Eger - hetilap, 1881
1881-12-08 / 49. szám
527 gyermekeket is az iskolából baza kellett bocsátaui. Bajt különben Dem okozott. — Érdekes kérdést döntött el a fővárosi hírlapírókból álló be- csliletbiró8ág. A dolog a körül forgott: köteles-e valamely lap szerkesztője kihívás esetén elégtételt adüi oly közleményért, mely nem az ö tollából eredt, s melynek szerzőjét, ki az elégtételre kész, megnevezte. Az illető lap szerkesztője megnevezvén a czikk Íróját, ki elégtételadásra kész volt, a maga részéről az elégtételt megtagadta; a kihívó azonban makacsul ahhoz ragaszkodott, hogy csakis a szerkesztővel akar megverekedni. Az ügy végre a becsületbiró- ság elé került, mely kimondta, mikép a fenforgó esetben a szerkesztő elégtételt nem köteles adni. — Pejacsevich N. János gróf német nyelven röpiratot bocsátott ki, melyben osztrák-magyar fegyenezgyarmatok alakításának szükségét fejtegeti. Szerző kiemeli, hogy általános a panasz a zsi- vány- és tolvajproletariátus folyton nagyobb mérvű elszaporodása miatt. A bajon a rendőrség szervezetének javításával nem lehet segíteni. Csak más eszközök mérsékelhetik a bajt. Eddig az a szokás, hogy a rovott életű, dologtalan egyéneket eltolonczozzák, az elitéit gonosztevőket pedig valami fegyintézetbe zárják. Sem az egyiknek, sem a másiknak nincs meg a kivánt hatása, főleg a fegyintézetek már rég elvesztették elijesztő jellegöket azok előtt, kik mesterségszerüen Űzik a bűnt. Szerző a bajt csak úgy véli orvosolhatónak, ha az ismert és javíthatatlannak mutatkozó gonosztevőket távoli fegyenezgyarmatokba deportálnék. Szerző európai szak- tekintélyekre hivatkozik s egyszersmind utal reá, hogy egyes fegyenezgyarmatok minő nagy jelentőségre emelkedtek s hogy Ausztrália benépesítése ily módon történt. — Előfizetési felhívás a „Megyei Lapok“ czimtí társadalmi és szépirodalmi közlönyre. Midőn elhatároztuk, hogy „Megyei Lapok" czimmel f. é. deczember 14-én egy hetenkint kétszer megjelenő társadalmi és szépirodalmi hírlapot indítunk meg, őszintén megvallva, két czél lebegett előttünk : az egyik az volt, hogy a felkarolt vidékeknek — mely Czegléd, Nagy-Körös, Kecskemét, Félegyháza, Szabadszállás, Fülöpszállás, Kunszentmiklóls és Izsák városokat és vidékeit foglalja magábau — egy teljesen helyiérdekű változatosan szerkesztett, az anyagi- és szellemi érdekek előmozdítását ezélzó lapot nyújtsunk; a másik pedig az, hogy egy szintén ily irányban ; mozgó, s tálán már a közelben létesíthető napilapnak vessük meg alapját. Hogy e czélunkat elérhessük, kiváló erők öszpontositása szükséges s a kezdet nehéz küzdelmén kell átesnünk; a mi az elsőt illeti, az részben megvan, részben pedig biszszük, hogy elérnünk sikerül; a másodikkal pedig megkísértjük erőnket s reméljük, hogy nem eredménytelenül. A „Megyei Lapok“ az érintett városok helyiérdekű közlönye lévén, felöleli magában mindazt, mi a vidéken történik s megbeszélni valót képez; s bár a szerkesztőség Kecskeméten lesz : az említett városok minden fontosabb ügye s társadalmi eseménye felemiitést, megvitatást nyer s hogy ez pontosan a viszonyokat ismeröleg s lelkiismeretesen történjék: arról gondoskodni fogDak a felállítandó „lap-bizottságok“, melyek működése minden várakozást kielégitend. Máskülönben a „Megyei Lapok“ szorosan vett programmját képezi: vidéke érdekeinek folytonos szemmel tartása mellett a fontosabb társadalmi és közigazgatási kérdések napirendre hozása és megbeszélése; közhasznú indítványok emelése s egyes intézkedések tárgyilagos bírálata; e mellett a nagyvilágban és hazánkban történendő nevezetesebb események rövid felemlitése és kisebb szépirodalmi dolgozatok közlése. Igen természetes, hogy a „Megyei Lapok“ ezenkívül felöleli magában mindazt, a mi egy lapnak hatáskörébe vág; továbbá berendezése — eltéröleg a legtöbb vidéki lap nyujtottságától — a lehető legváltozatosabb leend s közleményeinek lehető rövidsége mellett egy- egy számban 20—25 különféle dolgot tár szives olvasói elé, hogy minden irányú óhajnak — legjobb tehetsége szerint — eleget tehessen. Ezekből látható, hogy a mit a lap változatosságára nézve megjegyeztünk: a legkisebb nagyítást sem tartalmazza; a mi pedig a terv kivitelét illeti, arra