Eger - hetilap, 1881
1881-03-10 / 10. szám
87 letöleg híveiknek a maguk törvényes képviselete s egyházi hatósága általi megadóztatása — és bár világos törvénynyel kimondva nincs, de a dolog természetéből merített átalános gyakorlat szerint, ezen illetékesen kivetett egyházi adók a házadók jellegével bírnak, és az illetékes egyházi hatóság felhívására közigazgatási úton hajtandók s hajtatnak is be országszerte a fizetni nem akarókon. — Ha már a törvényesen bevett felekezeteknek saját híveik ellenében e megadóztatási, illetőleg a közigazgatás utján végrehajtási joguk van, ezt nem lehet megtagadni tőlük azok irányában sem, kik ugyan magukat az illető egyházból kilépetteknek vallják, de az egyházból való kilépés törvényekkel szabályozott feltételeinek eleget nem tévén, törvényesen kilépetteknek nem tekinthetők; mert ha ez történnék, minden fizetni vonakodó, mint állítólag kilépett tag, kivonhatná magát az egyházi terhek viselése alól. E szerint a nazareDUsok törvényesen előbbi felekezetök kötelékében levőknek tekinthetők csak, s annak terhei alól fel nem oldozhatók mindaddig, mig irántuk a törvény máskép nem intézkedik. Az ország azon megyéinek, a melyekben a naza- renusok nagyobb számmal vannak, túlnyomó többsége is ily szempontból fogja föl az ügyet és maga körében hasonló intézkedéseket is tett, ez irányban; így Pest-,Tolna-.Zalamegyék, és tudtomra eddigelé e megyék közönsége az első köztörvénybatóság, mely a kérdést oly ellenkező szempontból fogja fel, melyet azonban, mint ismételve ki kell jelentenem, nem helyeselhettem, s a mely ellenében f. évi január 13-ki 563. számú körrendeletemet föl kell tartanom. Budapest, 1875. márcziusbó 4-én. Trefort Ágoston, s. k.u E leirat folytán s atiuak végrehajtásai elrendelve keletkezett aztán Hevesmegyének említett 69/XIII. 1879. sz. határozata s az alispán 3154—1875. sz. utasítása. Ez által nemcsak a közigazgatási közegek kaptak az egri érsek által kieszközölt (s 642—1874. sz. alatt papságával közölt) 5806—1874. sz. beliigyministeri rendeletnek megfelelő eljárásra újabban is a megyétől hivatalos utasítást; de eme leirattal, amint annak világos szavaiból kitűnik, fel van deritve s el van oszlatva azon félreértés is, mely még az 1873- ban kelt (5419 sz.) alispáni felterjesztésre ugyanazon évben adott (19,009 sz.) vallás- és k. o. ügyi m. leirat nem egészen szabatos szövegezése folytán keletkezett; amely szerint t. i. a tudomásul vétel által helyeseknek tekintetett az (5419 sz.) alispáni felterjesztésben kifejezett felfogás; s a mely félreértésből kifolyólag adatott Föidváry S. szolgabirónak is a 8013/a. 1874. sz. alispáni válasz, mely a lelkészeket kérvényezésre felhívó körözvényben a megye határozatának mondatik. s lényeges részében megcsonkított szöveggel közöltetik, (e szavak után ugyanis: amennyiben és meddig ezen kötelességeiket elismerik, — hiányzik e passus: „vagy azt szerződésszerű leg magukra válla 1 t á k,“ — mint ez a párbérre is áll); de a válasz, mint fentebb is megjegyeztük, csakis a nevezett szolgabiróhoz intéztetek; s nem adatott ki megyei határoz at alakjában ; s mely az előadottak szerint, különben is önmagától elesett. Különben a kérvényezés iránt kibocsátott felhívás egyik aláírójának s az egész ügy föintézöjének a múlt őszszel alkalma volt személyesen hallhatni egri érsek ur ö nmgának ez ügyre vonatkozó nyilatkozatát, melyben — többi közt — különösen ezen ügy s mindazon kérdések kényes természetére utalt, melyek, ha amaz egész komolyságában napirendre hozatnék, nehéz bonyodalmakat okozva, azzal válhatatlanul felmerülnének. Az országos noiparkiállitás elnökségének körlevele a vidéki bizottságokhoz. Több vidéki bizottság felszólított bennünket aziránt, hogy teendőiket utasításokba foglaljuk össze és küldjük be nekik. Van szerencsénk tehát mindenekelőtt a t. bizottság figyelmébe ajánlani, hogy a kiállítás határnapjai a végrehajtó bizottság 1881. február 14-én tartott ülésének határozata szerint a következőképen változtak : Bejelentések elfogadtatnak . . . 1881. julius 1-jéig. A tárgyak beküldendők .... julius 1-töl julius 16-ig. Megnyitás.........................................augusztus 14-én. Bezárás..............................................október 16-án. Tárgyak elszállításának záros határideje november 1-je. A vidéki bizottságok föladatait általában a következőkben lehet összegezni: 1) Felszólítandó minden leányiskola és nönevelöintézet a kiállításban való részvételre. 