Eger - hetilap, 1882
1882-04-13 / 15. szám
138 mindenféle ellenséges behatások stb. ellen megvédeni, sem pedig a föld nyújtotta áldásokat teljes mérvben kizsákmányolni. Az is kétségtelen, hogy bizonyos fentartások mellett, az államok erejének és czivilizatiójának fokmérőjét, annak lakossága képezi. Európa államai e viszonyt illetőleg a következő sorrendben jönnek egymás után. Esik ugyanis 1 □ kmterre lakos: Belgiumban 188, Német-Alföldön 123, Nagy-Brittania és Irlandban 112, Olaszországban 96, Németországban 84, Ausztriában 73, Frank- honban 70, Svajczban 69, Dániában 51, Portugalliában és hazánkban 48, Romániában 41, Szerbiában 35, Spanyolországban 33, Görögországban 32, Montenegro és Törökországban 26, Oroszországban 14, S véd-Norvégiában 7. Látjuk e viszonyszámokból, hogy Európa legsűrűbben lakott nyugaton, sűrűén lakott középen, kevésbbé sűrűn déli és délkeleti területén, gyéren északi és keleti vidékein. Hazánk népsűrűség tekintetében a kevésbbé sűrű népességű államok sorába tartozik. Megjegyzendő különben, hogy mivel Magyarország hegyrajzi alakzata s az anyagi jólét feltételei megszerzésének lehetősége nem mindenütt egyforma, ehhez képest a népsűrűség is igen változatos képet tüntet fel. így ha a közjogi alkatrészek szerint tekintjük hazánk lakosságát, esett 1 Q kméterre: a szorosb értelemben vett Magyar- országban 48.9, Horvát-Szlavoniában 51.3, — a volt Határőrvidéken 34.3. — átlag 48.3 ember. Tekintve pedig az egyes megyéket, azok sorrendjét, viszonylagos népesség tekintetében, a következő összeállítás tünteti ki: 1 0 kmterre számíttatott ugyanis Győrmegyében 79, Pest m. 78, Soprony m. 74, Pozsony m. 73, Vas m. 72, Zala m. 70. Csanád és Csongrád m. 67, Békés és Nyitna m. 65, Esztergom és Tolna m. 64, Bács m. 58, Abauj és Baranya m. 57, Borsod. Kis-Küküllő, Temes és Torontál m. 56, Ugocsa és Heves m. 55, Bars és Treu- csén 53, Hajdú, J.-N.-K.-Szolnok, Komárom m. 52. Veszprém 51, Fehér m. 50, A.-Fehér m. 49, Szepes m. 48, Arad. Brassó, Somogy, Szilágy m. 47, Fogaras, Sáros, Szatmár m. 45, Hont, Nóg- rád, Szabolcs, Zemplén m. 44, Mosony, N.-Küküllö, Szeben m. 42, Bereg, Bihar, T.-Aranyos, Ung m. 41, Gömör és Turócz m. 40, Árva, és Krassó- Szörény m. 39, Kolozs m. 38, Szolnok, Doboka és Zólyom m. 37, Hunyad, Maros-Torda m. 36, Három-Szék m. 35, Liptó m. 33, Udvarhely m. 31, Torna m. 30. Csik m. 25, Besz- tercze, Naszód m. 24, és Marmarosmegye 21 ember. Ezekből tehát világos, hogy Magyarországban 29 megye az országos átlagnál nagyobb népsűrűséggel bir, — 21 megye az országos átlagot megközelíti, 14 megye pedig jóval ezen átlag alatt marad, — továbbá hogy 12 megye népessége Európa igen sűrű népességgel biró államaival vetekedik, 37 megyéje középsürü, 10 megyéje kevésbbé sűrű, 3 megyéje pedig gyér népességgel bir. A társországok megyéi közül leglakottabb Vara-sd megye 95, ezután következik Zágráb 64, Körös 55, Fiume megye 51, Szerém megye 49, a báni kerület 48, Belovár m. s a bródi kerület 39, Verőcze megye 38, az ogulin-szluini k. 37. a péterváradi k. 33, a gradiskai k. és Pozsega m. 32, végül a lika-ottocsáni k. 25, emberrel 1 0 kmteren. Ezekhez képest tehát Magyarország délnyugati, Dunán túli vidékei, nem különben a Duna s Tisza közti részek a leglakot- tabbak, mig ellenben az ország északi, keleti és déli részei a leg- gyérebb lakossággal bírnak ; minek oka egyrészt a hegyrajzi és földtermőképességi, másrészt a lakosság foglalkozási viszonyaiban, végül pedig az érintkező szomszéd országok népsűrűségében keresendő. A geographiai alakzat szerint hazánk felvidéke, keleti és délkeleti részei magas hegyekkel körítettek, és kevésbbé termékenyek akár a mezei gazdászat alapjául szolgálni hivatott földek átalá- nos nagyságát, vagy viszonyítva a területhez, vagy pedig azok termékenységét tekintjük, — népünk főfoglalatosságát pedig még a termelésre kevésbbé alkalmas helyeken is a mezei gazdászat képezi, miért is ott az iparnak, más államok mezei gazdászatilag nem megfelelő módon mivelhető vidékein a népsűrűség kiegyenlitésére gyakorlott, hatása nem érezhető. De leginkább a szomszédos területek népsürüségi viszonyai bírnak nálunk országunk egyes részeinek viszonylagos népességére változtató befolyással, — a mennyiben nyugati vidékeink a hazánknál sokkal sűrűbben lakott Ausztriával, a