Eger - hetilap, 1881
1881-02-17 / 7. szám
rúl napra halasztatik, ezalatt pedig a közvélemény népes meetin- geken tüntet a kormány gyámoltalan ir politikája ellen s elitéli az erőszakoskodásra czélzó törekvéseket. Ehhez járul még azon ku- darcz, melyet a kormány az ir-liga főnőkének, Davittnak eifogatásával vallott. Davitt ellen semmit sem tud felhozni a kormány s igy cselek vénye államcsíny jellegével bir. Davitt elfogatása olaj volt a tűzre 8 nagyobb tevékenységre ösztönözte a ligát. így Parnell Parisban járt a liga pénzügyeinek rendezése végett s hirlik, hogy Amerikába megy, hacsak útját nem állják egy elfogatási parancscsal. —Trans- vaalból hírlapi kacsát küldött a táviró a múlt héten, azt hiresztelve, hogy Colley tábornok megverte a boereket, holott a boerek arattak ismét győzelmet az angol sereg fölött. A „Nord. Alig. Zeit.“ sokat foglalkozott és fuglalkozik még most is Gambettával. Erősen bírálja a franczia köztársaság láthatatlan fejének háborús politikáját s fenyegetőzik, hogy a revauche-há- boru esetén Németország újra legyűri a köztársaság fiatal had-ere- gét. Ha nem tudnók, hogy Bismarcknak sugalmazott lapja a „Nrd. Alig. Zeit.“: nem is csodálnánk azon buzgalmat, melylyel saját árnyéka ellen harczol. Francziaországnak belső reformokra van még szüksége, ezek keresztülviteléhez pedig béke kell. Francziaország saját kárán okult s bizonyosan tud várni. Országgyűlés. Február 7-én a főrendiház tartott ülést s letárgyalta a köz- biztossági szolgálat (csendörség) szervezéséről, nemkülönben a czu- kor-, kávé- és sörfogyasztási adóemelésről szóló törvényjavaslatokat. Az első törvényjavaslat mellett S z t á r a y Antal gr. és K á 1- n o k y Dénes gr. emeltek pártoló szavakat s a részletes tárgyalásnál Tisza Kálmán ministerelnök és br. Fej érváry Géza államtitkár felvilágosító nyilatkozatokat tettek. A törvényjavaslat, ezen felvilágosítások után, részleteiben változtatás nélkül elfogad- tatott.Élénkebb vita fejlődött ki a fogyasztási adótörvényjavaslat általános tárgyalásánál. Először gr. Zichy Nándor szólott, ki a kávé megadóztatását egy ideiglenes pénzügyi szükséglet födözése czél- jából némileg megengedhetőnek tartja, de szerinte a czukorra és sörre nézve egészen másként áll a dolog. E két czikknek megadóztatását keresztülvihetetlennek tartja s kijelenti, hogy a megadóztatás gazdasági iparunkra káros hatással lesz. Nem fogadta el a törvényjavaslatot. Schmidegg János gr. constatálja, hogy ezen fogyasztási adó sújtani fogja nemcsak a kereskedőt, de a földmivest is. Szemrehányásokat tesz a kormánynak, hogy a hatalomra és többségre támaszkodva jogosultnak tartja magát ez adóemelés keresztülvitelére, tökéletesen ignorálva az ország akaratát. Takarékoskodást ajánl a kormánynak s végül kijelenti, bogy a törvényjavaslatot nem fogadja el. S z a p á r y Gyula gr. pénzügyminister reflec tálva az előtte szólónak szavaira, annak azon érvét, hogy ez adó mindenkit sújt: kedvező argumentumnak tekinti, mert bizonyítja, hogy az adó igazságosan oszlik el. Beszéde végén Zichy Nándor gr. állításait czáfolgatja s ajánlja a törvényjavaslat elfogadását. Gr. K á 1 n o k y Dénes szerint ezen adót azok fizetik, kik nem mint, élelmi, hanem mint luxus czikkeket veszik a megadóztatott árukat, elfogadja a törvényjavaslatot. Zichy Ferencz gr. összehasonlításokat tesz az egyenes és közvetett adók arányára nézve Ausztriával, Francziaországgal és Angliával s kimutatja, hogy az említett államokban az utolsó években az indirect adókat nagyban emelték. Helyesli a pénzügyminister azon törekvését, hogy a deficitet az indirect adók fokozása útján fedezze és ezért elfogadja a törvényjavaslatot. B e r é n y i Ferencz gr. nem fogadta el a törvényjavaslatot. Ezzel az általános vita befejeztetett, s a főrendiház úgy általánosságban, mint részleteiben az adótörvényjavaslatot elfogadta. A képviselöház febr. 8-ikán tartott ülésében a zágrábi kölcsönről szóló törvényjavaslat úgy általánosságban, mint részleteire nézve vita nélkül elfogadtatott. Ezután a 4 és 8 frtos aranypénz finomsági tartalmáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. A tárgyhoz Hegedűs Sándor előadó, M e n d e Bódog és S z a- p á r y Gyula gr. pénzügyminister szólották s a ház a törvényjavaslatot változatlanul elfogadta. A rézváltópénz szaporításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál Hegedűs Sándor arra utalt, hogy a rézváltópénz az egész monarchiában a forgalom igényeihez képest itren Kevés. Figyelmezteti a házat, hogy a veretendő pénz felosztása nem felel meg teljesen e monarchia két állama között létező közös terheltetés arányának, mert az arány nem 70 és 30°/o üanem 68.6 és 31.4%; kizárólag opportunitási