Eger - hetilap, 1882

1882-01-12 / 2. szám

18

mint Horváth Mihály mondja róla — még Kossuth roppant népszerűsége 8 hatalmas szónoklata mellett is kivívták a kiváló méltánylást, s az 1847-diki országgyűlésen ö volt az, kinek parla- mentalis befolyása legkevesebbet vesztett e kor legnagyobb szónoka mellett.

— A Gotthárd-alagut megnyitása. A kontinens eme legna- gyobbszerű technikai alkotását, melynek hossza mintegy 2 ménfőidet tesz, január 1-én nyitották meg, minden ünnepélyesség nélkül, de rendkívül nagy közönség részvétele mellett. A vonat 40 perez alatt haladt át az alaguton.-- (Kivonat a „Postai Rendeletek Tárának“ 1881. évi %9-ik számából.) A nagyobb vállalatoknál mtiködö személyeknek szóló postaküldemények kézbesítése. Gyakran fordul elő azon eset, hogy a k. postahivatalok, a nagyobb vállalatoknál (vasúti, vizi, hídépítések és eféléknél) alkalmazott munkások czimére érkező ajánlott vagy pénzesleveleket, postautalványokat és csomagokat a vállalkozónak, mérnöknek vagy ezek meghatalmazottjának aláírására szolgáltatják ki. Minthogy a fennálló szabályok szerint ily postai küldeményeket csak a czimiratban megnevezett személynek vagy meghatalmazottjának lehet érvényesen kézbesíteni, a vállalkozók pedig alkalmazottjaiktól sem ily meghatalmazást sem a küldemény átvételénél elismervényt nem vesznek, fölszólamlás esetén, valahányszor a czim- zett a küldemény átvételét tagadta, a szabályos kárpótlást meg kellet adni. A phivatalok figyelmeztetnek, hogy az illető vállalkozóknak csak a nem ajánl, leveleket és a többi posta-küldeményekről csak az értesítést (1876. évi P. R. T. 175 lap), a küldeményt magát pedig felelősség terhe alatt, csak az esetben adhatják ki, ha a czim- zett az értesitvényt sajátkezüleg aláírta, a vállalkozó az aláírás hitelességéért a kezességet elvállalja, és azt az értesítésen aláírásával bizonyítja. Ha a vállalkozó ezt nem teszi, vagy aláírása a pbivatal előtt ismeretlen, a czimzett tartozik aláírását a rendőri vagy községi hatóság által hitelesittetni. Az esetben ha a czimzett rendszeres útlevéllel bir, aláírásának valódiságát azzal is kimutathatja; a pbivatal tartozik ily esetben a czimzett aláírását az útlevélen levő aláírásával pontosan összehasonlítani, az útlevél keltét és számát, valamint azon hatóságnak, mely ez utilevelet kiállította, nevét az értesit- vényre följegyezni. Az aláírás valódisága egyébként a pbivatal előtt már ismeretes és a kezességet elvállaló elfogadható tanú által is bizonyítható, mint ezt a P. R. T. 1872. évi 12-ik, és 1876 évi. 261 lapján foglalt utasítások előírják. Ez esetekben a kézbesítés az erre szánt könyvecskékkel is történhetik. Budapest 1881. november 26.

— Csillagh Mór, városuuk szép tehetségű ifja, előfizetési felhívást bocsátott ki a „Legszebb asszony könyve“ czimü verses munkájára. A körül-belül 150 lapra terjedő kötet két részből fog állni : I. Ida regénye II. Vegybs versek. Tartalmaz erotikái s egyéb Urai dalokat, elégiákat, hazafias, politikai, elbeszélő, leiró verseket és néhány részletet ,,Az asszonyok ellen“ verses regényéből. — A munka 1882. junius elején jelenik meg s előfizetési ára 1 frt. — Az előfizetési pénz (akár gyüjtöivvel, akár a nélkül) Lévai F. nyomdatulajdonos úrhoz Egerbe küldendő.

