Eger - hetilap, 1881

1881-11-09 / 45. szám

485

E Ló 4-én a franczia képviselöházban Brisson elnök beszédet mondott és köszönetét fejezte ki megválasztásáért, ígérvén, hogy iparkodni fog követni elődei példáját. Ferry kormányelnök azt mondja, hogy mindenekelőtt ismertetni akarja a kabinetnek az interpel- látiókkal szemben elfoglalt állását. A kabinet mindenkor úgy vélekedett, hogy meghatalmazásai megszűntek azon kamara működésével, a melynek létét köszöni. Elhatározása, hogy visszalép, egyes- egyedűl azért halasztatott el, hogy válaszolhasson az ellene felhozott vádakra és felajánlja a teljesen egyetemleges cabinet felelősségét.

Páris, nov. 5. A képviselöház tárgyalta a tunisi hadjárat i kérdését. Ferry kormányeloök felvilágosításokat ad és visszautasítja a Roustan és mások ellen emelt vádakat; emlékeztet továbbá a tunisi expeditio keletkezésének okára, mely Algéria határainak biztosításában rejlett. Szónok emlékeztet arra, bogy a kamara helyeselte az expedition A május 12-iki szerződés és a fenhatóság va- lának ezen actio elkerülhetetlen megoldása. Ferry kormányelnök megczáfolja azon állításokat, hogy a hadjárat a szövetségek fölbontását idézte elő és a hadsereget demoralisálta ; panaszkodik, hogy | a kormány tettei minő kételyeket ébresztettek és kéri a házat, hogy ne tegyen olyat, a mi Francziaország és a hadsereg érdekeit com- promittálhatná.

Magyar delegatió.

Becs, nov. 6. A magyar delegatió külügyi albizottsága ma délben tartott ülésében a külügyi politika kérdéseivel foglalkozott.

Kármán Lajos delegatus kérdést intéz a külügyi kormányhoz a külhatalmakkal, névszerint az Oroszországgal való viszony iránt. Kérdi a danzigi találkozás kezdeményét, czéljait és eredményét, s hogy összhangzik-e az osztrák-magyar manarchia és Németország közt való viszony érdekeivel ? kérdi az olasz találkozás kezdeményét, czéljait, megállapodását, a közös érdekeket vagy külön szempontokat, a dunai kérdés megoldásának akadályait, továbbá a szerb-török vasút kiépítésének állapotát ? kérdi: vájjon a porta beleegyezett-e a salonikii vonal és a csatlakozás kiépítéséhez ?

K á 11 a y Béni osztályfőnök kijelenti, hogy Danzigban csak német és orosz uralkodók és minisztereik lévén jelen, a kormány- I nak közvetlen tudomása a megbeszélésről nem lehet; azonban van- i nak értesülései és itt discretio kikötésével felolvassa a berlini és i pétervári követségektől érkezett jelentéseket, melyekből kitűnik, hogy a danzigi találkozás a czár kívánságára jött létre; concret polit kai kérdésekkel nem foglalkozott, hanem békés conservativ jellegű volt és az európai béke megszilárdításához hozzájárul. Egyéni nézete, hogy Írásbeli és szóbeli megállapodás nem történt. Az olasz király látogatására áttérve, megjegyzi, hogy az Irridenta mozgalmai daczára barátságos viszonyban volt monarchiánk Olaszországgal. Az olasz király, midőn látogatását kezdeményezte, a két birodalom jó viszonyát kívánta documentálni. A sajtó és a közvélemény a két országban bizonyítja a találkozás sikerét. Concret polikai kérdések nem voltak tervezve, nem is történtek. A vasutak- ra vonatkozólag okmányok felolvasásával bizonyít. Nyilatkozata értelmében a porta úgy látszik megszüntette azon aggályait, melyeket a salonikii vonalra nézve táplált, mintha monarchiánk Saloniki felé előnyomulására kívánná a vasutat. Ily szándéka monarchiánknak nincs ; e vasutat kereskedelmi szempontból kívánjuk; az iradét a szultán kiadta; úgy látszik belátják a portán, hogy csupán monarchiánk azon hatalom, melyre Törökország bizton támaszkodhatik. A dunai kérdésre áttérve felemlíti, hogy az avant-projet elvetése óta a helyzet nem változott s az osztrák bizottság kebelében elmondottakat ismételve előadja, hogy a kérdésnek nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi jelentősége is van és a megoldásnak több módja lévén, ez a jövő miniszter feladata.

Andrássy grófot megnyugtatja a Kállaynak Olaszországot illető nyilatkozata; főleg a Németországgal való viszonyunk szilárd megállapitása óta maga sem tart az Irridentától; ez inkább Olaszországra veszélyes. Ha az Irridenta Olaszországot a háborúba kényszerítheti vala ellenünk, csak két lehetőség lett volna: vagy győz az olasz és akkor a köztársasági párté lett volna a győzelem, vagy megveretik az olasz s akkor meg az olasz dynastiára jő végzetes fordulat. Határainknak legjobb védője maga Olaszország. A dunai kérdésben a román Chauvinismus lehet, hogy ellenünk irányul, de Romániának magának érdeke, fökép mióta európai oltalmat nem élvez, hogy velünk jó viszonyban legyen. Szlávy közbeszólására Andrássy megjegyzi, hogy határaink védelmére nézve szavai úgy értendők, hogy rendkívüli katonai védelem nem szükséges.

