Eger - hetilap, 1882

1882-05-18 / 20. szám

190

ját részvényét a törvényhozás jóváhagyásának fentartásával átengedte. Szabó osztálytanácsos kifejti azon méltányossági és op- portunitási tekinteteket, melyek szükségessé tették, hogy a társulatnak a második vágány és hadi kitérők felépítése fejében a kérdéses összeg megadassék, s megjegyzi, hogy tekintve a második vágány lerakására eredetileg számításba vett összeg nagyobb voltát és a részvények névértéke és árfolyama közötti különbőz etet, tényleg csak mintegy 40.000 írtra rúg azon haszon, melyet az állam a társulatnak átengedne. Szilágyi Dezső nem látja be, hogy miért kellene a társulatot különös jótéteményekben részesíteni azokért, a miknek teljesítésére kötelezve volt; a méltányossági és opportunitási szempontokat alaposaknak nem tartja, s azért a javaslatot el nem fogadja. Hasonló értelemben nyilatkozik Wahr- mann. Hegedűs Sándor a javaslatot úgy a mint van, el nem fogadja, de ajánlaná, hogy a kérdéses összeg kamataival együtt előlegnek mondassék ki, melyet a társulat visszatéríteni köteles. Hosz- szabb eszmecsere fejlődik ki, mely után a bizottság a törvényjavaslatot átalánosságban sem fogadta el a részletes tárgyalás alapjául.

— A ..Hevesmegyei orvos- és gyógyszerész egylet“ ez évi nagygyűlését f. hó 31-én délelőtt Gyöngyösön fogja megtartani, midőn több, szakszerű felolvasás fog tartatni. A gyűlés után bankett ren- deztetik.

— Egerben május 31. d. é. 10 órakor lesz az árlejtés a megyei alispáni hivatalban a Bene patak medrében építendő zűgó felállítása végett. Előirányzott összeg 3187 frt 18 kr. B. p. 10°/0. Tervek stb. a megyei jegyzői hivatalban megtekinthetők.

— Figyelmeztetés. A folyó év és hó 20-án vagyis szombaton reggel 9 órakor megkezdendő pót-lóvizsgálatra tartoznak mindazok lovaikat előállitatni, kik a f. év május 4-én megtartott rendes lóvizsgálatkor elmaradtak; — mert a most 20-án szombaton meg nem jelenő lovak gazdái ellen 5 frt birság erejéig a végrehajtás azonnal eszközöltetni fog. Megjegyeztetik, hogy ezen lóvizsgálat csak déli 12 óráig fog tartani. Eger, 1882. május 16-án ifj. Murányváry János, vár. aljegyző.

— Adóügy. Egerváros számvevői hivatala részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint az 1882. évi TIT-ik és IV-ik osztályú kereseti, továbbá: tőke kamat járadék, és a nyilvános számadásra kötelezett egyletek, és vállalatok adójáról szerkesztett kivetési lajstromok a hevesmegyei kir. adófelügyelő úr által javaslatba hozva beadattak, és a törvényszerű nyolcz napi közszemlére, a városi számvevőségi irodában folyó év máj. hó 15-től 23-ig bezárólag kitétettek. Erről az érdekeltek azon felhívással értesittetnek, hogy a kivetési lajstromok a fent kitett határidő alatt naponként délelőtti 9 órától 12- ig. délután pedig 2 órától 5-ig megtekinthetők, és a netaláni sérelmes adójavaslat elleni kifogásaikat folyó év május 23-án Egerváros közházának tanácstermében nyilvános tárgyalását megkezdő adókivető bizottság előtt előterjeszthetik. Eger, 1882. májushó

14-én. Csiky Attila, v. számvevő.

— Gyöngyösön a védhimlőoltást a v. t. főorvos m. hó 30-án megkezdte s azt vasárnaponkint a városháza nagy termében délután 1 és fél órától kezdve, eszközli.

— Debreczenben. A választás eredménye: 399 szavazatot kapott Thaly Kálmán, 190-et Simonffy Sámuel, az előbbi tehát képviselővé választatott.

— Vizlecsapolási ügy. Versecz városa meghívására az ország különböző részeiből érkezett képviselők — számra száznál többen — az eddigi vizlecsapolási munkálatok czélszerűtlenségétől áthatva és egy Szatmárról Arad-Palánkán át vonandó csatorna építését helyeselve, határozatilag kimondták, miszerint küldöttség utján kéressék föl a kormány a szükséges lecsapolási munkálatokat keresztül vitetni.

— A közös activák azon részének eladása, mely a Bosznia számára szükséges rendkívüli hadügyi szükséglet fedezésére lesz fordítandó, csak az illető, a képviselőház elé terjesztett törvényjavaslat megszavazása után fog foganatosíttatni. Az áruba bocsátandó részvények ekkor előreláthatólag submissió utján fognak eladatni. A magyar pénzügyminiszter azon helyzetben van, hogy az egyelőre szükséges quotaösszeget pénztárkészleteiből bőven fedezheti.

— Az egészségügyi kiállítás Berlinben szomorú véget ért. A

' 'szült kiállítási épületek tűzvész által tönkrementek s benv pótolhatlan kiállítási tárgy elhamvadt.