biztosítékot nyújtanak jeles fővárosi és helybeli munkatársaink. A „Megyei Lapok“ — mint említettük — hetenkint kétszer (szerdán és szombaton) már a reggeli órákban, mindig egy nagy ivén, esetröl-esetre mellékletekkel s a szükségletek megszerzésére szolgáló gazdag hirdetési rovattal jelen meg. A „Megyei Lapok“ előfizetési ára egy évre 5 frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt. 50 kr. egy hóra 50 kr. A „Megyei Lapok első száma folyó évi deczember 14-én jelenik meg. Kecskemét, 1881. november 25-én. Murai Károly a „Megyei Lapok“ szerkesztője s kiadó-tulajdonosa. VII. tized. Nyereg-útcza 64. szám. — „Harmonia“ ezim alatt a magyar zeneművészek részvény társulata alakult, melynek igazgatósága a következő programmot tette közzé: „A vezetésünk alatt álló társulat megkezdé működését. — Külföldre szóló körözvényeink szétküldettek s ez által a hatáskörünkbe tartozó külföldi ezégek tudomást vettek létezésünkről s a mennyire eddigi összeköttetéseink sejtetni engedik, bizalommal és barátságos előzékenységgel fogadják a társulat alakulását. Mi egy hazafias czélért küzdünk. Felakarjnk szabadítani a zeneművészetet azon rabigábói, ruelybeD szerencsétlen zeneműkiadói viszonyaink azt fogva tartják. Azt akarjuk, hogy létezzék hazánk fővárosában egy oly zeneműkiadó ezég, mely első sorban a magyar zenetermékeket adja ki 8 csak másodsorban terjeszti a külföldi piacz kiadmányait. A „Harmonia“ czélja: hazai zenevállalatok létesítése, a magyar zeneművészetnek minden téren való ápolása, jutalommal ébresztése; eredeti zenemüvek, zenei tankönyvek, egy zenei szaklap kiadása, a nemzetközi kereskedés megnyitása a magyar zenemüvek számára, sat. A budapesti zeneműkiadó — viszonyokat gyökeresen meg kell változtatni, a hangversenyrendezést tisztességes alapon újjá kell szervezni, ha azt akarjuk, hogy a mostani szokásos Concert-gschäf- telés s a külföldi'zenemtivészek rovására űzött börze-spekuláció megszűnjék. — Közigazgatási naptár 1882. évre. Végre irodalmunkban is dicsekedhetünk egy oly teljes állami czimtárral, melyben íölvéve látjuk hazánk közigazgatásának minden ágát az udvartól kezdve le egészen a legalárendeltebb hivataláig. Mindnyájan ismerjük a régi öreg Trattner-féle naptárt, mely eddig egyedül pótolta egy állami czimtár hiányát. A Tettey-féle közigazgatási nemzeti kalen- dárioru, melyről ma szólunk, teljességben jóval múl felül minden eddigi hasontárgyu müvet, nem is szólva ama számos hasznos tudnivalóról, mely naponkint ád tanácsot egyben másban. Azt hiszszük hogy egy két év múlva minden hivatalban, ügyvédi valamint más irodában, továbbá tekintélyes!) kereskedőinknél a Tettey-féle ka- lendáriomot fogjuk látni használatban. Ara 80 kr., kötve 1 frt. — A Vág folyó és vidékének topographiai érdekes leírása jelent meg, Lovcsányi Gyula budapesti kópezdei tanártól. A munka ára két frt. — A „Pesti Naplóu, e legrégibb s legtöbb előfizetővel biró magyar napilap előfizetési felhívása mai számunkhoz van csatolva. A felhivás találólag mondja, hogy minden müveit magyar ember ismeri a Naplót s igy azt bizonyára nem kell bemutatnunk. Csak azt jegyezzük meg, hogy a Napló, a tartalom mennyiségét illetőleg is, tetemesen meggyarapodott s azon régi kifogás, hogy a gazda s kereskedő azért kénytelen német lapot tartani, mert a magyar lapok nincsenek a kellő tekintettel a gazdát és kereskedőt tájékoztató informácziókra, ma már nem bir semmi alappal. A „Pesti Napló“ közgazdasági rovata is megfelelhet minden igényeknek. A „Pesti Napló“ előfizetési árait a felhivás mutatja. — Gabnapiaczunkra a múlt heti hozatal élénk volt. Az árak igy változtak: Tisztabuza 10.—11.40 Rozs és kétszeres7.40—8.40. Árpa 6—7.50. Kukoricza ujtermés 5.30—5.60. Zab 7—7.20 rné- termázsánkint. Felelős szerkesztő: IDr. Kiss István. Van szerencsém a n. é. közönségnek saját készitményü Magyar édes mustáromat részint jó izénél fogva, mint kellemes mellék-ételt, részint pedig mint az emésztést lényegesen előmozdító szert becses figyelmébe ajánlani. Egy üveg ára 40 kr. Kapható a „Kigyó“-hoz czimzett gyógyszer- táromban (piacz, városház) és Bajzáth József ur füszerkereskedésében BUZÁTH LAJOS, (309) 3-s gyógyszerész Egerben.
