Eger - hetilap, 1881
1881-02-24 / 8. szám
69 Sokat tettek ez ügy érdekében nemzetiségünk elöbarczosai, sokat tesznek ma is kormány, ellenzék és egyesek egyaránt; de hogy czélt lehessen érni: a mozgalomnak, a feltétlen magyarodás- nak tölünk, magából a népből kell kiindulni. Nem kétlem, nem akarom kétségbe vonni, hogy minden ember, a ki a Kárpátoktól Adriáig terjedő földön él és lélegzik, szivében, lelkében magyar, hogy ha megszólal a vész riadója, minden ember, mint egy ember, síkra lép, és örömest áldozza mindenét a haza szent oltárára; mondom ebben kétkedni nem tudok, nem akarok. Azonban vannak dolgok, melyekre nézve nem elég, hogy a szív rejtekében eltemetve legyenek, hanem kell, hogy külsőleg is kifejezést nyerjenek. Ilyen a hazafiság. Nem elég csak szivünkben magyaroknak lennünk, hanem kell, hogy tetteinkben, szavainkban is hirdessük a világnak, hogy él e földön egy nemzet, mely minden ízében magyar, melyre mint egységes nemzetre számíthat a világ. Eger város izraelita lakosságának egy tekintélyes része felfogta ez eszmét és azon csekély része is társainknak, kik bár szívben, lélekben igen, de külsőleg, névre és nyelvre nézve, még nem magyarok, egy „Társalgási-kör t“ alakítottak, melynek czélja az idegen elemnek még utolsó nyomát is letör leni magáról ; e körben és azonkívül is kizárólag a magyar nyelv használata van megengedve és minden a magyarosodásra vezető utak és módok foganatba vétetnek. Fölöslegesnek tartom e kör életrevalóságát, sőt szükségességét tovább feszegetni; csak sajnálatomat akarom kifejezni a fölött, hogy e kör működése egy idő óta szünetel. Szégyen volna, ha megszűnnék. De ezt nem hiszem, csak a vezető férfiaknak kissé több erélyt ajánlok. — Fel tehát újra! A haza érdeke kívánja. Fel, uraim, kik az általam fennjelzett irányt helyeslik és kik nevezett körnek tagjai voltak vagy lenni óhajtanak, szíveskedjenek f. hó 26-án d. u. 5 órakor a Szécbényi-kávéház helyiségében megjelenni, hogy hazafiúi kötelességünknek eleget téve magyaro8ltási törekvéseinket folytassuk. Kelt Eger, 1881. évi február 15. Blumenfeld Fiiliip, oki. tanító és leányiskolatulajdonos. Politikai heti szemle. A diplomatia még mindig kipked-kapkod a görög-török határkérdésben, mint Bernát a mennyköhöz. Az egész múlt héten nem jelentgettek egyebet a táviratok, mint azt, hogy nagy Németországnak nagykövetje, Hatzfeld gróf új határvonalat fog ajáulani az egyezkedés alapjául. El is mondták szépen a táviratok, hogy ez új határvonal birtokában hagyná Törökországnak Janinát, Me- czovót és Prevezát; legújabban pedig az egész híresztelésből az sült ki, hogy Hatzfeld grófnak esze ágában sincsen határokat basitgatni, annyival inkább, mert a nagyhatalmasságok alkudozó képviselői nem tudták még kivenni a tartózkodó portától, hogy mily területet hajlandó átadni a thermopylei hősök lármás utódjainak. Másik ver- sio szerint, Görögország Kréta szigetét kapná meg kárpótlásul, s hogy az adakozó hatalmasságok a tetőst is tetejével mérjék : az Arta és Volo öblök is György király apró koronája alá kerülnének. Egy idő óta a porta is, Görögország is hallgat, s helyettök a közvélemény szólalt meg, mely — ha igaz (?) —- a porta ellen nyilatkozott. Ugyanis egy távirat határozottan állítja, hogy Janina környékén a lakosság Görögországba való bekebelezését kérvény utján a nagyhatalmasságoknál akarta kieszközölni, de a török hatóságok idejében elkobozták a veszedelmes folyamodványt. Az angol parlament az Írországra vonatkozó kivételes rendszabályok tárgyalását folytatja, s annak második czikkét azon módosítással fogadta el, hogy még a képviselők is elfogathatók, csak a parlamentnek kell jelentést tenni a letartóztatás után. Biz' igy könnyű lesz a ir-liga matadourjait törekvéseikben megbénítani. — Parnell, az irmozgalom legkiválóbb férfia, a múlt héten Franczia- országban járt, hogy az ir kérdésre vonatkozólag a szereplő egyéniségekkel érintkezhessék. Parnellnek kiváló figyelme tárgyát képezte Hugó