■'<r- és Horvát-Szlavonországok közt eszközlött le- zárszámadás most tétetett közzé. Kitűnik, f. 'rarország Horvát-Szlavonország előnyére-w.:: % . 09, frtot; 1877-ben 4.829,617 frtot;

4.967.842 frtot. És erre

nézve az 1880-ki LIV. törvény kimondja, hogy ezen követelés kiegyenlítettnek tekintendő. Négy év lefolyása alatt tehát 21.042,946 írttal maradt hátra Horvát-Szlavonország fizetési kötelezettségéhez viszonyítva; minek folytán az újabb egyezményben járandósági kötelezettsége lejebb is szállíttatott. A közösügyi pénzkezelés és beligazgatási szükséglet fejlődését a következő adatok mutatják. Közös pénzkezelés: A m. korona országainak közös kiadása tett 1876-ban 143.684.250forintot, 1879-ben 161.687.809 forintot. Közös bevétele tett 1876-ban 13.174,111 forint, 1879-ben 17.841,674 frtot. E szerint közös tiszta kiadása az 1876-ik évben 130.520,139 forint, 1879-ben 143.864,134 forint. Ezen összegnek 6.407.799%-a 1876-ban 8.406,514 frt, 1879-ben 6,264,812 frt. Miután azonban Horvát-Szlavonországok közjövedelmeinek 55%-ka 1876-ban csak 3.481,312 frt, 1879-ben 4.296,970 frt. A hiány, melyet Magyarország Horvát-Szlavonországok előnyére fedezett 1876-ban 4.925,202 frt, 1879-ben 4.967.842 frt. — Beligazgatási szükséglet: Horvát- Szlavonországok közjövedelme fett 1876-ban 7.967,048 frtot. 1879- ben 0.947,997 frtot. Kezelési költsége 1876-ban 1.637, 389 frtot. 1879- ben 1,855,324 frt. Te-hát tiszta jövedelme 1876-ban 6.329,659 frt, 1879-ben 7.".62,673frt. Ebből esik az önkormányzati költségek fedezésére 43%, azaz 1876-ban 2.848,346 frt, 1879-ben 3.515,703 frt. Beligazgatási szükséglet czimén tényleg kifizettetett 1876-ban 2.859,918 frt, 1879-ben 3.071,949 frt.

— A pusztaszeri ásatásokról érdekes jelentést közöl Göndöcs Benedek apát, az ásatások lelkes rendezője. Göndöcs Römer Fló- rissal utazott a hely színére, a hol Pallaviciní őrgróf tisztikara a legnagyobb készséggel állt rendelkezésükre. Az ásatások nagy érdeklődés közt indultak meg, s mindjárt eleinte igen szép eredményt mutattak. Sikerült ugyanis föltalálni az ősi zeer-monostori apátság templomának és zárdájának fundamentumát, s a több helyt még egész épségben és a maga valóságában levő alapfalakról megközelítő biztossággal következtethetve, egész nagyszerűségében feltárul az ősi bazilika, mely — a néphagyomány állítása szerint — épen azon helyen emeltetett, a hol őseink az első magyar országgyűlést tartották. Az eddig ismert rom nem a templom homlokzata, mint előbb vélekedtek, hanem az északi oldalfal volt. A templom alakja — amennyiben eddig kivehető — keresztalaku volt. A főoltár keletnek vala fordulva, a zárda pedig dél és délkeletre terjed. Kiásatott a templomhajó mindkét oldalfalának alapja és két oszlopsora, a szószék és torony alapja, továbbá a zárdának meglevő alapfalai, a zárdából a templom mellett vezető folyosó alapfalai, melyek alatt a kripta vonult végig, s a templomot a zárdától nyugatról és délről elzárt kőkerítésnek alapfalai. Ásatása közben számtalan érdekes lelet került napfényre. Nevezetesen: a templom festett falai, melyek széles, hosszú, de vékony és igen nagy alakú téglákból épültek, az oltárnak márvány és metszett fehér homokkő darabjai, a kriptában több százra menő egész emberi csontváz, melyek többnyire igen erős és nagy testalkatra mutatnak, fakoporsók, melyek vastag fából készültek, de már egész foszlánynyá avultak, számos réz. bronz és ezüsttárgyak, fibulák, csattok, keresztek, apáti gyűrűk, apró gyöngyök, IV. Béla és II. Ulászló korabeli és más egyéb pénzek, s a római korból való téglák találtattak. Göndöcs e fényes eredmények alapján a további teendőket is kijelöli. Szerinte szükséges lenne, hogy Pusztaszeren az ásatások tervszerüleg folytattassanak, s pedig egy szakember vezetése alatt; további állami költség engedélyezése iránt Trefort miniszter lenne megkeresendő; hasonlóképen szükséges lenne a kiásott romoknak, illetve az ősi templom és monostor alapfalainak, a hiányzó helyeken, egyenlő magasságra leendő felemelése, a romoknak conserválása és a jövőkor számára való biztosítása, sőt stylszerü renoválása, helyreállítása is legalább oly mérvben, amint ez az elhuuyt Pallaviciní Ede őrgróf által készített olajfestményen látható; — s végül a romokba egy emléktábla lenne helyezendő, mely az ezredéves ünnepélyről s az ásatásokról az utókornak tájékozó felvilágosításokat nyújtana. Az ezredéves ünnepély emlékezetére pedig nézete szerint Pusztaszeren államköltségen egy emlékkápolnát kellene emelni, s ezenkívül legalább 100 holdnyi térségen nagyobb parkot.

— Kérvény a czukor, kávé és sör fogyasztási adó ellen. A magyar gyarmatáru-kereskedők országos értekezlete megbízásából a magyar gyarmatarukereskedők országos szövetsége e hó 12-én kérvényt intézett a képviselőházhoz a fogyasztási adóknak jelen alakjokban leendő fenntartása ellen. A kérvényben elő vannak sorolva az átalányozás visszásságai és hangsúlyozva van, hogy a kincstár a várt eredményt el nem érte. Öt kilós csomagok behozatala külföldről minden óvóintézkedés daczára nagy mértékben történt, és az adóztatás számos igazságtalanságának és egyenlőtlenségének gyökeres kiegyenlítése csak akkor lesz lehetséges, ha