Eger - hetilap, 1881
1881-12-15 / 50. szám
537 tézett rendeletében az 1882. évi lőös.szeirást és osztályozást következőleg rendelte el; A lóösszeirás 1882, január 20-tól 30-ikáig terjedő tiz nap alatt teljesítendő; az osztályozás pedig ez év junius végéig fejezendő be. Hasonlókép a szekerek száma is összeírandó bevallás utján. — A református papok hivatalos öltözete. A református zsinat, mely legközelebb Debreczenben tartatott, a többi közt azon határozatot hozta, hogy a ref. papok magyar süveget, fehér vagy fekete nyakkendőt, begombolt hosszú fekete atillát és palástot hordjanak. •— A függő államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottság, Bécsben 1881. évi deczember hó 6 ik napján tartott III-ik ülésében az államjegyek forgalmi összegét 1881. évi november hó végével következőnek találta: A bizottság saját följegyzései alap ján a tulajdonképeni államjegyek összege 1 frtosokban 59,656.890 frt: 5 forintosokban 111,59,015 írt; 50 forintosokban 151,218.550 frt. Összesen 322,471.455 frt. A közös pénzügyminisztérium hivatalos közlése szerint a sóbányákra bekeblezett és forgalomban levő zálogjegyek összege 89,528.267 frt 50 kr. Összesen 411,999.752 frt 50 kr. — Angolországban negyedfélmillió tanköteles gyermek közöl tavaly csak 2.751,000, tiz év előtt pedig csupán 1.150,000 látogatta az iskolát. Hazánkban kedvezőbben áll ez ügy. — Egyházi beszédek a római kath. szent ünnepekre és vasárnapokra, Répássy János egri föegyházi szónoktól. Második évfolyam. Föpásztori jóváhagyással. Eger, 1881. Nagy 8-ad rétíi X. és 590 lap. Ára 3 frt. 25. Ajánljuk az érdeklődök figyelmébe! — A magyarországi katholikus tanitórendek főnökei e bó 11-én gyűltek egybe s kegyesrendiek városháztéri épületében, hogy a középiskolai törvényjavaslat fölött tanácskozzanak. A törvényjavaslat tudvalevőleg azt kívánja, hogy a tanárképesitést négy évi egyetemi tanfolyam végzése előzze meg; e mellett a íelekezetek által berendezett intézeteken képzett tanárok képesítését nem ismeri el általános érvényűnek. Az értekezlet abban állapodott meg, hogy a közoktatási miniszternek elő fognak terjesztetni azon nehézségek, melyekkel a törvényjavaslatnak ezen rendelkezései a tanitórendekre nézve járnának, és egyúttal a tanitórendek elő fogják adni nézeteiket a törvényjavaslat egyéb pontjai tekintetében is. — Óriási porczellánföld-telep Magyarországon. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter átiratilag értesítette a m. kir. földtani intézetet, hogy Torda-Aranyos-megyében (Erdély) Szind község határában óriás kiterjedésű, kimerithetetlen porczelláníöld- (kaolin) telepre bukkantak, s egyszersmind a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara utján mutatványt küldött be az intézetnek tudományos meghatározás végett. Miután a töld tani intézet vegytani laboratoriummal nem bir, a mutatványt vegyelemzés végett az állatorvosi tanintézet vegymíihelyébe küldte át, hol most dolgoznak annak analysálásán. Ha az anyag jónak s feldolgozásra alkalmasnak bizonyul, annyival fontosabb ennek a kaolintelepnek fölfedezése hazai iparunkra, mivel a porczellánföldnek eddigelé nálunk alig egy pár leihelye ismeretes s ott is csak kis mennyiségben fordul elő. — Uj márványtelep Magyarországon. Esztergom környékén egy óriási márványtelepre bukkantak. Az itt talált márvány hasonló a karstihoz, csakhogy mig a karsti márványnak szine közönséges barnás szürke, addig emezé szép kékes-szürke. Szilárdsága a kars- tiéval egyenlő. Erek nem fordulnak elő benne, ami ezt a márványt szobor-talapzatokra és hasonló munkákra nagyon alkalmassá teszi. A telepet körülbelül három héttel ezelőtt fedezték és tárták föl. A közelmúlt napokban a helyszínén több kísérletet tartottak e márvány szilárdságára és feldolgozhatóságára nézve, melyek miud a legjobban sikerültek. A bánya tulajdonosa e márványt “Szécsenyi- márványu-nak nevezte el. — Előfizetési felhívás ily czimü háromkötetes műre, ,, A köz- ségjegyzöi intézmény története Magyarországon“ tekintettel hazánk helyhatóságainak szervezetére. Közigazgatási tanulmány. Hazai jogforrásaink nyomán irta: Barta László, Budapesti VIII. kerületi jegyző és a „Községi Közlöny“ szerkesztője. A „Községjegyzöi intézmény története“ czimü munkámban következőket akarok feltüntetni: A megyék, városok és községek régi szervezetét máig és azzal szoros kapcsolatban a községjegyzöi