Eger - hetilap, 1881

1881-10-20 / 42. szám

454 Dublin, okt. 16. Kelly roscommoni képviselőt elfogták. He- caly, wexfordi képviselő ellen szintén kiadták az elfogatási pa­rancsot, a nevezett képviselő azonban hirt kapott barátaitól és nem utazott Dublinba. Dublin, okt. 15. Dillon János képviselőt ma négy órakor el­fogták és a kilmain8hami fogházba szállították. A hivatalos lapban tegnap este közzétett felhívás törvényellenesnek és bűnösnek nyil­vánítja a megfélemlítés bármely nemét, legyen a bér megfizetésé­nek megakadályozására irányozva, vagy kényszerítse a királynő alattvalóit a ligához való csatlakozásra, vagy gátoljon meg valakit abban, a mire törvényesen fel van jogosítva, továbbá mindenkit el- fogatással és fogházzal fenyeget, aki ily en tettet elkövetett. — 0 Brien-t, az „United Irishmen“ szerkesztőjét szintén elfogták. Az a hir, hogy O-Counor Arthurt is elfogták, korai; azonban az elfoga­tási parancsot már ellene is kiadták. London, okt. 15. Az izgatás Írországban növekszik. A Dub- linban, Limerickban és más városokban tartott meetingek kijelen­tették, hogy addig nem fizetnek bért, mig Parnellt szabad lábra nem helyezik. * * * Róma, okt. 15. Mintegy 1000 zarándok csoportokra oszolva meg­látogatta IX. Pius pápa sírját. Semmiféle rendetlenség nem fordult elő. A zarándokok Dagy része megjelent a velenczei pátriáiéba ál­tal tartott misén és meghallgatta a IX. Pius pápára mondott rövid dicsérő szónoklatot. A velenczei, cataniai, bresciai, imolai és spa- latoi zarándokok pompás koszorúkat tettek a sírra. Salviati hg ma a pápa elé terjesztette azt a föliratot, melyet holnap föl fog olvas­ni ö szentsége előtt. 0 szentsége néhány pontot módosított. — Az antiklerikális körök engedelmeskedve a hatóságok rendeletéinek, Giordano Bruno emlékszobra alapkövének letevését későbbre ha­lasztották. — Róma, okt. 16. Ma reggel 9 órakor az olasz zarándokok a szt. Péter egyházba vonultak és a Simon-Juda kápolnában felállí­tott pápai trón köré gyülekeztek, mely a különféle olasz katholi- kus társulatok zászlóival volt diszitve. A zarándokok számát 3000- re becsülik; azonkívül Róma hivei közül mintegy 8000-en voltak az egyházban. A zarándokok és hivök belépése után a bazilika kapuit becsukták. A pápa 121ji órakor hagyta el a vatikáni és az udvari tisztviselők elölmenetele mellett és a diszörség kíséretében, a sedia gestatorián ülve, megjelent a székesegyházban. 25 bibornok és szá­mos püspök volt jelen. A pápa, kit a jelenlévők üdvkiáltással és kendölobogtatással üdvözöltek, meg volt hatva a fogadtatástól és csendet kért. Erre környezve a római aristokratáktól és a diploma- cziai testülettől, a trónra lépett. A velenczei patriárcha felolvasta a már említett feliratot, mely mérsékelt, de szilárd hangon fejezi ki, hogy Olaszország katholikus akar maradni. A pápa erre felállt szé­kéről és igy válaszolt: „Szerencsésnek érzem megam, hogy olasz gyermekeim közt megjelenhettem és a mostani szomorú viszonyok közepette, vigasztalásukat fogadhattam. A mig minden eszközzel oda törekesznek, hogy az olasz nemzetben elnyomják és fojtsák a vallásos érzelmet, ti jöttetek azt bebizonyítani, hogy Olaszország mély katholikus érzelmű. A mig azt mondják, hogy a pápa Olasz­ország ellensége, ti azt hirdetitek, hogy a pápa hazátoknak legfen­ségesebb dicsősége! Ti látjátok és felfogjátok, hogy Olaszországra nézve a legborzasztóbb veszély azon sektak kísérleteiben rejlik, melyek a katholikus vallásnak Olaszországból való száműzetésére irányulnak. E kísérletek világos kifejezést nyernek Rómában, a katholicismus e központjában. Az egyház sarkköve ellen intézendő rohamnak és kihívásnak kell tekinteni a szabad kőmiveseknek jö­vő évre Rómába egybehívott nagy congressusát. Az Olaszországban a legutóbbi időkben tartott meetingeken kijelentették, hogy a pá­paság eltörlése szükségessé vált.“ A pápa felemlíti az anticlericá- lis körök alakulását és azt mondja továbbá: „Az eleinte a pápa vallásának érdekében tett Ígéreteket a tények meghazudtolták. A katholikus világnak hirdetem e veszélyeket. Őrködjetek, imádkoz­zatok, alkossatok egyesületeket, mutassátok meg, hogy a pápa sza­badsága és föggetlensége szükséges az egész, végtelen, nagy világ­ra! En nem fogok megszűnni ebben az értelemben harczolni. Sen­ki se maradjon tétlen és közönbös olyan dolgok alakulásával szem­ben ; melyet sem én sem utódaim közül senki sem fog soha elfo­gadni. Atyátok a pápa, ellenségei közt él; egy erkölcstelen sajtó fitymálja tekintélyét, sőt már az a fenyegetés is hallatszik, hogy a Vatikánt elfoglalják és a pápát még szigorúbb fogságra vagy száműzésre fogják kényszeríteni." A pápa azzal végzi beszédét, hogy mindnyájukat felhívja a harezra és miután megáldotta őket, még ezeket monda: „Mi a szellem fegyvereivel harczolunk. Mi győzni fogunk. Megáldiak titeket és ti bennetek Olaszországot.