Eger - hetilap, 1881
1881-10-06 / 40. szám
433 könyve teljesen rendben van, s csak a szavazók névsora hiányzik, Komjáthy Béla felszólalására, melyhez a miniszterelnök is járult, az A) osztályba sorolta; mert a törvény azt mondja, hogy a jegyzőkönyv kifogástalan volta képezi a megbízó levelet. Hermann Ottó azért soroltatott a C) osztályba, mert a jegyzőkönyvben a zárórára nézve nincs megegyezés, s épen e részben vakarások fordulnak elő ; Reviczky Károly pedig azért, mert három jelölt volt, s egyik sem nyert absolut többséget, tehát Reviczky' sem. A képvÍ8elöház e hó 3-án tartott ülésében végleg megalakult. Elnökké P é c h y Tamás választatott meg 205 szavazattal 293- ból, mit a többség élénk éljenzéssel fogadott. A mérsékelt ellenzéknek nem volt jelöltje, s egy része üres lapokkal szavazott. A függetlenségi párt László Imrére szavazott, ki 66 szavazatot kapott, de szavaztak nehányan Irányira is, kit eredetileg a ház elnökségére kívántak is candidálni, de mivel a párt elnökségét nem fogadta el, nem jelölték öt ház elnöknek sem. Alelnökökül megválasztattak: b Kemény János 191 és S z o n t a g h Pál 171 szavazattal. A mérsékelt ellenzéknek ez állásokra sem voltak jelöltjei. A függetlenségi párt Ugrón Gáborra és L U k ö Gézára szavazott, amaz 54, emez 41 szavazatot kapott. Háznagyul megválasztatott K o v á c h László 163 szavazattal S z al ay Imre 34 szavata ellenében; jegyzőkul pedig Baross Gábor, Beöthy Andor, Pécby Jenő, Rakovszky I-ttvan, Tibád Antal és Duka Ferencz. P é c h y Tamás, a ház uj elnöke, rövid beszéddel, melyet a ház éljenzéssel fogadott, elfoglalta helyét, s a házat megalakulnak nyilvánította. Mozgalmak a kormánypártban. (Rohonczy Gedeon és Várady Gábor.) A lapok tele vaunak néhány nap óta e két névvel. A mit közölnek, azt hallgatással mi sem mellőzhetjük. Néhány évvel ezelőtt Várady Gáborról azt állították, hogy gazdag emberek számára — mint befolyásos kormánypárti képviselő — nemességet és érdemrendeket eszközölt ki befolyásával, jó pénzért. E leleplezések folytán ö a képviselői állásról leköszönt s midőn csakhamar újból megválasztották országgyűlési képviselővé, a képviselöházba akkor be nem lépett: állítólag azért, mivel a tüzes vérü s feddhetlen jellemű Rohonczy Gedeon kormánypárti képviselő odanyilatkozott, hogy ha Várady oda belép, ő insultálni fogja. Azonban a legújabb képviselőválasztásoknál Várady megint képviselővé választatott s ezúttal helyét a képviselöházban szeptem- j bér 26-án elfoglalta. Az ülés után a ház folyosóján e miatt Rohonczy öt állítólag pofonütötte, miből kihívás és párbaj lett. Pisztolyra vivtak, 15 lépésről; Várady lőtt; de Rohonczy nem, hanem a töltött pisztolyt ellenfelének lábaihoz dobta azon megjegyzéssel, bogy ellenfele nem érdemes a lőporra. Ekkor Váradynak egyik segéde, Ivánka Imre képviselő, egy levelet nyújtót, át Robonczynak. A levélben az volt, hogy bizonyos Stengel fővárosi tűzoltó, Ro- bonczyt akkor, midőn ez a szegedi árvíz alkalmával ott mint kormánybiztos (tudvalevőleg önfeláldozólag) működött, felpofozta. Ezt Rohonczy rágalomnak nyilvánitá a képviselöház legközelebbi ülésében s szigorú intézkedéseket követelt az ily ráfogások ellen. Sajátszerü az, kogy nevezett Stengel nyilatkozata több más tűzoltó által is alá van írva; de ezek oda nyilatkoznak most, hogy a felpofozásról semmit sem tudnak s hogy' csak annak bizonyítására Írták alá Stengel nyilatkozatát, hogy ezt csakugyan Stengel terjesztette eléjük aláírás végett. Stengelt pedig a fővárosi hatóság a tűzoltói kötelékből most rögtön elbocsátotta. Ezen ügy a kormánypárti klubban is megbeszélés tárgyát képezte. Tisza Kálmán miniszterelnök ekkor igy szólt Rohonczy- hoz : „Helytelenül cselekedtél s ebből még nagy baj lesz.“ Rohonczy pedig igy válaszolt: „A te jó szived olyan, hogy nem tudod az embereket annak idején elejteni!“ Már most ezen ügy -- hir szerint — a kormánypártban szakadást kezd előidézni. Mint a „Budapesti Hírlap“ Írja, összesen körülbelül 50 képviselő Rohonczynak pártját fogta. Ennek az ötven kormánypárti képviselőnek az a czélja, hogy megtisztítsák a kép- viselöházat mindazoktól az elemektől, a kik nem tisztességes üzletek gyanújában állanak. Eddig öt ily képviselő van kiszemelve ; köztük első sorban egy, a ki ellen már nagyban gyűjtik is az anyagot. Ezt a purifikáló hadjáratot nagy erélylyel kezdte és véghez vinni is szándékszik az 50 kormánypárti képviselő. E miatt persze nagy most az ijedtség a feltétlen mamelukok között és érzik önsúlyát Tisza Kálmán jóslatának : „Ebből öcsém nagy baj lesz!