Eger - hetilap, 1881

1881-09-29 / 39. szám

424 — Az egri szőlöszeti és borászati egylet a tagok mintegy ne­gyedrészének részvétele mellett f. hó 25-én tartotta meg első köz­gyűlését. Az elnök, dr. Vavrik Béla, üdvözölvén az egy begyült ta­gokat, az egylet egy éves fenállásának eredményeit sorolta elő, melyek, daczára az egylet korlátolt anyagi helyzetének, kielégítők­nek mondhatók. Ezek közül felemlítjük a miutegy 11 ezer lit. bor­ral eszközölt cognacfözé8Í kísérleteket a Ntvkomféle géppel, me­lyek kétségtelenné tették, hogy oly években, mikor sok és gyen­gébb minőségű borunk terem, a cognacfőzést nagy haszonnal üzhet- nők. Egy másik, nem kevésbbé méltánylandó érdeme az igazgató­ságnak, bogy európai hirü természettudósunkat Herman Ottót, kö­rünkbe hívta, ki szőlőhegyeinket, helyenként behatóbb vizsgálat alá is vette, városunkat megnyugtatta, hogy a pbylloxera-vész, mely az országban már harmincznál több helyen pusztít, területünket még eddig megkimélte. Csak röviden érintvén a nem épen sikerült mintaszüretet, a vándor szaktanítók által eszközölt próba-metszést, magfaválogatás és zöldoltást stb. mint az egyl. igazgatóság műkö­désének egyik kiváló eredményét hozzuk fel az alapszabályok I. fej. IV. §: (az egri bor kelendőségének előmozdítása s a tagok ál­tal az egri szőlőhegyeken termelt borok eladásának közvetítése) keresztülvitelére vonatkozó kezelési szabályok elkészítését, melyek­nek életbeléptetése bizonyára kedvező lendületet adott volna borüz­letünknek, mi azonban azért nem történt meg, mert az egylet az ah­hoz szükséges pénzzel nem rendelkezett, lévén az első évi jövede­lem mintegy 200 tag után 400 s nehány forint, oly csekélység, mely az egylet által maga elé tűzött feladat sikeres megoldására elégtelen. Mindenoldalról méltánylásra talált az igazgatóságnak a boral- kuszügy rendezése tárgyában előterjesztett javaslata is, mely egy, az u. n. bomenzálok visszaéléseit és általában a boralkuszügy rendezetlen­ségének bortizletünkre való káros befolyását feltüntető emlékirat kísé­retében elfogadás végett Egerváros képviselete elé is fog terjesz­tetni. Ugyanezen ülésben vizsgáltatott meg az egylet ezévi pénz­tára számadása, melyr teljesen rendben találtatott s közel 300 frt. maradványt tüntetett fel. A közgyűlés végül elhatározta, hogy fel­hívást fog intézni Egerváros bortermelőihez, hogy az egyletet na­gyobb mértékben mint eddig történt, támogassák és 2 frt évi tag­díj fizetésének kötelezettsége mellett mennél számosabban tagokul beiratkozzanak, hogy igy az egylet most már 3 évre történendő megalakulását és az eddiginél sikeresebb működését tehetővé te­gyék. Mi. kik meg vagyunk győződve, hogy az egylet, kellő támo­gatás mellett, kitűzött czélját: az okszerű szöllömüvelés és borke­zelés előmozdítását, az egri bor kelendőségének eszközlését és jó hírnevének megőrzését, képes is lesz elérni, nem kétkedünk a fel­hívás sikerén. — Felhívás. A haza és a szabadság, a jog és igazság védel­meért a dicsőség útjáról vérpadra lépett 13 aradi vértanú és egy nagy jellem emlékezete megköveteli, hogy emlékünnepet üljünk ha­láluk gyászos évnapján ; — ennélfogva az egri honvédegylet az 1849. október 6-án vértanú-hala Hal kimúlt gróf Batthányi Lajos az első független felelős magyar miuisterium elnöke, — gróf Vé- csey Károly, Török Ignácz, Lahner