2) A bizottság minden tagja agitáljon személyes ismerősei körében a kiállításban való részvétel érdekében. 3) Minden oly iparág üzöi, melyben nők foglalkoznak, felszó- litandók a kiállításban való részvételre. 4) Azon szegényebb sorsú nők, kik óhajtanának a kiállításban részt venni, de erre sem kellő idővel, sem az anyaghoz szükséges pénzzel nem bírnak, a vidéki bizottság által olyképen támogatandók, hogy nekik egy-egy drb munkára megrendelő szerzendö. így az X. varrónő, szabónö vagy himzönö által Y. úrnő számára készített munka-darab mint Y. úrnő tulajdona, de mint X. varrónő, szabónö vagy himzönö készítménye lesz kiállítva. 5) A vidéki bizottságok becses figyelmét felhívjuk újból is azon kincsekre, melyek az egyes vidékek pórnöinek etnográfiai szempontból érdekes munkáiban (hímzés stb.) 8 általában háziiparában rejlenek, s mivel alig hiszszük, hogy e szegényebb sorsú pórnök felismernék e kiállítás jelentőségét s az abban való részvételre bármily csekély anyagi áldozatot is hoznának: bizalommal kérjük a t. vidéki bizottságot, hogy a kiállítás általános érdekességének emelése szempontjából ezeket a kiállításba vonni egyik fő- czéljának ismerje s a tárgyaik kiállításával járó költségek fedezéséről akár társadalmi utón, akár az egyletek, esetleg a városi hatóság igénybevétele által is gondoskodni méltóztassék. 6. Figyelmeztesse a vidéki bizottság a II. csoportba tartozó kiállítókat, hogy a sorsjáték számára ajándékok szívesen fogadtatnak ; ugyancsak a sorsjáték számára az I. csoportba tartozó és szegényebb nők által készített kézimunkák vagy házi iparczikkek közül egyes darabok megvásároltatnak. 7. A bejelentéseket fogadja el a bizottság és nem egyenként, hanem tömegesen küldje fel őket a központba. Időről-időre értesítést várunk a bejelentések mennyisége és ezek alapján a bejelentett térigények iránt. 8. A bejelentett és elkészített tárgyakat szintén a vidéki bizottság veszi át és küldi be egyszerre (julius i—16-ig). Tekintettel a meghosszabbított időre, minden bizottságnak 3—4-szer annyi ideje van a tevékenységre és agitáczióra, mint különben. Mély tisztelettel kérjük a t. bizottságokat, hogy az időt a kiállítás érdekében minél hasznosabban értékesíteni és működésűket most már a városuk környékére is kiterjeszteni méltóztassanak. Budapest, 1881. február 10. A végrehajtó bizottság nevében: Gettéri Mór, titkár. Gróf Zichy Jenő elnök. A hazai ipar mint társadalmi és nemzetgazdasági szükséglet. Az algymnasiumokba járt 16—18 éves ifjú ember, midőn a szellemi birkózásba már beleunt, odahagyja a tanintézetet; de szégyenl iparos tanooc/czá lenni, haza megy tehát a szülei házhoz és lesz fogyasztó otthon, haza megy gazdálkodni! Gazdálkodni!.. . Hiszen a gazdászathoz megkívántaié alapismeretei is hiányzanak, s hiányzik maga a gazdaság; 15—20 hold föld az, mit tán atyja bir, mely több leány és fivérrel terheltetik. A pályát szakított fiú is otthon marad, és — risum teneatis ! — segít gazdálkod- n i, azaz szerez agarat meg egy lovag-ostort és barangol egész nap a tarlón, sőt levetve az „úri muodirt“, pajtáskodik a falubeli legényekkel, részt vesz csinjeikben, mulatságaikban, sőt még egyebekben is, melyre már a büntető codeiben keresnek stb. Egészen eldurvul s pár év múlva csak az a néhány diákszó — a mi még birtokában van, — engedi gyanittatni, hogy ö is járta valamikor a „kinlódiumot“ — De azért iparosságra nem adja a fejét. Olyan nincs. A sok tagból álló család mind együtt van; jövedelem kevés ; tele vannak panaszszai. Bélát pedig — habár darutollas kalapot és bő gatyát hord is, a községbeliek most is „urfi“nak titulálják. De azért a Héthárssy család nevét holmi szurok, gyalu, kalapács be nem szennyezi! Nem lehet tagadni, hogy az emberek nagy része előszeretettel viseltetik a kényelmes (!?), nem nagy testi erőt igénylő s urias- ságot biztositó (!) szellemi pályához; a kis ember már korán megtudja, hogy ki ö, hogy mily befolyásos rokonai vannak, a kik után ö bizonynyal gyors emelkedésre számit. Igen. csakhogy addig nagyon sokat kell még tanulni s arra sem kedv, sem tehetség; az ilyen pályája közepén elakad, növeli a proletáriusok számát. Két módot vélek ezen abnormis állapot megszüntetésére. A társadalmi fonák nézet ellen propagandát csinálni s az ipareszmét népszerűsíteni, híveket nyerni annak a műveltebbek és vagyonosabbak köreiben, másrészről „gyakorlati ipartan-műhelyek“ felállítását eszközölni. * * *) B czirn alatt jelent meg a napokban egy röpirat Kiss Endrétől. — Ezen közérdekű dolgozatból mutatványul közöljük ez önálló részt. *