keletiek ellenben, a gyérebb népsűrűségű Románia, Szerbia, Bosnia és Herczegovinával érintkeznek. Erkölcsi vésznyomok. (L. J.) A tévedésnek ama leggyakoribbja, mely fölcséréi okot okozattal, könnyen ismétlődik akkor, midőn a tőzsdék erkölcsi örvényei nyomoztatnak. A vizsgázó ifjú zavartságával nézünk farkasszemet e kérdéssel : a börzeszédelgés szülte-e a corruptió átkos fajait, vagy emezek a szédelgés kényszerét? — Legtalálóbban mondhatjuk talán, hogy egymásra hátának. A társadalom legtöbb bűneinek, szegletességeinek forrása a hiúság és nagyravágyás. A tőzsdei pénzuralom politikai tényező szerepet játszott egy jelentékany párt matadorjaiban; közvéleményt irányzott; hatalmat birt gyakorolni a napi sajtó egy részére, sőt kitűnőségeket is elszéditett. A tőzsdejáték rémalakjainak legközvetlenebb kíséretében áll a dologtalanság és hiú pipere, fényűző kiadásban. Önkénytelenül eszünkbe jut Andrews könyvéből egy férj panasza, ki a nejévé vált csinos hölgyet törpének találta. „A kölcsönzött adalékok eltávolítása után — mond — eltűnt az arány; hová lett a tekintélyes pyramis, mely nappal oly büszkén sétált fel s alá? ^-Valóban ha nemünk, főleg annak szebb része, a lélek becsét fölebb helyezné a hiú fényűzésnél, a pénz megszűnnék a világ hóditó bálványa lenni. A társadalom solid; sőt nemes foglalkozású egyéneinek beleszédülése a játékba, azon szomoritó érdekrúgóban leli megfejtését, mely a fényes gazságot is többre becsüli az erkölcsnél — ha ez szegény. Az elméletben, mely az aranyimádók jellemzéséről szól, ben- foglaltatik. hogy azok számára nincs becsület, de őszinteség sincs. S minthogy maga körül csak álarczot hisz, az önzésben culminál, mely természeténél fogva semleges elszigeteltséget von maga után, mely a közéletben szétszórtságba zilálván a társadalom rétegeit, ellentétbe helyezi a köröket. Titkos hadüzenetben éltek a társadalom osztályai. A hangadók halvány csoportja, mely csak életféltésből nem ivott keleti gyöngyöt, a fényűzés botránkoztatásával lépett fel utón útfélen, s nemcsak maga nem dolgozott, de hajlongó élősködőiben ezer számra termé a munkakerülő korhelyt. A csábitó látványokat megközelíteni akaró korlátoltság pedig, kizökkenve a polgári munkakörből, tehetlenségében a kedély és irigység mérgével táplálkozott; a lenéző gőgöt a gyűlölet fojtó dühével viszonozá; a családi élet zománczára az elégületlenség rozsdája szállt, mely gyakran az erkölcsi sülyedésig fokozódott. Hogyan lehetne azután egészséges a társadalom, melynek cotteriái a mesés vagyonszerzés és az azt megközelíteni vágyó tehetlenség rovataiba sorozhatok, melyben gőg, mellőzés, gúny és irigység fékvesztetten űzik egymást? A pénzimádó előtt emberiség, haza, közérdek és lélek nemesebb fogalmai testetlen eszmék; melyeket mások hirdetnek, vagy írnak, hogy maguk számára alamizsnát nyerjenek ki vele; részvét, rokonszenv, kigondolt ürügy a nábobok zsebébe markolni — ez értelme. S gondolkozása? eladó árúnak tartani mindent — és mindenkit. Politikai heti szemle. Oroszországban a külügyek vezetése körül személyváltozás történt. Gortschakoff herczeg, ki több mint félszázadon át vitte ezen ügyeket, visszalépett s helyét Giers foglalta el. E változásnak nagy politikai jelentőséget nem tulajdonítanak. A Duna-kérdés tárgyalása, hamarjában alig fog véget érni. Wolkenstein gróf küldetésének eredményéről eddig nem lehet bizonyosat tudni. A tárgyalás substrátumát Barrére javaslata képezi. Barrére javaslata nemcsak egyetlen pontját módosítja az Aventprojetnek, hanem számos határozatot foglal magában, a melyek a hajózásra és a folyami rendőrségre vonatkoznak. Az Avant- projet szerint négy tagja volt a vegyes bizottságnak. Gondoskodni kellett tehát arról az esetről, ha két egyenlő részre oszlanak a szavazatok. Barrére javaslata öt tagot indítványoz. Ezek : Auszt- ria-Magyarország, Szerbia, Bulgária, Románia és a nemzetközi dunabizottság egyik tagja. A szavazatok megoszlásától tehát nem lehet félni, de más esetek fordulhatnak elő. Először az, hogy Ausztria-Magyarország két szavazattal fog rendelkezni, ha a nemzetközi bizottság osztrák-magyar tagja küldetik a vegyes bizottságba. De ugyanily előny háramlanék Romániára is, minthogy a berlini szerződés 53. pontja értelmében neki is állandó képviselője van a nemzetközi bizottságban.
