Eger - hetilap, 1881
1881-12-15 / 50. szám
532 14. Néhai Panakoszta Sándor állal Egerváros lámpavilágitási alapja javára hagyományozott házbér jövi delméböl 1882 ik évre elöirányoztatik. 900 ft-----— 1 5. A bolt- és lakás-haszonbérlők által megtérítendő állami adó elöirányoztatik. 541 ft 2950/100 — 16. A városi pótadó régi hátralékából 1881-ik évben beszedett összeg elöirányoztatik. 13260ft 43 kr. — 17. Az 1881-ik költségvetésbe fel nem vett, azonban a mellékelt kimutatás szerint befolyt elő nem irányzott költség bevételbe hozatik. 3693 ft 01 kr. — Összesen: 43.919ft5369/100. 2 m. (Folyt, köv.) Borászatunk bajai. Nagy tollharcz folyik az összes hazai sajtóban folytonosan a felett, hogy miért nem fizeti ki magát hazánkban a szőlőtermelés. Az egyik a szülőföldnek csekély termését mondja a baj okának, a másik a bor nem elég magas árát hozza fel okul, a harmadik pedig egy borkiviteii részvénytársulat alapításától teszi függővé a magyar szőlőbirtokos jobblétét. Véleményem szerint azonban mindnyájan a setétben tapogatóznak, mert hogy a szölömivelés hazánkban magát ki nem fizeti, annak egyedüli oka az, hogy nem tudunk kivitelképes pslaczk- érett borokat előállítani. Be van bizonyítva az, hogy bort a megrendelőknek még e haza határán bellii sem vagyunk képesek, kivitelképes és palaczk érett állapotban szállítani, ha pedig kultöidre kell szállítanunk, akkor ott rendesen már mint moslék használatlan állapotban érkezik meg. Francziaország borait illetőleg, a szölötetii megbénította kivitelképességében, és most volna tehát a legalkalmasabb idő arra, hogy a francziák által fedezni nem képes világborszükségletet, mi fedeznénk. Ehhez azonban kivitelképes pálaczkérett borok kellenének, ha pedig ezeket keressük hazánkban, rendesen az rá a felelet, hogy nincs. A fentebb jelzett bajon tehát segíteni szándékom, egy oly pasztori/.áló gép által, mely rendelkezésemre áll és melyíyel órán- kint 200 palac/.k iskolázott bort lehet felheviteni 55—65 hőfokra és éjjel nappal folytonosan dolgozhatni vele. Ily módon pasztorizált 4 puttonyos tokaji asszú és tokaji 4 puttonyos muskotály bort palaczkokban az 1881. nyárban már forgalomba hoztam azért, hogy ezen eljárás és kezelés helyessége és biztos hatásáról a magyar szőlőbirtokos osztályt meggyőzhessem. A géppel pasztorizált tokaji palaczkborokat az 1881. év nyarán folytonosan szobámban tartottam és még hozzá ablakom közé is kitettem, hova reggeltől délutáni 2 óráig folytonosan sütött a nap, és még is a tokaji borok sem erjedésbe nem mentek, sem aljat nem vertek, sem meg nem zavarodtak, pedig többet kívánni, már nem lehet. Küldtem belőlük a legnagyobb hőségben Fiúméba is, a hova szinte tükör tisztán érkeztek meg, és a nyár folyama alatt az ottani meleg pinezékbeu sem erjedésbe nem jöttek, sem meg nem zavarodtak, sem pedig aljat a palaczkban nem vertek. Van továbbá egy 55—65 hőfokra pasztorizált közönséges fehér iskolázatlan korcsmái hordóborom, mely 1881. junius 20-án hevittetett, akkor csapra ütöttem, és azóta magyar paraszt módjára folytonosan naponkint kóstoltatom a fővárosi pinczemesterekkel és boreczetgyárosokkal, és borom a nyáron át egy meleg fáspinezében meg nem zavarodott, meg nem nyulósodott, meg nem penészedett, virágos nem lett és meg sem eczetesedett, noha feltöltve soha nem volt, valamint lefejtve, vagy derítve sem 1881. junius 20 óta máig és azelőtt sem, és igy mint szűz bort, a milyet a magyar szőlőbirtokos osztály akar folytonosan inni, képes voltam ép állapotban eltartani 1881, junius 20-tól november 13-ig feltöltetlenül, lefejtette- ntil, deritetienül és csapra ütve, s folytonosan a csapon a hordóból eresztve és fogyasztva az által, hogy (a kívánatra rajzban megküldendő saját hordójában) hevítő géppel pasztorizáltatott. Ezeknek közlése után borászatunk legfőbb bajait orvosolva hiszem, és tokaji kivitelképes palaczkérett, palaczkbort bárkinek küldök, a hordóban levő iskolázatlan pasztorizált feltöltetlen fehér korcsmái közönséges bort pedig fás pincsémben bárki megizlelheti a végett, hogy állításom valóságáról saját szemével, nyelvével és torkával meggyőződhessék. Budapest, Dobányutcza 