Victor, kit arra is rábírt, hogy az elnyomott írek mellett hatalmas tollával síkra szálljon. — A boerek Heidelbergböl bé- kejavaslatat küldöttek az angol kormánynak, s ennek alapján a két fél között a közvetlen alkudozások kezdetüket vették. Gam betta legújabban mosakodik. Ki akarja magát tisztázni mindenképen azon vád alól, mintha az ö politikája egyenlő volna a revanche-háború eszméjével. Egy bécsi levelező előtt erősen állította, hogy ellenségei fogták ö rá a háborús szándékot, a jövőre utaló szavait balul magyarázván. Országgyűlés. A képviselőház febr. 15-én tartott ülésében Trefort Ágoston minister törvényjavaslatot terjesztett elő a budapesti egyetem orvostani épületének folytatólagos létesítéséről. Azután tárgyalás alá vétetett a közvetlenül lerovandó illetékekről szóló törvényjavaslat, mely általánosságban D á r d a y Sándor előadó ajánlatára , Unger Alajos halasztási indítványával szemben, a pénzügyminister, továbbá Lukács Béla, Irányi Dániel, Tisza Kálmán és Helfy Ignácz felszólalásai után elfogadtatott, s a részletes tárgyalás is a 34. §-ig haladt. Másnap, febr. 16-án, az illetéktörvény részletes tárgyalása folytattatott. E napnak lanyha vitájába Szilágyi Dezső felszólalása egy kis elevenséget öntött. Szilágyi az előtte szólott miniszterelnököt kétféle módosítást is helyeslő nyilatkozatáért elvtelenség- gel vádolta, mire Baross Gábor kemény megtámadással válaszolt. Szilágyi sem maradt adós az éles felelettel, mi Barosst személyes felszólalásra késztette. Ezután az illetéktörvénynek módosítandó szakaszai a bizottsághoz utasittatván, 0 r d ó d y Pál minister Madarász Józsefnek az állami gépgyár ügyében hozzáintézett interpella- tiójára válaszolt. Madarász a választ tudomásul vette. Végül Helfy Ignácz a görög-török viszálynak mibenléte 8 a kormánynak ezzel szemben követendő eljárása iránt, Vargics Imre a földrengések által károsult temesmegyei egyes vidékeken felfüggesztendő adó- végrehajtások czéljából és N o v á k Gusztáv Algyö község lakosainak érdekében, kik Sándorfalvára áttelepülni nem akarnak, interpelláltak. A febr. 17-iki ülésben a gyógyíthatatlan elmebetegek elhelyezésére szolgáló ápoldáról, valamint az áruforgalmi statistikáról szóló (javaslatok tárgyaltattak. Az előbbi törvényjavaslat vita nélkül, az utóbbi pedig rövid eszmecsere után úgy általánosságban, mint részleteire nézve elfogadtatott. A képviselőház febr. 18-iki ülésében élénkebb vita nélkül szavazta meg a játékkártyák bélyegilletékéröl szóló törvényjavaslatot. Vitára csak a törvény záradékánál került a sor Tisza Kálmán és Eötvös Károly között, kiknek ismételt felszólalásai után a záradék, mely e Horvátországgal közös törvény végrehajtása iránt intézkedik, elfogadtatott. Ezután a belga nemzetközi szerződés tárgyalása következett, de azzal, mivel a ház nem volt határozatképes, föl kellett hagyni. Másnap, 19-ikén, a játékkártyák bélyegilletékéröl szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása után megszavaztatván, a belga nemzetközi szerződés is változatlanul elfogadtatott. Ezutáu a magyarajkú görög katholiku8ok kérvényének tárgyalása következett, melyre vonatkozólag a kérvényi bizottságnak véleményét a ház változatlanéi elfogadta. E szerint a kérvény oly utasítással tétetett át a vallás- és közoktatásügyi ministeriumhoz, hogy a hazai összes magyarajkú görög katholikus hitközségek részére alapitandó megyés püspöki szék és káptalan fölállítása iránt a lépéseket megtegye. Az ülés végén S z a p á r y gr. pénzügyminister válaszolt Vargicsnak 17-én benyújtott interpellatiójára, válaszában ígéri a minister, hogy Temesmegye károsult vidékein enyhíteni fogja az adóvégrehajtások szigorát. Vargics helyeslöleg tudomásul vette a választ. TAECZA. A piczikének. f ,i nem hisz a csillagokba’, ,E ragyogó szempárt nézze; — S bűbájosán meg lesz fogva, Babonásan megigézve. A ki nem hisz az álmoknak: Csak merengjen szép orczádon, — Álmodik . . . s megvalósulva Ragyog rá a legszebb álom . . .