György, Knézich Károly, Kiss Ernő, Aulich Lajos, Darojanics János, Nagy Sándor József, Pölten- berg Ernő, gróf Leiningeu-Veszterbnrg Károly', Schveidel József, Dezseffy Arisztid és Lázár Vilmos honvéd tábornokok gyászos em­lékezetére f. évi október 6-án reggel 9 órakor az egri minorita­szerzet templomában díszes gyászistentiszteletet fog tartani, — a melyre a honvéd-bajtársak, valamint minden honpolgár és nő tisz­telettel meghivatnak. Eger, 1881. szeptemberhó 28-án. A hevesme­gyei 1848—49-ki honvédegylet választmánya által. — Nyilvános köszönet. Fogadják mindazon nagylelkű polgárok, kik nemes szivük által indíttatva elhunyt barátunk, feledhetlen bajtár­sunk néhai tordai Wirkner Károly főhadnagy temetése alkal­mából minket a baráti szeretet és tisztelet utolsó adójáuak lerová­sában oly meghatóan támogattak, legmélyebb köszönetünket. A helyőrség tisztikara. — Emléksorok. A következő emléksorok közzétételére kéret­tünk fel: „Tisztelt Szerkesztő úr! Fényes katonai és polgári teme­tés volt e hó 25-én Egerben, bár a közelmúlt események némi fe­szültséget idéztek elő a katonaság és polgárság között; de ezen gyászeset bebizonyitá nálunk, miszerint: a polgár tiszteli és becsüli a katonát, ki egyszersmind polgár is tud lenni. — Tordai Wirk­ner Károly erdélyi születésű cs. k. 60-ik ezredbeli főhadnagy, ki mint igaz honpolgár szerette hazáját és becsülte honfitársait, ki mint katona híven és buzgón teljesítette kötelességeit, ki nem csak katona, hanem igaz magyar honfi is volt a hazaszeretet és a barátság körében, s a ki mint ember, lelki vágyainak tetöpolczán egy jeles igaz magyar úrhölgy vőlegénye vala, s a közel jövőben hitte boldogságát elérhetni, ezen jeles egyént ragadta el a kériel­hetlen halai; szeretett barátjai, bajtársai és polgártársai köréből. — A részvét, mely ezen szomorú eset folytán egybehivá Egerváros értelmesebb és miutegy 4—5000 főből álló polgárait; valóban pá­ratlan és meglepő vala. Mivel pedig öt igy ösmerte környezete és az őt szerető közönség; tehat sietett leróvni a végtisztességnél szívből jövő kötelességét. Kik igy és ekként ösmertük a boldogul- tat, t. i. egri polgár barátai és tisztelői, a tiszta részvétérzettel egy eleven virágból készült és a magyar nemzet színét képviselő díszes szalaggal ellátotti, s aranyozott betűkkel felékitett koszorat tevéuk az igaz hazafi és a bátor katona koporsójára s ezen kívül bajtársai és gyászos jegyese, úgy egyes ismerősei is megkoszorúzták ravata­lát. Katona bajtársai szintén elkövettek mindent, mi az igaz bajtárs iránti részvétet fényesen tanúsította, ugyanis a Miskolczon állomá­sozó cs. kir. 68-ik sorezred zenekara áthozatott Egerbe és a vég- tisztességadásnál az összes tiszti kar s a disz-lövési tevő század kimenetelével ékité a temetési pompát. Az elhunytat koporsójába a volt 48-iki honvédek és a polgárság emelték a gyászkocsira. Ezek­ből köve'keztetni lehet, hogy a polgár tiszteli és becsüli azon ka­tonát, ki hazája és polgártársai iránt kötelességének teljesítése mel­lett is tud igaz hazafi és valódi ember lenni. Béke az elhunyt po­raira. Az nap esti 1/28 órakor a katonai zenekar az.egri érsek he­lyettese, úgy Danielik püspök, valamint a megye és város házánál a nagy takarodó menetnél igen szép és válogatott darabokat s ma­gyar népdalokat is ját-zott, mik