Eger - hetilap, 1882
1882-05-25 / 21. szám
194 hó 2-án, márczius hó 2-án tartott üléseiről felvett jegyzőkönyvek hitelesített másolatát. Ezen jegyzőkönyvek tartalmáról a hírlapok utján már értesülvén, azok az elnöki irattárba tétetni s azt átolvasni kívánó egyleti tagoknak kiadatni határoztatott. Pénztárnok jelenti, hogy a f. évi május hó 14-én az egylet pénztárának javára rendezett érsekkerti mulatság összes bevétele 82 ft 90 kr. volt, mely összegből levonva a teljesített 70 frt 23 kr. kiadási összeget, tiszta bevételre maradt 12 ft 67 kr. Ez alkalommal felülfizettek: N. N. 60 kr, ifj. Simkovics Imre 2 ft 40 kr, ifj. Samassa János 5 ft, id. Samassa János 5 ft, Bistey Ede 80 kr, Szokolay Lajos 3o kr, Bajzáth Gábor 30 kr, Szabó János 40 kr, ifj. Kovács Endre 80 kr, Völgyi Lajos 80 kr, Zsendovics József kanonok 4 ft 80 kr, Greskovics Bertalan 20 kr, H. K. 1 ft, Vavrik Endre 1 ft, Szimáczius Gusztáv 70 kr, Ruzsin Ignácz 80 kr, Komáromi József 20 kr, Majzik Viktor 80 kr, Bene János 30 kr, Rapaics Dániel 80 kr, Zsendovics Endre 80 kr, Békeffy 1 ipót 1 ft, Rabb Lőrincz 70 kr, Luga László 80 ki’, Vavrik Sándor 1 ft, Dombay Tádé 1 ft, kiknek az Eger lap utján ebbeli szives adakozásukért az egylet részéről köszönet nyilváníttatni határoztatott. Olvastatott a kápolnai honvédemlék-szobor gondozó-bizottsága elnökének, úgy Jettléry Mihály b. tag levele a f. évi május hó 22- én tartandó kápolnai emlékünnepély alkalmával rendezendő társas-ebéd, a gyász istenitisztelet megtartása iránti készség, s a fogadós által megszabott egyes teríték áráról. Az isteni szolgálat megtartása iránt nyilvánított készség kellemes tudomásul vétetett, a közebédre vonatkozólag pedig Jettléry Mihály b. tagnak Kápolnára a válasz még az ülésből megküldetett. Olvastatott Koleszár Mátyás igazolt honvédbajtárs kérelme, melyben elvesztett honvédigazolási jegye helyett egy másolat kiadatását kéri. Folyamodó főkönyv 36. folyó száma alatt bejegyzett egyleti tag lévén, részére az igazolási jegynek másolatbani kiadása elrendeltetett. Olvastatott Liktor Antal egyleti tag folyamadása, melyben részére egy aláírási iv kibocsátását kéri. Tekintve az aláírási ivekkel eddig történt visszaéléseket, úgy azt is, hogy folyamodó testi erejének kimerültsége miatt azt maga nem is hordozhatná körül; tekintve továbbá azt, hogy folyamodó egri születésű, teljesen vagyontalan és könyörületességre szorult 1848-as honvéd legyen, a közönségnek segélyezésre és a köz- kórházbani felvételre ajánltatik. Olvastatott Czimmerman Mihály az egylet kebeléből kizárt 1848-as honvéd kérvénye, melyben vidékre távozása alkalmából igazoló levelet kér maga részére kiadatni. Az útlevél kiadása a városi hatóság köréhez tartozván, folyamodó kérelmével az illetékes városi hatósághoz utasíttatott. Kelt mint fenn. Jegyzetté s kiadta: Herozeg Ignácz, honv. egyleti jegyző. Egervárosban legtöbb adót fizetők névsora. (Érvényes 1882. májustól 1883. april hó végéig.) Dr. Samassa József, Schvarcz Herman, Simonyi Károly, Pánthy Endre, dr. Frantz Alajos, dr. Fekete Károly, Dálnoky János, dr. Hubert János, Szávics Pál, Babies István, Hartl Ede, Volf Károly, Fiilöp József, ör. Gröber Ferencz. Lieb Károly, Imre Miklós, dr. Brünauer Dávid, Steinhäuser István, Béta Sziláid. Kölni Soma, Bajzáth Sándor, dr. Pácz Ferencz, Kolossy Ágoston, Ruzsin Ignácz, Polonkay Endre, Nánásy Ignácz, Petravich Bertalan, dr. Schönberger Soma, Rékám Endre, Gáspárdy Géjza, Hajnal Bernát, Burik István, Ringelhann Imre, ör. Samassa János, Szontagh András, Markovics János, ör. Sinkovics Imre, Stefanov- szky Sándor, Kohn Jakab, Dolleisch Károly, Horváth József, Nánásy Gyula, Kubik Endre, Tarnay János, Eperjesy Rudolf, Babies Béla, Kánitz Lipót, Kronberber Mihály, Vavrik Béla, Stremmelvő- ger Rezső, Klein Jakab, Rabb János, Gaál Lajos, Gariup Péter, Preszler fMárton, Fischer Dávid, Szabó Ignácz, Polatsik Herman, Bucher Ágoston, Ruzsin Manó, Ürményi Antal, Friedman Dávid, Remenyik Kálmán, Répássy László, Csókás István, Volf János, Csiky Sándor, ifj. Samassa János, Mező Ignácz, Békefy Lipót, Ja- vornyik Ignácz, Skopecz János, Sztupka János, Helebront Béla, Toronyi Sándor, Hanák Sándor, Kiullik Ignácz, Zsendovics József, Liptay Ferencz, Schvarcz Lőrincz, Kövér István, Czettler Rudolf, Ury József, dr. Köszler József, Smidt Ignácz, Szele Gábor, Lengyel Miklós, Tolvaj János, Györgyényi Ignácz, Barna Manó, Ruzs- baczky Ignácz, dr. Kiss István, Mártonfy László, dr. Fekete Ferencz, Danielik János, Schvarcz