intézmény keletkezését és fejlődését a jelenig. Fötörekvésem abból állt, hogy a községjegyzöi intézmény múltját és jelenét vázoljam és nyomról nyomra feltüntessem azon küzdelmeket, melyeket e kar jobbjai, akár tiszti minőségükben, mint a közigazgatás alapvető munkásai, akár polgári állásukban, mint a j nép politikai vezérei, évek hosszú során át, a közjó és saját létük i érdekében vívtak. Feltárom egyesületi mozgalmaikat, és azok fen- ; költ czéljait. Hadd tudják meg azok, kik a törvényhozás és a közkormányzat élén állanak: hogy nemzetünk erkölcsi és szellemi haladásában Magyarország községjegyzöinek fontos hivatásáról, értelmi súlyáról és jelentőségéről megfeledkezni, nemcsak a közéletünket mozgató tényező félreösmerésével volna egyértelmű, de határozottan bűnös merénylet a magyar faj történetileg jogosult felsöbb- ségének fentartása és biztosítása ellen. Mert bármilyen csekélynek tűnjék fel onnan a „magasból“ az a községi jegyző, „ott lent,“ a magyar nép politikai oskolájának elemi tanítómestere mindenkor ö! E kulturális szerep jól vagy rosszul történő betöltésétől pedig nem kevesebb függ: mint népünk politikai érettsége; — hazaszeretete; — és alkotmányos intézményeink iránti bizalma és áldozatkészsége. Mankámat, az anyag sokaságánál fogva, „három kötetre“ terveztem. Az első kötet: a megyék, városok és községek szervezetét 1849-ig, és a Bachkorszak intézkedéseit; — a második: a megyék és községek rendezéséről szóló törvény országgyűlési tárgyalását s a községi jegyzők ide vágó mozgalmait; — a harmadik: a községjegyzöi intézmény keletkezését, — a két első kötetben vázolt közigazgatási rendszerek idönkinti fejlődését; — a községi jegyzők a múltban és jelenben való helyzetét, egyleti törekvéseiket és irodalmi mozgalmaikat fogja tárgyalni. Á munka úgy van Írva, hogy alkotmány és jogtörténeti kézikönyvül is bátran használható, miután az ide vonatkozó források legjobb Íróink müveiből meritvék. Egy-egy testes kötet, melynek díszes kiállításáról a Wilckens czég elösmert jó hírneve kezeskedik, — ára egy forint és igy a 80—35 nyomI tatott ívre tervezett mti ára 3 forint, a mi bizony olcsónak mondható. Az előfizetési ivet a rovatok pontos és olvasható kitöltése után az első kötetért járó 1 frt előfizetési díjjal együtt, kérem nevemre czimezve beküldeni, mert utánvét mellett a franco illetéket nem viselhetem. Az első kötet jövő deczember végével, a másik kettő másfél havi időközben fog megjelenni. Barta László, fővárosi VIII. kerületi jegyző, és a „Községi Közlöny“ szerkesztője. (Budapest, VIII. kér. Józ8efkörút, 46. sz.) — A „Pester medic. Presse“ írja: „A legközönségesebb köhögés veszedelmessé válhatik, tehát tanácsos a legkisebb s legjelentéktelenebb hurutnál egy kellemes szert, mely az emésztést nem | akadályozza, használni. Az Egger-féle mellpasztillák e czélra kitüI nőknek bizonyultak, a mennyiben a köhögési ingert eltávolítják, előidézik a nyálka-vetést és hosszabb időn át használva nem idéznek elő gyomorsavat. Nevezettpastillák Magyarország minden jelentékenyebb gyógytárában kaphatók — Orvos urak részére mintákat ingyen küld a czég Egger A. fia Bécs. Döbling. — Lapunk mai számában közölt, a hosszú évek során át fen- alló Bauer A. üzleti hirdetését, ajánljuk különösen a t. ez. közönség figyelőiébe. — Gabnapiaczunkra a múlt heti hozatal élénk volt. Az árak nem változtak: Tisztabuza 10.—11.40 Rozs és kétszeres7.40—8.40. Árpa 6—7.50. Kukoricza ujtermés 5.30—5.60. Zab 7—7.20 mé- termázsánkint. Szerkesztői üzenetek. — „Húzd, húzd!“ jelszó alatt „pályamű“ küldetett be hozzánk. Minthogy ezúttal nem hirdettünk pályázatot, kérjük a t. szerzőt, hogy intézkedjék ezen versének átvétele iránt e hó végéig ; mert különben költeményét a jeligés levélkével együtt meg8emmis.itjük. — S. urnák, helyben. Vidéki és helyi érdekű közleményeknek, ha tárgyilagosan — a személyeskedés kerülésével — vannak tartva, mindenkor legörömestebb engedünk tért lapunkban. Felelős szerkesztő: IOr_ ÜIIss YTan szerencsém a n. é. közönségnek saját készitményü Magyar édes mustáromat részint jó izénél fogva, mint kellemes mellék-ételt, részint pedig mint az emésztést lényegesen előmozdító szert becses figyelmébe ajánlani. Egy üveg ára 40 kr. Kapható a „Kigyów-hoz czimzett gyógyszer- táromban (piacz, városház) és Bajzáth József ur füszerkereskedésében. BUZÁTH LAJOS, gyógyszerész Egerben. (309) 4-8