Eger - hetilap, 1882
1882-05-18 / 20. szám
20. szám. 1882. május 18-án. XXI. év-folyam. Hirdetésekért minden o hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől o0, nyilttérben egy petit- sorhelyert lő kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (specziális-utcza, Hanák-ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenéhen) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Előfizetési dij Egész evre Félévre. . Negyed évre . Egy hónapra. E gyes szám . 5 frt — kr. 2 „ 50 . 1 „ 30 „ — 45 ,- 12 , EGER, Városi ügyek. E hó 14-én nagy érdeklődés közt folyt le városunk képviselőtestületének közgyűlése, melynek tárgysorozatába a patakszabályozás s a színház kérdése is fel volt véve. E két kérdés eldöntése azonban, időrövidség miatt, a legközelebbi közgyűlésre halasztatott. Ezúttal csak két fontosabb ügy tárgyaltatott. Mindenekelőtt felolvastatott a legtöbb adót fizetők névsora, a mint ez a folyó évi májustól a jövő évi april végéig terjedő érvénynyel megállapítást nyert. Azután hosszas vita folyt a patakszabályozásba vágó egy kérdés fölött. Ugj’anis a zsidó hitközségnek a patakra szögellő iskolájából a patakszabályozási terv szerint egy darab le lett volna vágandó; erre a ministerium úgy találta, hogy az említett iskola nem képez nagy akadályt s igy fenmaradhat, de csak úgy, ha a zsidó hitközség az átellenes partot saját költségén megerősíti. A zsidó hitközség azonban, szegénységére hivatkozva, ily költség viselésére képtelennek mondja magát s csak 500 forintot ajánl fel a költségekhez való hozzájárulásul. A többség ezen ajánlatot keveselvén, azt el nem fogadta. Végül itt közöljük a hozott határozatokat szó szerint: 1) Az egri statusquo izraelita hitközség azon ajánlata, mely szerint iskolájuk átellenében lévő törvényszéki épület partvédekezési költségeinek fedezéséhez 500 írttal járulni hajlandó; — azon indokból: mert a közmunka s közlekedési ministerium a kérdéses partvédekezet költségeit az izraelita hitközség terhéül mondotta ki, de az ajánlott összeg csekélységénél fogva is, nem fogadtatván el, a városi tanács a partvéd megkészittetésére, a városi ügyészség pedig az ezzel felmerülendő költségek behajtására utasíthatott. 2) A jövő képv. ülés határnapjáúl, melyben a patakszabályozás folytán felmerült szükséglet fedezésére felveendő kölcsön iránti előterjesztés, úgy az állandó színház részére sziikséglendő telek átengedésére vonatkozó kérvény fog tárgyalás alá vétetni, folyó év május hó 28. és 29-ére tűzetett ki. Az iskolai takarékpénztárakról. A győrvidéki tanitóegylet győri körének 1882. évi ápril hó l-én tartott gyűlésének igen érdekes pontja az iskolai takarék- pénztárakról szóló következő közlemény: „Schön Bernát kijelenti, hogy ő, bár kezdetben a takarék- pénztáraknak buzgó szóvivője, kénytelen volt vele felhagyni és pedig igen fontos okokból. Ő is az ismétlőiskolában kezdte meg s eleinte minden jól ment, egy fiú megtakarított pénzével beteg szülője orvoslási költségeit fizette ki; de nem sokára fájdalommal kelle tapasztalnia, hogy a tanulás és erkölcsiség rovására üzérkedési viszketeg szállotta meg tanitványait. Két szomorú esetet említ; az első, egy tanoncz okmányhamisitásra s az egyszerre kikapott nagyobb összeggel oly erkölcsi kihágásra vetemedett, — melyet az egyes betétekkel nem követhetett volna el; a másikban egy fiút lopásra csábított azon vágy, hogy minél többet takaríthasson, s vétsége kiderülvén, börtönbe került. Az elemi iskolában is behozta, de ott sem tapasztalt örvendetesebb eredményt: sok gyermek a megtakarítás ürügye alatt szüleit zsarolja, a kapott pénz egy részét elkölti, önző, büszke lesz. Jelentését összegezve, kimondja, hogy az intézmény által a tanítás szenved, az erkölcsiség lazul, miért is a népiskolákból kiküszöbölendő.