Eger - hetilap, 1882

1882-03-16 / 11. szám

101 Mindezekből kétségtelenül következik, hogy Mária Terézia halála után tétetett ugyan kísérlet a tanulmányi alapot képező ja­vak természetének és rendeltetésének megváltoztatására; hogy ezen alap természetére nézve egy ideig félreértések mutatkoztak, — ezek azonban egyrészről az 1790/1. országgyűlés intézkedése; más­részről Ferencz királynak idézett rendeletéi által teljesen eloszlat- tattak, úgy, hogy a tanulmányi alapot képező javak természetére és rendeltetésére, mely addig katholikus jellegű volt, befolyással nem lehetett. Befejezéséül jelentésemnek legyen szaabad még két tényt felemlítenem; és pedig legyen szabad egyrészről annak igazolásá­ra, a mit jelentésem elején felhoztam, hogy t. i. a magyar kirá­lyok az egyházi javadalmakat a legújabb időkig, mint az egyház fővédnökei, adományozták, — a fehérvári custodiatusnak a ke­gyesrend részére történt adományozását, illetőleg az ado­mánylevélnek az érintett állításra vonatkozó részét idéznem: (mely szerint az adományozás, a magyar királyok régi joga alap­ján történt), másrészről legyen szabad annak igazolására, hogy a tanulmányi alapot képező javak természetén 1548 óta változás nem történt, azon kétségtelen tényt felemlítenem, hogy a tanulmányi alapot képező javak 1548 óta a mai napig, tehá 333 esztendőn át soha másra, mint katholikus czélokra, nem fordittattak. Apáthy István, a tanulmányi alap előadója. A második budapesti tenyészállatvásár. A második díjazással egybekötött budapesti tenyészállat- állatvásár programmját közzétette a földművelési minisztérium. A vásár szarvasmarhák és juhok számára folyó évi ápril hó 22., 23. és 24-ik napjain rendeztetik. A vásár és kiállítás rende­zésére egy vásárrendező bizottság alakíttatott, mely Budapesten a köztelken székel. A vásár Budapesten a fővárosi marhavásártéren tartatik. A vásárra bocsáttatnak a korra való tekintet nélkül. A) Szarvasmarha: bika, bikaborju, tehén, üsző és üsző-bor- ju. I. Magyar, II. Nyugati fájták. B) Juh: kos, kosbárány, nős­tény juh és bárány. I. Merino: a) electoral negretti, b) fésűs gyap­jas, c) franczia irányú. II. Raczka. III. Angol husjuh. IV. egyéb fajták. Magyarországi kiállítók által külföldről vett vagy külföldi tulajdonosok birtokában levő állatok is vásárra bocsáttatnak, a dijakra azonban külföldön nevelt állatok csak az A) II. és B) I. c), II., III. és IV. alatti csoportokban versenyezhetnek. Hizlalt vagy tenyészképtelenné tett, vagy egyéb okból te­nyésztési czélokra már nem alkalmas állatok a vásárra nem bocsáttatnak. A vásárra a bejelentések a vásárrendező bizottság által szét­küldött, illetőleg attól nyerhető bejelentési minták felhasználásával, két példányban legkésőbb márczius 27-ig bezárólag a vásárren­dező bizottsághoz czimezve a Köztelekre küldendők. Minden be­jelentéshez a tenyészet egészségi állapotát igazoló egészségi bi­zonyítvány csatolandó. Az állatok szállítására nézve a vasutak kedvezményeket engedélyeztek. Az erre jogosító igazolványok a vásárrendező bizottság által a bejelentőknek megküldetnek. A be­jelentett állatok ápril hó 21-én estig okvetetlenül beállitandók. Az állatok Budapestre érkezés után azonnal a kiállító megter- heltetése nélkül újból állatorvosilag megvizsgáltatnak s ha bete­geknek találtatnak, a budapesti állatorvosi tanintézetnek adatnak át orvoslás végett. Az állatokat a vásár utolsó napja ápril hó 24-ike délután­jáig a vásárról elvinni nem szabad. Az állatok takarmányozásá- sáról és ápolásáról a kiállítók gondoskodnak. Intézkedés történem! a végre, hogy a szükséges takarmány és alomszalma mérsékelt s a vásártéren közzéteendő árakon a vásártéren helyben kiszol- gáltattassék. A vásárra hozott tenyészállatok állása felett azok ára is kiteendő s az a bejelentési ivén is megemlítendő, hogy az ár a katalógusba felvehető legyen. A kitett áron az állat az első jelentkező vevőnek mindene­setre eladandó és többé árverésre nem bocsátható. Ha valamely állat tényleg eladatott, a történt eladás a vásár- rendező bizottságnak a helyszínén lévő irodájában azonnal beje­lentendő s a vevő nevével együtt az állás fölötti táblán föl­jegyzendő. A vásár utolsó napja, ápril 24-ike, reggeli 10 órájáig el nem kelt állatok az nap árverésre bocsáttatnak. A kiállítás ár a tulajdonos által határoztatik meg, mely ár azonban a bejelentett eladási árnál nagyobb nem lehet. Ha