Eger - hetilap, 1881

1881-12-15 / 50. szám

537 tézett rendeletében az 1882. évi lőös.szeirást és osztályozást követ­kezőleg rendelte el; A lóösszeirás 1882, január 20-tól 30-ikáig ter­jedő tiz nap alatt teljesítendő; az osztályozás pedig ez év junius végéig fejezendő be. Hasonlókép a szekerek száma is összeírandó bevallás utján. — A református papok hivatalos öltözete. A református zsinat, mely legközelebb Debreczenben tartatott, a többi közt azon határo­zatot hozta, hogy a ref. papok magyar süveget, fehér vagy fekete nyakkendőt, begombolt hosszú fekete atillát és palástot hordjanak. •— A függő államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bi­zottság, Bécsben 1881. évi deczember hó 6 ik napján tartott III-ik ülésében az államjegyek forgalmi összegét 1881. évi november hó végével következőnek találta: A bizottság saját följegyzései alap ján a tulajdonképeni államjegyek összege 1 frtosokban 59,656.890 frt: 5 forintosokban 111,59,015 írt; 50 forintosokban 151,218.550 frt. Összesen 322,471.455 frt. A közös pénzügyminisztérium hiva­talos közlése szerint a sóbányákra bekeblezett és forgalomban levő zálogjegyek összege 89,528.267 frt 50 kr. Összesen 411,999.752 frt 50 kr. — Angolországban negyedfélmillió tanköteles gyermek közöl tavaly csak 2.751,000, tiz év előtt pedig csupán 1.150,000 látogatta az iskolát. Hazánkban kedvezőbben áll ez ügy. — Egyházi beszédek a római kath. szent ünnepekre és vasár­napokra, Répássy János egri föegyházi szónoktól. Második évfolyam. Föpásztori jóváhagyással. Eger, 1881. Nagy 8-ad rétíi X. és 590 lap. Ára 3 frt. 25. Ajánljuk az érdeklődök figyelmébe! — A magyarországi katholikus tanitórendek főnökei e bó 11-én gyűltek egybe s kegyesrendiek városháztéri épületében, hogy a középiskolai törvényjavaslat fölött tanácskozzanak. A törvényjavaslat tudvalevőleg azt kívánja, hogy a tanárképesitést négy évi egyetemi tanfolyam végzése előzze meg; e mellett a íelekezetek által berendezett intézeteken képzett tanárok képe­sítését nem ismeri el általános érvényűnek. Az értekezlet ab­ban állapodott meg, hogy a közoktatási miniszternek elő fognak terjesztetni azon nehézségek, melyekkel a törvényjavaslatnak ezen rendelkezései a tanitórendekre nézve járnának, és egyúttal a tani­tórendek elő fogják adni nézeteiket a törvényjavaslat egyéb pontjai tekintetében is. — Óriási porczellánföld-telep Magyarországon. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter átiratilag értesítette a m. kir. földtani intézetet, hogy Torda-Aranyos-megyében (Erdély) Szind község határában óriás kiterjedésű, kimerithetetlen porczelláníöld- (kaolin) telepre bukkantak, s egyszersmind a kolozsvári kereske­delmi és iparkamara utján mutatványt küldött be az intézetnek tu­dományos meghatározás végett. Miután a töld tani intézet vegytani laboratoriummal nem bir, a mutatványt vegyelemzés végett az állat­orvosi tanintézet vegymíihelyébe küldte át, hol most dolgoznak an­nak analysálásán. Ha az anyag jónak s feldolgozásra alkal­masnak bizonyul, annyival fontosabb ennek a kaolintelepnek fölfe­dezése hazai iparunkra, mivel a porczellánföldnek eddigelé nálunk alig egy pár leihelye ismeretes s ott is csak kis mennyiségben for­dul elő. — Uj márványtelep Magyarországon. Esztergom környékén egy óriási márványtelepre bukkantak. Az itt talált márvány hasonló a karstihoz, csakhogy mig a karsti márványnak szine közönséges barnás szürke, addig emezé szép kékes-szürke. Szilárdsága a kars- tiéval egyenlő. Erek nem fordulnak elő benne, ami ezt a márványt szobor-talapzatokra és hasonló munkákra nagyon alkalmassá teszi. A telepet körülbelül három héttel ezelőtt fedezték és tárták föl. A közelmúlt napokban a helyszínén több kísérletet tartottak e már­vány szilárdságára és feldolgozhatóságára nézve, melyek miud a legjobban sikerültek. A bánya tulajdonosa e márványt “Szécsenyi- márványu-nak nevezte el. — Előfizetési felhívás ily czimü háromkötetes műre, ,, A köz- ségjegyzöi intézmény története Magyarországon“ tekintettel hazánk helyhatóságainak szervezetére. Közigazgatási tanulmány. Hazai jog­forrásaink nyomán irta: Barta László, Budapesti VIII. kerületi jegyző és a „Községi Közlöny“ szerkesztője. A „Községjegyzöi intézmény története“ czimü munkámban következőket akarok feltüntetni: A me­gyék, városok és községek régi szervezetét máig és azzal szoros kap­csolatban a községjegyzöi intézmény keletkezését és