Eger - hetilap, 1881

1881-03-10 / 10. szám

87 letöleg híveiknek a maguk törvényes képviselete s egyházi hatósá­ga általi megadóztatása — és bár világos törvénynyel kimondva nincs, de a dolog természetéből merített átalános gyakorlat szerint, ezen illetékesen kivetett egyházi adók a házadók jellegével bírnak, és az illetékes egyházi hatóság felhívására közi­gazgatási úton hajtandók s hajtatnak is be országszerte a fizetni nem akarókon. — Ha már a törvényesen bevett felekeze­teknek saját híveik ellenében e megadóztatási, illetőleg a közigaz­gatás utján végrehajtási joguk van, ezt nem lehet megtagadni tőlük azok irányában sem, kik ugyan magukat az illető egyházból kilépetteknek vallják, de az egyházból való kilépés törvények­kel szabályozott feltételeinek eleget nem tévén, törvényesen kilé­petteknek nem tekinthetők; mert ha ez történnék, minden fizetni vo­nakodó, mint állítólag kilépett tag, kivonhatná magát az egyházi terhek viselése alól. E szerint a nazareDUsok törvényesen előbbi felekezetök kötelékében levőknek tekinthetők csak, s annak terhei alól fel nem oldozhatók mindaddig, mig irántuk a törvény máskép nem intézkedik. Az ország azon megyéinek, a melyekben a naza- renusok nagyobb számmal vannak, túlnyomó többsége is ily szem­pontból fogja föl az ügyet és maga körében hasonló intézkedése­ket is tett, ez irányban; így Pest-,Tolna-.Zalamegyék, és tudtomra eddigelé e megyék közönsége az első köztörvénybatóság, mely a kérdést oly ellenkező szempontból fogja fel, melyet azonban, mint ismételve ki kell jelentenem, nem helyeselhettem, s a mely ellené­ben f. évi január 13-ki 563. számú körrendeletemet föl kell tarta­nom. Budapest, 1875. márcziusbó 4-én. Trefort Ágoston, s. k.u E leirat folytán s atiuak végrehajtásai elrendelve keletkezett aztán Hevesmegyének említett 69/XIII. 1879. sz. határozata s az alispán 3154—1875. sz. utasítása. Ez által nemcsak a közigazga­tási közegek kaptak az egri érsek által kieszközölt (s 642—1874. sz. alatt papságával közölt) 5806—1874. sz. beliigyministeri rende­letnek megfelelő eljárásra újabban is a megyétől hivatalos utasí­tást; de eme leirattal, amint annak világos szavaiból kitűnik, fel van deritve s el van oszlatva azon félreértés is, mely még az 1873- ban kelt (5419 sz.) alispáni felterjesztésre ugyanazon évben adott (19,009 sz.) vallás- és k. o. ügyi m. leirat nem egészen szabatos szövegezése folytán keletkezett; amely szerint t. i. a tudomásul vé­tel által helyeseknek tekintetett az (5419 sz.) alispáni felterjesztés­ben kifejezett felfogás; s a mely félreértésből kifolyólag adatott Föidváry S. szolgabirónak is a 8013/a. 1874. sz. alispáni válasz, mely a lelkészeket kérvényezésre felhívó körözvényben a megye határozatának mondatik. s lényeges részében megcsonkí­tott szöveggel közöltetik, (e szavak után ugyanis: amennyiben és meddig ezen kötelességeiket elismerik, — hiányzik e passus: „vagy azt szerződésszerű leg magukra vál­la 1 t á k,“ — mint ez a párbérre is áll); de a válasz, mint fen­tebb is megjegyeztük, csakis a nevezett szolgabiróhoz intéztetek; s nem adatott ki megyei határoz at alakjában ; s mely az előadottak szerint, különben is önmagától elesett. Különben a kérvényezés iránt kibocsátott felhívás egyik alá­írójának s az egész ügy föintézöjének a múlt őszszel alkalma volt személyesen hallhatni egri érsek ur ö nmgának ez ügyre vonatko­zó nyilatkozatát, melyben — többi közt — különösen ezen ügy s mindazon kérdések kényes természetére utalt, melyek, ha amaz egész komolyságában napirendre hozatnék, nehéz bonyodalmakat okozva, azzal válhatatlanul felmerülnének. Az országos noiparkiállitás elnökségének körlevele a vidéki bizottságokhoz. Több vidéki bizottság felszólított bennünket aziránt, hogy te­endőiket utasításokba foglaljuk össze és küldjük be nekik. Van sze­rencsénk tehát mindenekelőtt a t. bizottság figyelmébe ajánlani, hogy a kiállítás határnapjai a végrehajtó bizottság 1881. február 14-én tartott ülésének határozata szerint a következőképen változtak : Bejelentések elfogadtatnak . . . 1881. julius 1-jéig. A tárgyak beküldendők .... julius 1-töl julius 16-ig. Megnyitás.........................................augusztus 14-én. Bezárás..............................................október 16-án. Tárgyak elszállításának záros határideje november 1-je. A vidéki bizottságok föladatait általában a következőkben le­het összegezni: 1) Felszólítandó minden leányiskola és nönevelöintézet a ki­állításban való részvételre. 2) A bizottság minden tagja agitáljon személyes ismerősei körében a kiállításban való részvétel érdekében. 