“ Rohonczy Gida országgyűlési képviselő Stengel József tűzoltó ellen a már ismert nyilatkozatért a főkapitányság előtt rágalmazás miatt panaszt emelt, minek következtében Stengelt kihallgattak. Stengel József 32 éves, volt (mert most szolgálatából elbocsátották) fővárosi tűzoltó következő vallomást tett: „Tegnapelőtt este */29 órakor én az V-ik tűzoltó örszobán aludtam. Egyszerre Miksits, Czer- bovszky, Clair és egy negyedik előttem ismeretlen nevű önkéntes tűzoltó fölkeltett s elhittak a „Szarvashoz“ czimzett kávéházba, hol nékem groggot és 5 darab kubaszivart fizettek. Azt kérdezték tőlem, vájjon igaz-e, hogy én a szegedi árvíz alkalmával Rohonczy urat egy alkalommal arczul ütöttem. Eleinte nem is igen emlékeztem az esetre, de utána gondolván eszembe jutott, hogy az árvíz alkalmával egy úri egyén, kit én nem is ismertem, velem gorom- báskodott, s szóváltás között engem arczul ütött, mire én az ismeretlent meglöktem -— de arczul nem ütöttem. Hogy ki volt az az ur, kit én meglöktem azért, mert ö engem pofon ütött, csak akkor tudtam meg, midőn letartóztattak. Ezen elbeszélésem után Czerbov- szky ott a kávéházban egy Írást szerkesztett, s azt anélkül hogy felolvasta vagy tartalmát megmagyarázta volna, velem aláíratta. Én nem tudtam, hogy mit Írtam alá, s csak midőn az írást aláírtam, olvasták azt fel előttem, s azzal biztattak, hogy ne féljek semmitől, sokkal jobb állást fogok kapni, a melyben boldogabb lehetek. Hogy mire használták ők fel az iratot, illetve nyilatkozatot s azt kinek megbízásából vették ki tőlem, nem tudom. Megjegyzem, hogy én sem Írni, sem olvasni nem tudok, s csakis nevemet tudom leírni.“ Kihallgatás után Stengelt szabadon bocsátották s a vallomási jegyzőkönyvet azonnal az ügyészséghez tették át. A trónbeszéd, melylyel a magyar országgyűlést ő felsége 1881. szept. 28-án megnyitotta. Tisztelt Urak, Főrendek és Képviselők. Kedvelt Híveink! Örömmel Udvözö jük Önöket ezen uj törvényhozási időszak küszöbén, mely alatt fontos kérdések megoldása képzendi Önök feladatát. A múlt országgyűlés, idő hiánya miatt, több fontos törvényjavaslatot nem tárgyalhatván, ezek tárgyalása is az Önök munkásságát veendi igénybe. A szomszéd szerb fejedelemséggel kötött többrendbeli egyezmény fog jóváhagyás és beczikkelyezés végett Önök elébe terjesztetni. A horvát-8zlavon határőrvidéknek Horvát-Szlavonországokkal és ez által magyar koronánk országaival való egyesítése tettleg megtörtént. Kormányunk mielőbb javaslatot terjesztend Önök elé, oly czélból, hogy az azon vidékeknek Általunk nyújtott kedvezmények, s az intézkedéseknek egyéb oly részei, melyekre nézve ez szükséges, törvénybe igtattassanak. Fiume közjogi helyzete és hovatartozandósága úgy dicső emlékezetű Ősünk Mária-Tberézia császárné és királyné oklevele, mint az azzal egyező régibb és újabb törvények által meg van állapítva; vannak azonban egyes részletes kérdések, melyeket az 1868-ik évi XXX-ik törvény függőben hagyott, és a melyek végleges elintézése napról-napra szükségesebbé lesz. Kormányunk megteendi azon lépéseket, melyek szükségesek arra, hogy ezen kérdések a már idézett törvényben megállapított módon, Fiume említett közjogi helyzetének megfelelöleg, a méltányosság és a közös érdek alapján, mindenek megelégedésére megoldhatók legyenek. A büntetőjogi törvényhozás a bűnvádi eljárás szabályozása által ki fog egészittetni. A magánjogi törvények tekintetében elodázhatatlan szükség az élet viszonyainak megfelelöleg előre haladni és ez által a teljes polgári törvénykönyvnek létesítését eszközölni. A pénzügyi közigazgatás javítása és a pénzügyi bíráskodás helyesebb alapokra fektetése égetően érzett szükség. A hivatalnokok és tisztviselőktől megkívánandó képzettségnek törvény által meghatározása, a megyék háztartásának törvény által szabályozása el nem odázható. Egyéb a közigazgatás érdekében teendő törvényhozási intézkedéseket nem említve, a közigazgatási bíróságok felállítása lehetőleg mielőbb eszközlendö. Az ipartörvények javítása, a közlekedési rendszer kiegészítése, a kereskedelem előmozdítása és mindaz, a mi az ipar, a mezőgazdaság és kereskedelem fejlesztése és az által az egyesek és az állam vagyonodása érdekében törvéuyhozásilag tehető, hasonlag nagy mértékben fogja Önök bölcs intézkedését igénybe venni. Biztosan hiszszük, hogy Önök átérzik ezen irányban teendők *