“ A porta válaszolt a hatalmak együttes jegyzékére, melyben a Kriteri és Zarko mellett történt határkijelölés ellen tiltakoztak. A porta részletesen előadja az ügyet, megjegyzéseket tesz az euró­pai határszabályozó bizottság által javasolt vonalról és e megjegy­zéseket a nagykövetek elé terjeszti megfontolás végett. A török jegyzékhez egy térkép is van csatolva, az elősoroltak megerősíté­sére. Biztosnak mondják, hogy a porta az osztrák-magyar-török vas­utak csatlakozása pontjául Prisztinát akarja javasolni. Tunis, okt. 13. A francziák bevonulása Tunisba fölizgatta az olasz coloniát. Az olaszok kijelentették az olasz consulatusi ügy- viselö előtt, hogy nem akarják tűrni Tunisban a francziákat. Az Ugyviselö azután tiltakozott is a megszállás ellen kinyilatkoztatva, hogy a bej tekintélye csorbát szenvedett. A többi európaiakat azon­ban megörvendeztette a francziák bevonulása. Roustan körjegyzéket bocsátott ki, a melylyel tudatja, bogy a megszállás végleges, hogy a megszállás szükséges volt a rend föntartása végett és hogy a tunisi hatóságok működése nem fog megbénittatní. Országgyűlés. A képviselőházban minden párt előterjesztette saját válaszfel­irati javaslatát. A trónbeszédre adandó válaszfelirat fölötti vita 6 hó 12-én vette kezdetét. A felirati vita folyamata különösen e hó 14-én igen élénk volt; Verhovay Gyula és Mocsáry Lajos hevesen megtámad­ták a kormányt némely katonatiszteknek nemzetellenes garázdálko­dásai s a Lsndl-ügy miatt. Ez utóbbi ügyre vonatkozólag aztán Tisza Kálmán miniszterelnök a tényállást következőkép adta elő: A képviselő urak beszéltek arról, hogy ime mi történt most a legutóbbi esetben is. Miután szóba hozatott, s miután felemiitte- tett az is, hogy Lendl kapitány nem is rögtön lemondása után is, de még csak 1 sö novemberre bocsáttatik ki a hadsereg kebeléből, tartozom ez ügyben a tényállást úgy, amint van, egyszerűen és szárazon elmondani. (Halljuk!) A vizsgálat ez ügyben hosszasan tartott, a mint ezt mindenki tudja, sőt a hallgatás is minden irányban meglehetős hosszan tar­tott, mert a junius végén történt eseményről csak igen közel az országgyűlés összejövetele előtt tudtunk meg valamit némely lapok­ból. Én részemről azon nézetemnek adok első sorban kifejezést, hogy maga a tény, hogy nyilvános helyen tiszt ilyen kérdések vita­tásába bocsátkozzék, akármit mondott is egyik vagy másik, hely­telen, és azt hiszem, hogy mindenki, ki nem akarja az államot bárhol, nemcsak nálunk, veszélyeknek kitenni, azt, hogy a hadse­reg politizáló testület ne legyen, óhajtania kell, mert a politizáló hadseregek azok, melyek alkotmányokat felforgatnak s trónokat feldöntenek. (Igaz!) Ezek folytán megtartatott a vizsgálat s biztosíthatom róla a képviselő urakat, mert végig olvastam a tanúkihallgatásokat is, a fönnálló szabályok szerint. Az előző vizsgálat után Götzel hadnagyra az a nézet mondatott ki, hogy sem hadi, sem disciplinaris eljárásnak ellene nincs helye; de azért, mert nyilvános helyen ily vitatásokba bocsátkozott és ily nyilatkozatot tett, becsületbirósági eljárásnak van helye. A becsületbiróság a tanukat kihallgatta. (Halljuk 1 Hall­juk!) Az állításoknak némelyike úgy az egyikre, mint a másikra nézve nem egészen lett bebizonyítva. Ellentétes vallomások fordul­nak tehát elő úgy az egyikre, mint a másikra nézve. A katonai becsületbiróság, melynek ítélete ellen a fennálló katonai törvények szerint nincs helye a felebbezésnek, de a mely épen azért csak a hadsereg kötelékéből való kilépés kötelezettségét mondhatja ki, minthogy Göczel hadnagy a katonai szabályok szerint fennálló azon jogával, mely szerint — és ezt a világért sem hozom fel ellene vádkép — maga adhatja be lemondását, nem élt: a kilépés köte­lezettségét mondta ki ellene. Az Ítélet a fennálló szabályok megtartásával és a ma fennálló szabályok szerint illetékes bíróság által hozatván : engem és azt hiszem senki mást nem illethet meg az, hogy az Ítélet minősége fölött akarjon dönteni, mert ha egyszer egy fennálló törvényes bí­róság, legyen az akár katonai becsületbiróság, akár törvényszék, akár esküdtszék, a fenálló szabályok szerint Ítélt, lehet valaki elé­gedetlen az Ítélettel, de azon Ítéletnek érvényét feszegetni nem le­het. (Helyeslés jobbról.) Lendl kapitányt illetőleg (Halljuk ! Halljuk!) mindazokat, a kik elfogulatlanul akarnak ebben az ügyben Ítélni, és azt hiszem, mind­nyájan ilyenek vagyunk, arra kivánom figyelmeztetni, hogy Lendl kapitányra nézve a közös hadügyminisztérium és a főparancsnokság nem tartotta elégségesnek a becsületbirósági eljárást, hanem ezt megelőzőleg öt disciplinaris eljárás alá vonni látta szükségesnek. Lendl azonban, még mielőtt a becsületbirósági idézést megkapta

Next

/
Thumbnails
Contents