“ Ehhez alig kell magyarázat. — De mégis! — Azt szeretnők kimutatva látni, hogy ezt a komoly nevelőktől kezdet óta mindig kárhoztatott takarékpénztári szédelgést karolta-e föl csak egy is a régibb tanítók közöl — önkényt, meggyőződésből, azon hitben, hogy ennek üdvös eredményei is lehetnek? E lapok szerkesztője, az bizonyos, azon melegében kiepigrammáz- ta következőképen: I. Amit a nagy gyerekek játékon el-elpazarolnak, F e r b 1 i r e könnyelműn szórva a százasokat: Azt a diákgyerekek krajczárai által akarják Tőkésíteni. Mily nagyszerű! Bárha viszás! Krumpliczukor, perecz és szatyi, Isten véletek, immár! Bank-alapítókká lettek a múzsafiak. Szinte kiváncsi vagyok, melyik ily bank mond legelőször Csődöt, vagy melyiket lopja meg a kezelő. II. Kívánod fiadat takarékosságra tanítni? Tedd őt munkássá s nélkülözésre tanítsd. Mit munkájával keresend, meg fogja becsülni; Mit mástól örököl, könnyeden elveri azt. L. Korunk tükre. Itt a csőd bekövetkezett, nem ugyan anyagi, hanem, a mi rosszabb, erkölcsi tekintetben. Arra a zsarnokságra van egy-két szavunk, — hogy egy elemi oskolás gyermeket' a börtönbe juttattak, hol, a mi viszonyaink között, könnyen akasztófavirág fejlődhetik belőle. Hát a modern emberek csakugyan nem tudnak nevelni kivégzés (~- kicsapás) és börtön nélkül ? A régi világban a gyermek, mig iskolai felügyelet alatt álla, soha sem jutott a törvényszék kezébe. Ott volt a tanári consessus, mely bármily vétségre (akkor a gyermekek gyilkossága még ismeretlen volt) kimérte a kellő, majd enyhébb, majd szigorúbb büntetést. De most mit mérjen ki ? Szépen megpirongassa, lehordja, steff. ? Az oly esetben, mint a fön- tebbi, 12 virgács örökre el vehette volna kedvét a szédelgő vállalattól. Azzal végzem, hogy a pénz nem gyermeknek való; s a ki nálunk az isk. takarék-pénztárt meg akarja honosítani, adja vissza annak, a kitől tanulta. Végre pedig kijelentjük, hogy e jellemezhetlen intézmény káros voltának kimutatásáról szóló czikkeknek lapunk bármikor nyitva áll. *) Szabályrendelet a katona-beszállásolás terhének arányosabb megosztása czéljából, az 1879: XXX VIí. t. ez. alapján, pótadó kivetéséről és katona-beszál- lásolási alap) alkotásáról. 1. §. Hevesmegye, hogy a katona-beszállásolás ügye véglegesen rendeztessék, laktanyákat építtet, és pedig Eger városában 2 zászlóalj gyalogság és Gyöngyös városában két század lovasság részére tiszti lakások nélkül, mely épületeknek költségeit az 1879: XXXVII. t. ez. alapján kivetendő pótadóból fedezendi, és az építkezésre szükséges előintézkedéseket azonnal megtéteti, mihelyt az ez irányban hozott határozat a m. k. belügyminister által jó- váhagyatik, és a m. k. honvédelmi minister által az 1876: XXXVI. t. ez 33. §-ban foglalt előnyökkel való átvétele biztosittatik. 2. §. Addig, mig ezen laktanya-épités tényleg foganatosittatik, *1 E közleményt a ..Közoktatás“ ezimii egyetemes tanügyi jeles közlönyből vettük át. Miután lapunkban is volt szó az iskolai takarékpénztárak előnyeiről, érdekes a szakférfiak szava a hátrányokról is. Audiatur et altera pars.