C s e r n á t o n y azt mondja, hogy két találkozásról volt szó,

melyek megtörténtek; de egy harmadikról kérdezősködik, mely még nem történt meg, azaz Ferencz József király találkozása Sándor czárral; nem kérdi, meg fog-e történni, mert a külügyi interim miatt feleletet nem várhat, de a múltra nézve kérdi, igaz-e, hogy a találkozás tervben volt s miért maradt el ?

K á 1 1 a y Béni osztályfőnök hivatalosan és határozottan kijelenti, hogy ilyen találkozásról eddig még kérdés nem volt egyik fél részéről sem. E hirre hihetőleg a gacsinai állomási épület javítása adott okot. Természetesen nincs kizárva, hogy a két uralkodó valamikor találkozzék.

F a I k a jelentésre vonatkozó némely kérdés után a Szerbiával szemben lényegesen javult viszonyokra nézve kér felvilágositást.

K ál lay kijelenti, hogy viszonyunk Szerbiával oly jó, milyen soha sem volt és azt állítja, hogy Szerbia barátságára bármily viszony közt számíthatunk és nemcsak a jelen korraánynyal, hanem változás esetén is, mert már a szerb népbe is behatott azon meggyőződés, hogy monarchiánkkal szükséges a jó egyetértés.

Fáik kérdi: igaz-e, hogy valamelyik külhatalom részéről felszólítás jött, hogy a nihilista és szocziálista vagy bármi néven nevezendő forradalmi törekvések ellenében teendő intézkedésekhez csatlakozzunk, és ha jött, hangsulyozta-e a minisztérium határozottan azon törvényes álláspontot, hogy ily kérésekre nézve, semmi alakban, semmi kötelezettségre nem vállalkozhatik, mert az kizárólag a két országos kormány hatásköréhez tartozik ?

Kállay a kérdés első részére nem válaszol, kijelenti azonban, hogy a külügyminisztérium igen jól tudja, hogy a nemzetközi igazságszolgáltatás vagy az alattvalói viszonyra vonatkozó kérdésekben a két kormány véleményének meghallgatásával határozhat.-fc=L

.EöJb- 'UZEE3— A királyi pár e hó eleje óta Gödöllőn tartózkodik.

— Egyháziak kitüntetése. Városunkban kellemes hatást tett a hivatalos lap azon közlése, mely szerint ö felsége az egri egyházmegye két kitűnő paptagját, tiszteletbeli kanonokokká méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Ezek : Szmrecsányi P á 1 érsek-irodai igazgató és Stephanovszky Sándor jog- lyceumi tanár és egyházmegyei könyvtárnok. Gratulálunk az érdemlett kitüntetéshez !

— A joghallgatók dalár dát alakítottak, melynek körülbelül

28—30 tagja van. A dalárda karmesteréül Zsasskovszky Károly jónevü ifjú zeneszerzőnket volt alkalmuk megnyerni. Szándékuk a joghallgatóknak átél folyamán, segélyegyletök javára egykét felvonásos vígjátékkal, esetleg népszínművel egybekötött dalestélyeket rendezni. — Ezzel egyidejűleg felemlítjük, hogy Szabó Ignácz tanár ur, a gymnasiumi dalárdával szintén szándékozik a gymn. önképzö-köri könyvtár javára hangversenyeket tartani melyek össze lennéuek kötve zongora- és vonós-darabok előadásával. Már előre is fölhívjuk közönségünk figyelmét ezen estélyekre, melyek mig egyrészt kellemes szórakozásul szolgálandanak majd és pangó társadalmi életünket felirissitendik, másrészt jótékony czélra tartatnak.

— Időjárás. A majdnem három hétig tartott esőzés után f. hó 3-án reggelre kitisztult az ég s mindjárt csípős hideggel kezdte az idő. 4-én reggelre még hidegebb lett, 5-ére pedig egész csonttá fagyott: később azonban enyhült az idő. A szőlős gazdák ugyancsak gondolkoznak, hogy miként lesznek képesek szőlőiket befe- detni, mert ily gyors fagyás egész szokatlan és teljesen váratlanul jött.

— Az egri vasút. F. hó 3-án délután ugyancsak megesett szegény szárnyvasutunkkai az a nem szokatlan eset, hogy elakadt rajta a vonat. Ugyanis a délutáni vonatnak 2 óra s 50 perczkor kellene elindulnia Egerből Füzes-Abony felé, de a fent mondott napon fél négy is lehetett már, mikor végre a tuleröltetett tüzelés után meg birt indulni a vonat. Örültek is kegyetlenül az utazók, hogy hát még sem kell Egerben maradniok ; örömük azonban nagyon is idő előtti volt, mert eljutottak ugyan nagy ügygyel-bajjal Makiárig, de itt megrepedt a kazán. Nosza volt sürgés-forgás. Az utazók szive igen megesett szegény mozdony haján s arról kezdé- nek gondolkozni, hogy ne segitsenek-e neki Füzes-Abonyig tolni a vonatot. Befütöttek egy csomó vasúti keritéssel meg karóval s meg is érkeztek Füzes-Abonyba akkorára, hogy csak épen fölkapaszkodhattak a pesti vonatra. Bizony nyomorúságos mozdonya van szárnyvasutunknak s nem is hiszszük, hogy nem ajándékképen került ide, mikor már másutt semmire sem használhatták. No de ez is jó Egernek!