3) Minden oly iparág üzöi, melyben nők foglalkoznak, felszó- litandók a kiállításban való részvételre. 4) Azon szegényebb sorsú nők, kik óhajtanának a kiállításban részt venni, de erre sem kellő idővel, sem az anyaghoz szükséges pénzzel nem bírnak, a vidéki bizottság által olyképen támogatan­dók, hogy nekik egy-egy drb munkára megrendelő szerzendö. így az X. varrónő, szabónö vagy himzönö által Y. úrnő számára készí­tett munka-darab mint Y. úrnő tulajdona, de mint X. varrónő, sza­bónö vagy himzönö készítménye lesz kiállítva. 5) A vidéki bizottságok becses figyelmét felhívjuk újból is azon kincsekre, melyek az egyes vidékek pórnöinek etnográfiai szempontból érdekes munkáiban (hímzés stb.) 8 általában háziipa­rában rejlenek, s mivel alig hiszszük, hogy e szegényebb sorsú pórnök felismernék e kiállítás jelentőségét s az abban való részvé­telre bármily csekély anyagi áldozatot is hoznának: bizalommal kérjük a t. vidéki bizottságot, hogy a kiállítás általános érdekessé­gének emelése szempontjából ezeket a kiállításba vonni egyik fő- czéljának ismerje s a tárgyaik kiállításával járó költségek fedezé­séről akár társadalmi utón, akár az egyletek, esetleg a városi ha­tóság igénybevétele által is gondoskodni méltóztassék. 6. Figyelmeztesse a vidéki bizottság a II. csoportba tartozó kiállítókat, hogy a sorsjáték számára ajándékok szívesen fogadtat­nak ; ugyancsak a sorsjáték számára az I. csoportba tartozó és sze­gényebb nők által készített kézimunkák vagy házi iparczikkek kö­zül egyes darabok megvásároltatnak. 7. A bejelentéseket fogadja el a bizottság és nem egyenként, hanem tömegesen küldje fel őket a központba. Időről-időre értesí­tést várunk a bejelentések mennyisége és ezek alapján a bejelen­tett térigények iránt. 8. A bejelentett és elkészített tárgyakat szintén a vidéki bi­zottság veszi át és küldi be egyszerre (julius i—16-ig). Tekintettel a meghosszabbított időre, minden bizottságnak 3—4-szer annyi ideje van a tevékenységre és agitáczióra, mint kü­lönben. Mély tisztelettel kérjük a t. bizottságokat, hogy az időt a kiállítás érdekében minél hasznosabban értékesíteni és működésű­ket most már a városuk környékére is kiterjeszteni méltóztassanak. Budapest, 1881. február 10. A végrehajtó bizottság nevében: Gettéri Mór, titkár. Gróf Zichy Jenő elnök. A hazai ipar mint társadalmi és nemzetgazdasági szükséglet. Az algymnasiumokba járt 16—18 éves ifjú ember, midőn a szellemi birkózásba már beleunt, odahagyja a tanintézetet; de szégyenl iparos tanooc/czá lenni, haza megy tehát a szülei házhoz és lesz fogyasztó otthon, haza megy gazdálkodni! Gazdálkodni!.. . Hiszen a gazdászathoz megkívántaié alapismeretei is hiány­zanak, s hiányzik maga a gazdaság; 15—20 hold föld az, mit tán atyja bir, mely több leány és fivérrel terheltetik. A pályát szakított fiú is otthon marad, és — risum teneatis ! — segít gazdálkod- n i, azaz szerez agarat meg egy lovag-ostort és barangol egész nap a tarlón, sőt levetve az „úri muodirt“, pajtáskodik a falubeli legényekkel, részt vesz csinjeikben, mulatságaikban, sőt még egye­bekben is, melyre már a büntető codeiben keresnek stb. Egészen eldurvul s pár év múlva csak az a néhány diákszó — a mi még birtokában van, — engedi gyanittatni, hogy ö is járta valamikor a „kinlódiumot“ — De azért iparosságra nem adja a fejét. Olyan nincs. A sok tagból álló család mind együtt van; jövedelem kevés ; tele vannak panaszszai. Bélát pedig — habár darutollas kalapot és bő gatyát hord is, a községbeliek most is „urfi“nak titulálják. De azért a Héthárssy család nevét holmi szurok, gyalu, kalapács be nem szennyezi! Nem lehet tagadni, hogy az emberek nagy része előszeretet­tel viseltetik a kényelmes (!?), nem nagy testi erőt igénylő s urias- ságot biztositó (!) szellemi pályához; a kis ember már korán meg­tudja, hogy ki ö, hogy mily befolyásos rokonai vannak, a kik után ö bizonynyal gyors emelkedésre számit. Igen. csakhogy addig na­gyon sokat kell még tanulni s arra sem kedv, sem tehetség; az ilyen pályája közepén elakad, növeli a proletáriusok számát. Két módot vélek ezen abnormis állapot megszüntetésére. A társadalmi fonák nézet ellen propagandát csinálni s az ipareszmét népszerűsíteni, híveket nyerni annak a műveltebbek és vagyonosab­bak köreiben, másrészről „gyakorlati ipartan-műhelyek“ felállítását eszközölni. * * *) B czirn alatt jelent meg a napokban egy röpirat Kiss Endrétől. — Ezen közérdekű dolgozatból mutatványul közöljük ez önálló részt. *

Next

/
Thumbnails
Contents