r is szintén a vári.s közönsége a katonai tisztikarral együtt élvezte a rég nem hallott szép zenét. Másnap vagy is 26-án szintén térzeue volt az ó-kasino és a czis- terek terén, és estve az uj-casino éttermében a férfi tk részére zene mellett estebéd; 27-én ugyancsak a Széchenyi téren térzene; és estve az uj-casino nagy termében társas és tánc/.czal egybekötött estély volt, melyekre a 60-ik és a 68-ik sorezredek, úgy a kir. honvédség jeles képzettségű tiszti kara a legbuzgóbban hitta meg a polgári értelmiséget, mely estélyek fényesen sikerültek. Adja azt ég ura, hogy a szép egyetértés tartós és raegváltozhatlan legyen Tisztelettel: Csernyus. — Tiszti kränzchen. A helybeli 60. s 68-ik ezredbeli tisztikar — felhasználva a kínálkozó alkalmat, hogy a 68-ik ezred zenekara városunkban időzött, kedden este az uj-kaszinó termeiben kränz- chent rendezett. A legválogatottabb közönség adott találkát egymás­nak az uj-kaszinó csillogó termeiben s örömtelten üdvözölték egy­mást a már oly régóta nem látott tánczteremben. A katonai zene­kar keringöi, négyesei, s polkái mellett Palócz Kálmán zeneka- rajátszotta a tánczrahivó csárdásokat, melyek lejtésében tagadhatlau, hogy — mégis legszebbek hölgyeink. A négyeseket 30 pár tánczol- ta. A tánczoló hölgyek elragadó szépsége, angyali mosolya, ritka kellemessége feledhetetlenné tette a rajongó fiatal ember előtt e mulatságot, mely kedélyesség tekintetében ritkítja párját. A tán­czoló hölgyek sorában láttuk a három fejlő 'rózsabimbót : To­ronyi Annát, Remenyik Fánikát, Mossóczy Pannikát, s tánczmulat- ságaink igéző jelenségeit: Specziár Mariskát, Kliegl Pannikát, Szécsényi Jolánkát, Samassa Otúüát, Gröber Bei tát, Fülöp, To- mássy, Csernyus, Szuchányi, Jekkelfaiusy nővéreket, Mossóczy Erzsi­két, Lajtos Ilonát, Bauer Ilkát, Onczai Etelt; Búzátbné, Feketéné, Fülöpné, Herdlicskáné, Hubertué, Samassáné, Szolcsánymé stb. úr­nőket. A rendezőség, mely ily szép mulatságot volt képes létesiteui, a legnagyobb dicséretre érdemes, ennek e mondását azonban hagyjuk a jelenvolt hölgyek piczi piros ajkainak, melyekről oly kedves le­kötelező lesz az, hogy a rendezők fáradalmaikért dúsan kárpótolva érzendik magukat. — A magyar szent korona országai vöröskereszt egyletének egri fiókja f. hó 27-én a megye ház kis termében megtartott köz­gyűlésén 143 férfi és 82 nő taggal megalakult, illetőleg az eddig működött magyar országos segélyzö nöegylet (vöröskereszt.) itteni fiókja az új alapszabályok értelmében újra alakúit. Ez alkalommal következő urak és úrhölgyek választattak meg az egri fiók választ­mányi tagjaivá: dr. Samassa József, Babies János, Györgyényi Ignácz, Kösztler József, Babies Béla, Nánásy Gyula, Ury József, Tarnay Gyula, Mednyánszky Sándor, Vavrik Endre, özv. Nánásy Mihályné, Úry Józsefné, ifj. Samassa Jánosné, Kürthy Nánásy Luiza, Francz Albert Adél, Nánásy Gyuláné, Fógel Ágostonná, He­gedűs Jánosné, Kligl Panna és Tormásy Eszter.“ — A régi 10 frtos bankók a közönséges forgalomban csak a jövő hónap 1-ig fogadtatnak el, azután pedig csak adóhivatalok vált­ják be egy ideig. — Két vasut-vonal nyittatott meg szept. 15-én. Egyik a nyit- ra nagytapolc8ányi, a másik pedig a szamosvöigyi. — Ifj. Schwarz Soma, helybeli polgár, nevét megváltoztatván, ezentúl Fekete Soma nevet visel.

Next

/
Thumbnails
Contents