szempontból ajánlja a javaslatot.. Helfy Iguácz azért, nem fogadhatja el e törvényjavas- atot, mert ez egyike azon közös ügyeknek, melyeket úgyszólván az üstökénél rántottak elő. Törvénybe ütközőnek, látja a törvény- javaslatot, mert Magyarországot az elfogadott arány szerint nem 30, hanem 3P4% illetné; nem fogadja el a javaslatot. T h a 1 y Kálmán osztozik Helfy nézeteiben s kéri a pénzügyojinistert, hogy a mérges réz helyett nickelböl veresse a váltópénzt. S z a p a r y pénzügyminister elfogadásra ajánlja a javaslatot, mert abból mintegy 200,000 frt haszna lesz a magyar államnak. Szontagh Pál (göinöri) elfogadja a törvényjavaslatot, de megjegyzi, hogy az l'4°/o híján mintegy 21 ezer írttal károsulunk. Mocsáry Lajos a törvényjavaslat ellen nyilatkozik. Hegedűs Sándor zárbeszéde és T h a I y Kálmán személyes felszólalása után a ház a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadta, a részletes tárgyalásnál a ház többsége (gömöri) Szontagh Pál módosítását elvetvén, a törvényjavaslatot változatlant elfogadta. Végül az 1880. évi közösügyi költségek fedezése czéljából a magyar korona országai által pótlólag fizetendő összegről szóló törvényjavaslat változatlant megszavaztatott. A febr. 9-iki ülésben az országgyűlés Irányinak a választások felett való bíráskodásra vonatkozó indítványát tárgyalta. Irányi Dániel indokolta határozati javaslatát, hogy a kérvénynyel megtámadott választások fölött a m. kir. Curia bíráskodjék, de indítványát visz- szavonta, mert Pauler Tivadar igazságügyminister kijelentette, hogy e tárgyban „kellő időben" törvényjavaslatot terjeszt elő. ,—• E napon a főrendiház is tartott rövid ülést s az alsóházban febr. 8-ikán elfogadott, törvényjavaslatokat minden vita nélkül elfogadta. A febr. 10-ikén tartott ülésben letárgyaltattak a gazdasági és számvizsgáló bizottság jelentései, a Spanyolországgal kötött kereskedelmi szerződés és néhány jelentéktelen kérvény. A képviselöház február 12-i ülésén a miniszterelnök válaszolt a hevesmegyei papok p á r b érü gy ébe n beadott K o v á c s és Szederkényi-féle interpellácziókra. Tisza Kálmán miniszterelnök mindenekelőtt kijelenti, hogy tudtával Hevesmegyének 1873-ban hozatott egy statútuma, mely kimondotta, hogy ilyen illetmények és általában a felekezeti költségek a községi költségvetésbe fel nem vehetők, és azok iráut a megye nem intézkedik. Ezen statútum azonban 1874 ben megsemini- sittetett ezen pontjára nézve, és kimondatott — nézete szerint igen helyesen, — hogy minden egyes eset külön birálandó el a fennálló törvények és gyakorlat alapján. Hevesmegye intézkedéséről vagy arról, hogy ezen akkor meg nem erősített statútumát a megye megújította volna, tudomása nincs és nyoma sem a belügyminiszteri, sem a közoktatásügyi minisztérium levéltárában nem található. A minisztérium részéről ilyen elutasítások nem történtek. Különben a minisztériumnak az a felfogása, hogy ott, a hol a tartozáshoz magához kétség nem fér, a segédkezés megadandó, a hol pedig a követelési jogosultság jöu kérdésbe, ott az ügy a közigazgatási útról a bírói útra terelendő. Az interpelláczió kérdésének másik pontja az, hogy van-e tudomása szólónak az egri érsekhez 160 lelkész által beadott panaszról, s hogy az érsek tett-e lépéseket a baj orvoslása végett a kormánynál? Szóló kénytelen bevallani, hogy séma belügyminisztériumnak, sem a közoktatási minisztériumnak tudomása nincs, és azt csak az interpelláczióból tudják. Az érsek erről jelentést nem tett. Ebben adja meg a választ az interpellácziókra. K o v á c h László és Szederkényi Nándor tudomásul veszik a választ. A magyar-horvát országos bizottság. A határőrvidéknek Horvát-Szlavonországokkal leendő közigazgatási egyesítéséhez szükséges elöintézkedések tárgyában kiküldőit magyar- és horvát-szlavón országos bizottságok ehó 1-én d. u. 5 órakor Haynald Lajos bibornok-érsek elnöklete alatt együttes ülést tartottak. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök konstatálja, hogy az első együttes ülésben kilátásba helyezett javaslatok a magyar országos bizottság részéről megtétettek és az ugyanezen ülésben meghatározott eljárási módozat szerint a két bizottság közt megbeszéltettek. Ezen értekezések eredményeit a következőkben foglalja össze: Törvényjavaslat a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közti közjogi kérdések rendezéséről szóló 1868: XXX. és 1873: XXXIV. t. ez. némely batározmányának módosításáról. A horvát-szlavon határőrvidéknek Horvát-Szlavonországokkal közigazgatásilag leendő egyesítése következtében az 1868: XXX. t. ez. 33. § a szerint Horvát-Szlavon-Dalmátországok országgyűlése által a közös magyar országgyűlésre küldendő képviselők számának