— Gyászjelentés. Gyöngyös városa tisztikara sajnálattal tudatja, hogy Fehér Kálmán űr 1848. évi honvéd-főhadnagy, Gyöngyös városának több éven volt hékebirája, e hó 4-én esti 7 órakor, élte 53 évében a halotti szentségek ajtatos felvétele után jobblétre szenderiilt. Gyöngyös, 1882. január 5-én. Béke poraira !

— Az „Általános Tanügyi Közlöny“ 1882-ik polg. évtől kezdve negyedik évfolyamába lép. A lap szerkesztője : Gyöngyössy Rudolf. Fömunkatársak Szöllössy Károly és Záray Ödön. Előfizetési ár: egy évre 4 frt. félévre 2 frt. negyedévre 1 frt. Az előfizetési pénzek Millig Józsefhez Aradra küldendők.

— Kiállítás Triestben Az osztrák-magyar fatenyésztök, fake- reskedök és íaiparosok bécsi egylete, — a kiállítási bizottság fölhívása értelmében, — a fatenyésztés és faiparból nyert terménye«- böl egy általános kiállítást eszközöl, mely az egész oszt. magy. állam területére kiterjed. Tudakozódások és bejelentések Bécsbe, az egylet irodájába (I. Eschenbachgasse 11.) intézendök.

— Népmozgalmi statisztika Miskolcz városában. A lefolyt 1881. évben az alsó roiskolczi róm. kath. egyház kebelében született 145 fi, 117 nőnemű, összesen 262, ezek közt törvénytelen 80; meghalt 216 fi, 162 nőnemű, összesen 378, ezek közül 147 a kórházból temettetett el. Házasságot kötött 42 pár. A miskolczi róm. kath. felső hitközségben született 57 fi, 55 nőnemű, összesen 112, meghalt 61 fi, 60 nőnemű, összesen 121 ; házasságára lépett 18 pár. A helv. hitv. egyház körében szülöttek összes száma 258, ebből 143 fi. 115 nőnemű; a meghaltak összes száma 357, ezekből 188 fi, 169 nőnemű ; házasúlók száma volt 68, ezek közül 39 vegyes házasságot kötött. Az ágost. ev. egyház kebelében született 52 fi,

44 nőnemű, összesen 96; meghalt 55 fi, 54 nőnemű, összesen 109. Eskettetett 19 pár. A miskolczi orthodox izr. anyahitközségben született 109 fi, 111 nőnemű, összesen 234, meghalt 160; az egybekeltek száma 69. A miskolczi aut. orth. zsidó-szefárd hitközség kebelében született 15 fi, és 5 nőnemű összesen 20; meghalt összesen 3 finemü; házasságra léptek négyen. — Ennél fogva az egész város területén született összesen 982 lélek, meghalt 1131, házasságra lépett 220. A szülöttek számát összehasonlítva a meghaltakéval, szaporodásra egyedül az izraelitáknál találunk, a többi vallásfelekezetek mindannyian apadást mutatnak. (B.)

— Az országos könyvkiállitás nyomdászat és történelmi részére alakult bizottságában Budapesten: az elnök előterjeszti, hogy a kiállításra eddig már az összes ismert Corvinák fele része s mintegy 5000 kézirat, könyv és kötés jelentetett be és ezeknek nagyobb része már meg is érkezett. Nyilvánvaló tehát, hogy e nagy tömeg elhelyezésére a képzőművészeti társulat helyiségei nem elegendők annál kevésbbé, mert Makart és Munkácsy festményeinek a könyvkiállitás idejére eső kiállítása igénybe veszi a nagyobb termeket. Ennélfogva az elnök kieszközölte Trefort Ágoston miniszter beleegyezését abba, hogy a kiállítás az akadémiában levő országos Eszterházy-képtárnak két emeletet elfoglaló helyiségében rendez- tethessék. Előterjeszti továbbá, hogy a részvétel nagy mérvénél fogva a megnyitás a kitűzött határidőre alig lesz lehetséges.