a kiállítási áron felül Ígér­nek, eladó tartozik az állatot átadni. Jelesb állatok díjazása czéljából az e czélra felkért orszá­gos gazdasági egyesület közbejöttével két bíráló bizottság alakit- tatik, egyik a szarvasmarhák, másik a juhok számára. Mindkét jury ápril 22-én kezdi meg működését, és az nap be is fejezi, úgy, hogy ápril hó 23-án d. e. 10 órakor már a díja­zott állatok állása felett a dijak jelezhetők legyenek. A díjazott állatok elővezetése mellett a dijak kihirdetése és kiszolgáltatása ápril hó 23-án déli 12 órakor történik. A földművelési miniszter által adományozott dijak a követ­kező osztályokra tűzetnek ki. A) Szarvasmarha. I. Magyar fajta. Bika: 1. dij 100 db 10 frankos arany. 2. dij 40 db 10 fr. a. 3. dij 20 db 10 fr. a. Bikaborju: 1. dij 10 db 10 fr. a. (1 éves korig) 2. dij 5 db 10 fr. a. Tehén: 1. dij 50 db 10 fr. a. 2. dij 20 db 10 fi', a. 3. dij 10 db 10 fr. a. II. Nyugati fajta, a) Berni (kuhlandi, ma­riahofi), pinzgaui (möllthali), allgaui. Bika: 1. dij 100 db 10 fr. a. 2. dij 40 db 10 fr. a. 3. dij 20 db 10 fr. a. Tehén: 1 dij 50 db 10 fr. a. 2. dij 20 db 10 fr. a. 3. dij 10 db 10 fr. a. Bikaborju: 1. dij 10 db 10 fr. a. 2. dij 5 db 10 fr. a. b) Egyéb kulturfajták és keresztezések. 1 db bikára 30 arany. 1 db te­hénre 20 arany. B) Juhok: I. a) Merino electoral negretti: 1 dij 25 db 10 fr. a. b) Hazai fésűs gyapjas: 1 dij 25 db 10 fr. a. c) Fran­czia irányú merino (Rambouillet): 1 dij 25 db 10 frankos arany. II. Raczka: 1 dij 25 db frankos arany. III. Angol: 1 dij 25 db 10 frankos arany. IV. Egyéb fajták: 1 dij 25 db 10 frankos arany. Juhok csupán csoportokban nyerhetnek dijat. Egy csoport legalább három darabból álljon, ezek közt legalább egy kos. Valamennyi díj csupán absolut becsű állatnak adható ki. A pénz­beli dijak mellett oklevelek is adatnak, melyeken a jutalomdij meg van említve. Pénzbeli dijakon kívül elismerő oklevelek adatnak. A vásár látogatása díjmentes. Politikai heti szemle. Szerbiának királysággá proclamálását elismerte a legtöbb hatalom. Az angol conservativ lapok és a „Times“ Ausztria-Magyar- ország józan politikájának érdeméül tulajdonítják Szerbiának ki­rálysággá proclamálását. A „Morning Post“ azt Írja, hogy Ausztria-Magyarország, Németország beleegyezésével, ügyesen föl­használta a válságos pillanatot. Ausztria-Magyarország befolyása kétség nélkül hatalmasabb lett az alsó Dunán. A „Pol. Oorr.“ angol forrásból megczáfolja azt a hirt, hogy Gladstone az Ausztria-Magyarország által megszállott tar­tományok rendezése végett conferentiát indítványozott, vagy szán­dékozik indítványozni. Ugyanazon forrásból értesül továbbá a „Pol. Corr.“, hogy Szkobelev provocáló nyilatkozatai és az orosz- országi zsidó-üldözés megváltoztatták az angol liberálisok hangu­latát, és hogy e hatás az angol kormány politikájában is folyton észrevehetőbbé fog válni. Ennek oka állítólag az, hogy az angol liberálisok legfőbb elve a béke föntartása. London, márcz. 9. A felsőházban Redesdale lord törvénj’- javaslatot terjeszt elő, az atheistáknak a parlamentbe való bebo­csátása ellen. Az előterjesztés, mely azt határozza, hogy a két ház minden egyes tagja a terembe lépésekor ünnepélyesen kije­lentse, hogy a mindenható istenben hiszen, első olvasásban elfo­gadtatott. London, márcz. 9. A képviselőházban Northcote, mielőtt Bradlaugh az eskü letétele végett jelentkezett, indítványozza febr. 7-iki határozatának elfogadását, mely megtiltja Bradlaughnak az esküt letenni. Majoribanks indítványozza, hogy kívánatos volna az eskü letételéről szóló törvény oly módosítása, hogy a képvise­lők tetszésük szerint esküt tehetnek vagy nyilatkozatot adhatnak. Gladstone kijelenti, hogy ő ezen indítványt pártolja és mellette fog szavazni. A ház 257 szavazattal 242 ellenében elvetette ezt az indítványt és elfogadta Northcote indítványát. P á r i s, márcz. 9. A képviselőház tárgyalta Beysset indítvá­nyának (a concordatum hatályon kívül helyezéséről) fontolóra vé­telét. Freppel püspök megtámadja az indítványt és azt mondja, hogy a törvényt el lehet törölni, de nem a kötelező szerződést; bebizonyítja továbbá, mily nyugtalanságot idézne elő e rendsza­bály és végül azt mondja, hogy Francziaországnak az 1870-diki csapások után gyermekeinek egyetértésére és nem azoknak meg- hasonlására kell törekednie. Freycinet kijelenti, hogy a kormány *

Next

/
Thumbnails
Contents