Vilmos, Preszler Sámuel, Nánásy Ferencz, id. Mózer Antal, Weisz Izsák. „Egy városi közkérdés“ czim alatt, e lap f. é. 17-ik számában közlöttek kiegészítéséül szolgáló okmány. Felkérettünk, hogy „Egy városi közkérdés“ czimü múltkori közleményünk kiegészítéséül s az ott vitatott ügy illustratiójaul tennők közzé a következő okmányt, mely arra mutat, hogy 1880- ban Pr. L. ur mily szerződést kívánt kötni Eger városával: 1- ör Eger város elöljárósága beleegyezését adja, a) hogy a lakosság jobblétének előmozdítása, és a város vagyonának szaporítása, meg a város javára szebb jövőnek teremtése végett, egy magánjellegű (a város itt magánszemély) vállalat alapittassék azon eszméknek gyakorlati keresztülvitelére, melyeket Privitzer László f. év márt. 29-ki emlékiratában előterjesztett és melyek a f. 1880. június 20-án tartott városi képviselő testületi ülésben 3488-80 sz. alatt elvileg elfogadtattak, mely eszmék e három pontban találják kifejezésüket: 1. Bor pia ez és bor ügylet. II. Az Eger patak correctivuma. III. A patak gyökeres szabályozása egyetemben a város reconstructió- jával; és ezek egyik eminens czéljának elérése: egy városi uj pénzalap teremtése, b) hogy a városi közönség e magánvállalatának administratiója végett (mely semmi viszonyban nem áll a város mint politikai hatóságnak adminisztratiójával) egy külön magánjellegű hivatal állíttassák fel e czim alatt: „Eger város lakosságának közgazdászati, és szabályozási hivatala.“ c) hogy a sorsjátékból bejött pénzkészlet (mely e patak correctiójára, a város felsegélésére gyüjtetett; mely a városi lakosság törvényes magánjogi tulajdona és melyről tehát csak a városi lakosság egyetemét képviselő testület és elöljáróság rendelkezhetik jogérvényesen) hogy ezen pénzkészlet a fennebbi vállalat első pénzalapjaid a lakosság örök magánalapitványaképen azon világos kikötés mellett tartassák fenn, hogy ez soha semmi más czélra nem fordítható; hogy azt csak szaporítani lehet és kell, de fogyasztani nem szabad, és hogy abba tehát, ha az elöljáróság merít is belőle saját közczéljaira előleget, vagy kölcsönt, ezek mindig pontosan visszafizettessenek. — Beleegyezését adja tehát a városi elöljáróság, hogy ezen pénzkészletnek szaporítása legyen a vállalat egyik eminens czélja. Minél fogva e pénzkészlet mindjárt minden más politikai administrationalis város hatósági közpénzektől önállólag elkülönítve kezeltessék. 2- or Kijelenti a városi elöljáróság, miszerint az 1-ső pont a) b) c) betűi alatt említett műveletekhez, azok szervezése, felszerelése vagy fen tartásához, azok vezetőjének és hivatalnokainak vagy egyéb közegeinek díjazásához, sem a városi házipénztár sem a lakosság, legkevésbbé pedig a politikai város hatósági közpénztárak, sőt még a c) betű alatt felajánlott sorsjáték-féle pénzkészlet sem járul semminemű költséggel; — köteles lévén ama vállalat és administr. hivatala a maga szükségleteit, regie-jét sat. saját erejéből, az az : az általa félreértetlenül a város javára teremtendő új pénzalapból (az alább következő pontok értelmében) fedezni. Miből következik: Ha a vállalat és hivatala képes lesz ily pénzalapot teremteni, akkor constatálta életképességét, — tehát élni is fog. Ha nem képes, akkor nem is életre való; önmagától elenyészik; tehát ekkor — nincs sem vállalat, sem hivatala, de uj pénzalap sem lesz. 3- or A két első pontban említett teendők foganatosításának vezetésére elnökül Privitzer László egri lakost m. kir. helytartó tan. titkárt kéri fel a város, ezennel megbízván ót felelősség terhe alatt, hogy a fennebb említett emlékiratában foglalt hármas eszmének gyakorlati kivitelét, végrehajtását realizálja; — jelesen pedig a két első eszmének (I. a borügylet, II. az Eger patak corectiója) kivitelét a szerződés megkötése után azonnal léptesse életbe és a lehetőséghez képest még ez évben hajtsa végre; — a harmadik eszme kivitelét pedig (III. a város reconstructióját egyetemben a patak gyökeres szabályozásával) mihelyt az egész vállalat sikerére kedvező kilátás nyílik, illetőleg mihelyt az uj pénzalap ereje engedi, oly módon indítsa meg, hogy ennek (III. eszme) legalább alapműveletei foganatosíttassanak a következő egy két év alatt; ez alaptervezet törvényesitése után pedig folytassa ezen eszmének is további kivitelét. — Továbbá hogy az 1-ső pont b) betűje alatt említett administrationális hivatalt állítsa fel kezdetben csak is nélkülözhetlen 2—3 egyén alkalmazásával; később pedig szervezze azt, a munkakör szaporodásának szükségéhez és