fejlődését a je­lenig. Fötörekvésem abból állt, hogy a községjegyzöi intézmény múltját és jelenét vázoljam és nyomról nyomra feltüntessem azon küzdelmeket, melyeket e kar jobbjai, akár tiszti minőségükben, mint a közigazgatás alapvető munkásai, akár polgári állásukban, mint a j nép politikai vezérei, évek hosszú során át, a közjó és saját létük i érdekében vívtak. Feltárom egyesületi mozgalmaikat, és azok fen- ; költ czéljait. Hadd tudják meg azok, kik a törvényhozás és a köz­kormányzat élén állanak: hogy nemzetünk erkölcsi és szellemi ha­ladásában Magyarország községjegyzöinek fontos hivatásáról, értel­mi súlyáról és jelentőségéről megfeledkezni, nemcsak a közéletün­ket mozgató tényező félreösmerésével volna egyértelmű, de határo­zottan bűnös merénylet a magyar faj történetileg jogosult felsöbb- ségének fentartása és biztosítása ellen. Mert bármilyen csekélynek tűnjék fel onnan a „magasból“ az a községi jegyző, „ott lent,“ a magyar nép politikai oskolájának elemi tanítómestere mindenkor ö! E kulturális szerep jól vagy rosszul történő betöltésétől pedig nem kevesebb függ: mint népünk politikai érettsége; — hazaszeretete; — és alkotmányos intézményeink iránti bizalma és áldozatkészsége. Mankámat, az anyag sokaságánál fogva, „három kötetre“ terveztem. Az első kötet: a megyék, városok és községek szervezetét 1849-ig, és a Bachkorszak intézkedéseit; — a második: a megyék és köz­ségek rendezéséről szóló törvény országgyűlési tárgyalását s a köz­ségi jegyzők ide vágó mozgalmait; — a harmadik: a községjegy­zöi intézmény keletkezését, — a két első kötetben vázolt közigaz­gatási rendszerek idönkinti fejlődését; — a községi jegyzők a múlt­ban és jelenben való helyzetét, egyleti törekvéseiket és irodalmi mozgalmaikat fogja tárgyalni. Á munka úgy van Írva, hogy alkot­mány és jogtörténeti kézikönyvül is bátran használható, miután az ide vonatkozó források legjobb Íróink müveiből meritvék. Egy-egy testes kötet, melynek díszes kiállításáról a Wilckens czég elösmert jó hírneve kezeskedik, — ára egy forint és igy a 80—35 nyom­I tatott ívre tervezett mti ára 3 forint, a mi bizony olcsónak mond­ható. Az előfizetési ivet a rovatok pontos és olvasható kitöltése után az első kötetért járó 1 frt előfizetési díjjal együtt, kérem ne­vemre czimezve beküldeni, mert utánvét mellett a franco illetéket nem viselhetem. Az első kötet jövő deczember végével, a másik kettő másfél havi időközben fog megjelenni. Barta László, fővárosi VIII. kerületi jegyző, és a „Községi Közlöny“ szerkesztője. (Buda­pest, VIII. kér. Józ8efkörút, 46. sz.) — A „Pester medic. Presse“ írja: „A legközönségesebb kö­högés veszedelmessé válhatik, tehát tanácsos a legkisebb s legje­lentéktelenebb hurutnál egy kellemes szert, mely az emésztést nem | akadályozza, használni. Az Egger-féle mellpasztillák e czélra kitü­I nőknek bizonyultak, a mennyiben a köhögési ingert eltávolítják, elő­idézik a nyálka-vetést és hosszabb időn át használva nem idéznek elő gyomorsavat. Nevezettpastillák Magyarország minden jelentéke­nyebb gyógytárában kaphatók — Orvos urak részére mintákat in­gyen küld a czég Egger A. fia Bécs. Döbling. — Lapunk mai számában közölt, a hosszú évek során át fen- alló Bauer A. üzleti hirdetését, ajánljuk különösen a t. ez. közön­ség figyelőiébe. — Gabnapiaczunkra a múlt heti hozatal élénk volt. Az árak nem változtak: Tisztabuza 10.—11.40 Rozs és kétszeres7.40—8.40. Árpa 6—7.50. Kukoricza ujtermés 5.30—5.60. Zab 7—7.20 mé- termázsánkint. Szerkesztői üzenetek. — „Húzd, húzd!“ jelszó alatt „pályamű“ küldetett be hozzánk. Minthogy ezúttal nem hirdettünk pályázatot, kérjük a t. szerzőt, hogy intézkedjék ezen ver­sének átvétele iránt e hó végéig ; mert különben költeményét a jeligés levélkével együtt meg8emmis.itjük. — S. urnák, helyben. Vidéki és helyi érdekű közleményeknek, ha tárgyila­gosan — a személyeskedés kerülésével — vannak tartva, mindenkor legörömestebb engedünk tért lapunkban. Felelős szerkesztő: IOr_ ÜIIss YTan szerencsém a n. é. közönségnek saját készitményü Magyar édes mustáromat részint jó izénél fogva, mint kellemes mellék-ételt, részint pedig mint az emésztést lényegesen előmoz­dító szert becses figyelmébe ajánlani. Egy üveg ára 40 kr. Kapható a „Kigyów-hoz czimzett gyógyszer- táromban (piacz, városház) és Bajzáth József ur füszerkereskedésében. BUZÁTH LAJOS, gyógyszerész Egerben. (309) 4-8

Next

/
Thumbnails
Contents