— Az orsz. magyar iparegyesület kebelében megalakult az a bizottság, m-lynek hivatása az állami, törvényhatósági szükségleteknek a hazai ipar állal való szállítása ügyével rendszeresen foglalkozni. E bizottság az igazgatóság és a szakosztályok kebeléből kiküldött oly tagokból áll, akik már eddigelé a szállításokban tényleg részt vettek és e téren gyakorlati tapasztalatokat szereztek. Mudrony Soma egyesületi igazgató általánosságban előadván a bizottság feladatát, a bizottság megalakult és elnökké egyhangúlag Ráth Károlyt, helyettes elnökké Havas Sándort 8 jegyzővé Sámuel Ferenczet választották meg. Ezután a bizottság azonnal hozzáfogott működési programmjának megállapításához s erre nézve hosszabb és beható tanácskozás után Mudrony Soma indítványára a bizottság működési köre a következő négy pontba foglaltatott: 1. Alkalmas módozatok által a bizottság tudomást fog szerezni mindazokról a szükségletekről, melyek a kormány, a hatóságok, a közlekedési vállalatok stb. részére szállítások utján beszereztetnek. 2. Intézkedni fog az iránt, hogy a szállításokra hivatott egyének vagy czégek a szállításokról tudomást nyerjenek és oda fog hatni, hogy a vállalkozók köre mindinkább nagyobbittassék. 3. A bizottság folytonos és rendszeres működése által azon elv érvényesítésére fog törekedni, hogy a szükségelt czikkek, amennyiben hazai iparunk által egyátalában fedezhetők, a külföldi verseny mellőzésével a hazai iparnak tartassanak fenn, továbbá törekedni fog, hogy azok az akadályok, melyek egyes szállításoknál a hazai ipar részvéteiét megnehezítik vagy lehetetlenné teszik, elháriitassanak. Végül 4. törekedni fog arra, hogy az iparegy süléinek mód nyujtassék az egyes vállalkozók ellenőrzésére a végből, hogy a szükségelt czikkek csakugyan a hazai ipar által, illetőleg hazai anyagból ké- szittetnek-e. Végül abban állapodott meg a bizottság, hogy megkeresi mindenek előtt az összes minisztériumokat, hogy a felmerÜ lö szükségleteikre vonatkozó pályázati kiírásokat a hirdetéssel egyidejűleg az iparegyesület el közöljék, s bogy körrendeletek által utasítsák az rdatiuk álló intézeteket, testületeket, hatóságokat stb., hogy a mennyiben valamely szállítandó czikkekre pályázat kiírására önállóan intézkedni jogosultak, ama pályázati kiírást az ipar- egyesülettel is közöljék.

— Uj zeneművek. Táborszky és Parsch zenemű-kereskedésében Budapesten megjelent 32-ik magyar ábránd magyar dalok felett. 1. Plevna nóta Szentirmaytól. 2. Minden este fuvolázok sokáig 3. Békót vertem. 4. Bajaváros. 5. Egy kis lány sétál a váczi ut- czán (Szentirmaytól) zongorára szerzé Székely Imre. Ára 1 frl 50 kr.

— Táborszky és Parsch zeueműkereskedésében Budapesten megjelent: , Az igmándi kispap“ Bérezik Árpád eredeti népszínművének közkedveltségü dalai : 1. Hej de szörnyű. 2. Az én rózsám. . 3. Hogyha egyszer menyecske lesz.. 4. Még azt mondják. . 5. Kis pacsirta. 6. Árad a viz. 7. Szomorú fűz hullatja levelét. 8. Szép a hajnal. 9. Tripla szegfű. Énekhangra zongor-kisérettel vagy zongorára külün alkalmazta Erkel Elek. Ára 1 ft 50 kr.

— Gabnapiaczunk. Az országos vásárjjalkalmából piaczunk jó hozatalban részesült, az árak szilárd hangulat mellett semmit sem változtak. Tisztabuza 9.60—11.40. Rozs és kétszeres 7.60—8.40. Árpa 6.—7.—. Kukoricza 6.40 — 7.— Zab 6.80—7.20. Fehér bab 8.20—9.—ig. métermázsánkint.

Felelős szerkesztő: JDx. István.

Kiadótulajdonos az egri érsek-lyeeuini nyomda. Eger, 1882. Nyomatott az egri érsek-lyeeumi nyomdában.

Lapunk mai számához negyed iv melléklet van csatolva.