6. Fromm Antal. Levelezések. Ti8za-Füred, 1881. deczember 9. Egy üdvös eszme megpenditése, magvetése, elplántálása hasonló művelet marad mindig a gyümölcs és egyéb élő fák ültetéséhez, mely a köz meggyőződés szerint is az utókor legnagyobb hálájára érdemes. Ily üdvös magvetésnek, a tisza-fiiredi társas élet talajában való elplántálásának lett kertésze e nap >kban Nyáry József úr, az itteni polgári olvasó-kör elnöke. Az üdvös eszme az olvasókör érdekének emelésével összekötőben , minthogy a napnak fénysugarai egymást emelik, nem más volt mint egy kisded- o v o d a felállításának eszméje. A polgári olvasó-kör eszméjét is a kivitelre ö segítette s lett annak vezérlel ke, s nagyszerű mérvben jóltévöje : vévén annak kölc8önszerü részvények utján egy kótyálás alkalmával, egy értékes, alkalmas helyiségü szép úri házat, melyet egy hozzá kapcsolt gyönyörű szép parkkal ékesített fel, de melyhez a telket is ö ajándékozta. A művelődés kertjének házát, udvarát, telkének arczulatát igy külsöképen is úgy alakitá meg, hogy az méltó jelképe legyen az abban egyesülő kör benső erkölcsi alakjának, és nevekedésének. Ésa kisdedovoda eszméje is itt termett meg, s vettetett el és pedig az ö sugallata által. Nos: hát a kezdet? Ez is ö általa indult meg; az ö találékony vezéri talentuma által, melynek ösztönéből annak javára a polgári olvasó-kör nevében a tegnapi napon, folyó hó deczember 8-án egy ünnepélyes dal- és zeneestélyt adatott. A müsorozat ekkép folyt le: 1. Hymnusz. Kölcsey. Előadta a dalegylet. 2. Boccaccio. Zongorán 4 kézre. Játszotta Moravánszky Mihály, és Nyáry Teréz. 5. Szavalat. „A vádlottak padján.“ Mantvertöl. Előadta: Ba- ródyné Ernesztin. 4. Viradóra. Előadta a dalegylet. 5. Lucia. Opera. Zongorán 4 kézre. Játszotta Moravánszky Mihály és Nyáry Teréz. 6. Népdalok. Zongorakiséret mellett. Előadta Schram k. a. 7. Szavalat. Vándorlegény Petőfitől. Előadta ifjú Nyáry József. 8. A'Haza. Előadta a dalegylet. 9. Magyar népdalok. Zongorakiséret mellett előadta Ligárt János. 10. Éji dal. Előadta a dalegylet. 11. Bezáró. Előadta a dalegylet. Ésadalegylet is a polgári olvas ó-k ö r tagjaiból alakult. Zsenge ültetvény, ifjú növény még. De eddigi képzettségénél, s az imént tanúsított sikernél fogva is annál több, és nagyobb reményekre jogosít. Hozzá még az, hogy talaja is televé- nyes, ki nem merült, telkes és dús táplálékkal bíró föld, — maga az olvasó-kör. Mely tenyészereje által rövid idő alatt az őszi napokban képes volt gyümölcsképen egy dalegyletet is termelni Ligárt János dalmüvész vezérlete alatt, ki egyszersmind a helybeli reform, tanoda egyik fioktatója a folyó iskolai év kezdete óta. Ez alkalomra, a zongoramester és művész a polgári olvasókör ölétől került ki Moravánszky Mihály a helybeli rom. kath. iskola kántor-tanitójának személyében, kinek e városban a múlt évtized óta számosán vágynak zongora-tanitványai. Mind a két művész remekelt. Ligárt ur dalegyletével, Moravánszky ur pedig a kis Nyáry Terézzel. Volt taps és kihívás, melyek mind annyi koszorúk hullottak úgy a vezérekre, mint tanon- czaikra. Az elismerés méltó érdemében részesült a két szavaló is. És jól esett hallani ifjú Nyáry Józseftől Petőfinek a szöveg tartalmával megegyező érzéshangulattal, s helyes mimikával képesített „Vándorlegény“-ét, valamint Baródynétól a nagy hatással előadott a „vádlottak padján“ féle müdarabot, — ki Mészáros Teréz kisasszonynak közbejött, s sajnálattal vett fel nem léphetése miatt vállalta magára esetleg a müsorozati szavalatot. Ezene és dal estélyt nagy mérvben emelték még Schram k. a. (Nyári József urnái házi nevelöuö) és Ligárt ur által külön-külön kellemes és csengő hangon művészien Moravánszky úr zongorakisérete mellett előadott többféle magyar népdalok. Mely alkalommal Scharm kisasszony is hangja iskoláztatásának a taps babérjai között méltó jeleit adta, miként maga Ligárt ur is, itt ismételten rohamos tetszésjelekre ragadta a hallgató közönséget. Helyárak voltak : számozott hely 1 ft. II. ülőhely 50 kr. gyermekjegy 30 kr. Lett az estély jövedelme 172 frt, mely összegben a feltilfize- tések 50 frtot képeznek.
