nagy falu.

Ha ezek után az átalános haladás részeseivé lenni vágyunk, kell, hogy érdekeinket felismerésre juttatva, azok megvalósítására minden megengedett eszközzel törekedjünk, hogy a polgárok és közhatóságok kölcsönös közreműködésével megszereztessenek mindazon föltételek, melyek a „város“ fogalmának lényegét képezik, s melyek városunkat más müveit városok színvonalára emelve, azok méltó társává tegyék.

Legyen szabad nekünk ez alkalommal azon érdekekre utalni, melyeknek elérése Egernek, nemkülönben vidékének első sorban feladatát tenné, s rámutatni azon eszközök és módokra, melyek segélyével amaz érdekek megvaló- sithatókká válnának. — Előre megjegyezzük azonban, hogy mig egyrészt véleményünket senkire feltolni nem akarjuk, és azt tárgyilagos vita alá készségesen bocsájtjuk, -— másrészt megvalljuk, hogy ezen vázolandó érdekek kivívásának némelyike, az országos érdekek között foglalván helyet, messze meghaladja Eger város és vidékének erőit és csak egyéb tényezőknek a combinátióba való vonásával valósit- ható meg; tekintettel azonban arra, hogy azok némelyike e vidék legfőbb érdekét képezi, azt e czikksorozatban mellőznünk nem lehet. (Folyt, köv.)

Az egri érsek fogadtatása Poroszlón.

Közli: Bein Annin.

Múlt hó 25-én az egri érsek, dr. Samassa József 0 nagyméltósága, ide érkezett bérmálás végett. Bevonulását a városba, a mennyire a reggeli idő engedé, ünnepélyessé tettük. A város előtt 24 pórfiu, valamennyien valóban alföldiesen öltözve, szilaj paripákon lovagoltak ő excellentiája elé; ezt F. M. helybeli jegyző, ki itt a város nevében tévé tiszteletét, üdvözlő beszéde követé, melyben szép szavakkal adott kifejezést azon szerencsének, a melyben a város részesül a nagy és szeretett vendég érkezése által, mit ő excellentiája nagy szóuoki tehetségével megköszönt, Ígérvén, hogy a városnak irányában nyilvánuló szeretetét továbbra is igyeke- zend fentartani.

Ez után tiszteletére nagy ünnepélylyel megkondultak a harangok, a népnek tudtára adandók a várva várt megérkeztét, ki