Eger - hetilap, 1882
1882-04-20 / 16. szám
146 25) Küldöttség! jelentés a felsőház rendezése tárgyában beadott felirati javaslatról. 26) Az 1882. évi közmunka-előirányzat s az 1881. évi közmunka érvényesitéséről szóló kimutatás. 27) Gróf Gyiirky Ábrahám felfolyamodása Hasznos községnek 1882. évi költségvetése tárgyában beterjesztett határozata ellen, kérvén egyidejűleg, hogy a hasznosi jegy- zőség beszlintettessék és Hasznos a tari körjegyzőséghez csa- toltassék. 28) Arad városnak az aradi vértanuk emlékszobra még hiányzó költségeinek fedezése tárgyában kelt megkeresése. 29) A közmunkaerőnek jövőben miként kezelése iránti előterjesztése a kir. főmérnöknek. 30) A gazdasági s pénzügyi szakosztály előterjesztése Szabó Klára bessenyői illetőségű árvának gyógyköltsége fedezése tárgyában. 31) Esztergom-megyének a tisztviselők nyugdíjazása tárgyában küldött átirata. 32) A derzs-tiszafüredi távirda-vonal felállításához átengedett közmunkaerő iránti rendelete a közmunka s közlekedési miniszternek. 33) Gyöngyös város és Ecséd község gyámpénztári mérlegei az 1881. évről. 34) A győrvidéki gazdasági egyesületnek a kölcsönös kötelező állatbiztosítás iránti felirata. 35) A gróf Károlyi Gyula által Aldebrőn tervezett vízrendezés ügyében kirendelt küldöttség véleménye. 36) Hort község kérvénye szabályrendeletei módosítása végett. 37) Zemplénmegyének az Amerikába vándorlás megakadályozása iránti felirata. 38) A gyöngyösi kataszteri bizottságnál megüresedett elnöki és helyettes elnöki állomásoknak választás utján való betöltése. 39) Tisza-Örs község kérvénye tűzoltó szerekre fordított 141 frt 13 kr. tárgyában hozott határozata jóváhagyása végett. 40) Szatmármegye felirata az oroszországi részekből Galiczián át beözönlő zsidók bevándorlása tárgyában. 41) Szent-Erzsébet községében tervezett vizmeder-ren- dezés iránti előterjesztés. 42) Tar község kérvénye a jegyzői lak felépítése czél- jából felveendő 2000 frtnyi kölcsön engedélyezése végett. 43) „Nógrádmegye szervezete és szabályrendeletei “ czi- mii füzetet nevezett megye megküldi. 44) Eger városának „tűzrendészed és szépészeti," Gyöngyös városának „az ipartörvény 5. §-ában foglalt iparágak gyakorlatáról" — „a robbanó s könnyen gyűlő anyagok kezeléséről" — és „építészeti" szabályrendeletei, jóváhagyási záradékkal leendő ellátás végetti előterjesztés. 45) Gyöngyös-Oroszi község jegyzőjének felebbezése a községi képviseletnek segédjegyzői állomás rendszeresítése tárgyában hozott határozata ellen. 46) A kir. adófelügyelőségnek éves jelentése. 47) Tarnócza pusztának Detk, — Balpüspöki pusztának Aldebrő községhez leendő csatolása iránti előterjesztés. 48) Kápolna község folyamodványa pótköltségvetése kiigazítása tárgyában. 49) Az országos vöröskereszt-egylet elnökének a megyei alapítvány átvétele tárgyában kelt átirata. 50) Tarna-Örs község határozata segédjegyzői javadalmazás iránt. 51) Tisza-Füred mezőváros kérvénye egy Tisza-Füreden felállítandó kir. járásbíróság érdekében. 52) Kerecsend községben lévő vízfolyások mikénti rendezése iránti előterjesztés. 53) Molnár András és társai verpeléti lakosok fellebbezése Verpelétit község képviselőtestületi 8/IV. 82. sz. határozata ellen. 54) Dr. Rubel1 József parádi körorvos kérvénye fizetésének felemeléséért. 55) Sághy Miklós csendbiztos és Feley Márton rend- szerinti írnok segélyérti folyamodványa. 56) Kondás Illés és társai vécsi lakosoknak a vécsi biróválasztás elleni panaszkérvénye. 57) Tarna-Örs község kérvénye az 1882. és 1883. évi közmunka erőnek átengedése iránt. 58) Zöldesy József rendszerint! Írnok előlegért! folyamodványa. 59) Gyöngyös városának a járdák építése tárgyában alkotott szabályrendelete főügyészi véleménynyel. 60) A szatmári püspökségi uradalom által Sarud közelében a Kis-Tiszán építendő hid terve. 61) Klup Mátyás és társai felszólamlása a Verpeléten megtörtént pénztárnoki választás ellen, főügyészi véleménynyel. 62) A verpeléti Tarnahid áthelyezésére vonatkozó jelentése a küldöttségnek. 63) Gy.-Oroszi község kérvénye, hogy az 1882. évi megyei közmunkaereje saját községi útjára átengedtessék. 64) Költségvetések. 65) Számadások. Kelt Egerben, 1882. aprilhó 17-én. Majzik Victor, Hevesmegye alispánja. Kíméljük a vadállományt! (Xy.) Tagadliatlan az, hogy az erdei vadállományban a nemzet- gazdaság egyik nem megvetendő forrása nyugszik, s hogy annak ok- és czélszerü gondozása és fenntartása már ezen szempontnál fogva is a népességnek egyik érdekét képezi. A tapasztalat igazolja ezen állításunkat, a mennyiben egyes államok, vadállományukban hatalmas tőkével rendelkeznek, s részint vadhússal, részint prém és szőrnemekkel oly nagy szabású kereskedést űznek, hogy az e te- kintetbeni kivitelük értéke, néha bámulatos mérveket ölt. Itt tehát nem csupán sportkedvelésből űzik a vadászatot, hanem egyenesen keresetforrást csinálnak belőle. Ámde ezen államokban a vad pusztítása nem megy túl az okszerű korlátokon, a mennyiben a vadászat ivadja minden egyes vadnemüre, nemcsak hogy szigorúan meghatározott, hanem pontosan betartott is. Nekünk is van vadászati törvényünk, a mely hasonló intézkedéseket tartalmaz, s melynek szigorú megvalósulása mellett hazánk vadállománya oly mérvre növeltetnék, hogy az erdőbirtokosoknak nem jelentéktelen hasznot nyújthatna, egészben véve pedig a nemzeti jólét emelésének egyik factorává válhatnék, annál is inkább, mivel hazánk erdő-eloszlási viszonyainál, vagy pedig nagy erdőségeinél fogva azon állam, mely hivatva volna az európai piaczok nagy részét vadnemüekkel ellátni. S mégis mit tapasztalunk? Egyes községi birtokokon napokig eljárhatunk, a nélkül hogy egy árva nyúlat fölhajtanánk, a fogoly pedig éppen a ritkaságok közé kezd tartozni. Ezt a mi vidékünkről is mondjuk, mely mint tudva van minden oldalról erdőkkel van körülvéve, melyek részint az üldözött vadnak menhelyet nyújtanak, részint pedig a vadak szaporaságára kedvezőbben hatván, a vidéknek vadállománynyal váló ellátását eszközük. Minők lehetnek tehát a viszonyok ott, hol ezen kedvező körülmény nem éreztetheti magát ? Kétség kivül jogos tehát a vadászemberek ama panasza, hogy a vad pusztításának rendszeretlen volta miatt, a vadállomány egyre gyérül. Ennek oka pedig az, hogy' találkozik számtalan ember, ki a vadászatból jogtalan módon, keresetforrást üz, s még a párzás és szaporítás ideje alatt sem kiméli a vadat. A tapasztalat igazolja, hogy éppen azok, kik az erdők őrzésére, a vadászati törvény végrehajtásának eszközlésére vannak hivatva: az erdőőrök és pász-
