Eger - hetilap, 1881

1881-09-22 / 38. szám

408 veszik meg részben tövön a szüretet, részben a mustot, s csak az ö pinczekezelésük után kerül a bor a forgalomba. Miután azonban egyesek hazánkban nagyobb tökék fölött ke- vésbbé rendelkeznek, e téren is a társulásra vagyunk utalva, b o- rászati vagy pincze- egyletek létesítése által. így sokkal erélyesebben szerezhetünk borainknak jó nevet és keletet, ma­gunknak pedig jólétet. Az egyleti tevékenység e téren csak legutóbb indult nagyobb lendületnek ; de hogy annak kedvező hatása el nem maradhat, azt igazolja az erdélyi pinczeegylet, mely nemcsak bemutatta a vi­lágnak, mily kitűnő borok felett rendelkezik, hanem egyúttal rak­tárakat tartván főn úgy itthon, mint a külföldön, összes borait jó áron eladja. Szükséges lenne, hogy nálunk is a borászati egylet ne csak névleg létezzék, hanem nagyobb solidaritást hozzon létre a bortermelők között, kik kölcsönös működésűk által, a különben is világhírű egri bornak, egyes lelkiismeretlen üzérek által meg- csorbitott bár, de meg nem rontott nevét, ismét régi dicsőségének polczára visszaállítsák. Szükséges ez kivált manap, midőn a phy- loxera Francziaország szőlőültetvényeinek nagy részét olyannyira elpusztította, hogy ezen ország borbehozatalra fog szorulni, és igy a magyar borok nagyobb kivitelre számíthatnak. Azonban nálunk is kell, hogy a mint említők, az egyleti működés szükségességétől, az egri szölöszet és borászat valamennyi tagja áthatva legyen, vagyis hogy az egylet testté váljék. Mert csak ügy lesz lehetséges nagyobb szabású actiót kifejteni és bo­rainknak biztos piaczokat nyitni. Akkor az erdélyi pinczeegylet mintájára mi is tarthatunk raktárakat hazánk főbb pontjain és a külföldön, és ezáltal borunknak fogyasztását hathatósan elő- mozditandjuk. Ily raktár első sorban Budapesten volna felállí­tandó, a mi annál könnyebb, mivel közel esik hozzánk, és igy az üzlet, könnyen áttekinthetővé válnék, Budapest pedig az egri bor­nak kedvencz fogyasztójává lenne. Eddig a fővárosnak alig volt úgyszólván alkalma borunkkal megismerkedni; a mit ugyanis az ottani vendéglők és korcsmákban „egri vörös“ alatt árulnak, többnyire oly impertiuens rósz kotyvalék, hogy átalában egészség- ügyi veszedelemnek lehetne nevezni. Ha tehát ott az egri boroknak raktára kimérési helylyel, léteznék, s a főváros maga eredetiségében megizlelhetné termeivényüuket, melyet olcsóbban lehetne adni. mint a hogy a pseudo egri bort a korcsmárosok jelenleg mérik : bizo­nyára megkedvelnék azt, s borüzletünk pangó állapotából csakha­mar kiemelkedhetnék. Bécs nem kevésbbé kínálkoznék raktári he­lyül, s valószínű, hogy a jó bécsiek is megkedvelnék borunkat. Raktárakat lehetne továbbá fentartani a felvidék nagyobb vá­rosaiban ; pl. Kassán, Eperjesen, Lőcsén, Kézsmárkon, Rózsahegyen stb. Ezek mind oly helyek lennének, melyekben az „egri“ jóságát csak szűk kör, vagy az sem ismeri; a nagy sokaság többnyire ott is csak kotyvalékot kap egri bor név alatt drága pénzért. Mivel pedig borkereskedőink nagyobbrészt a felvidékről valók, az idejö­vetel fáradságától megkímélve lennének s közvetlen vásárolhatván valószínűleg nagyobb mennyiségben vinnék borunkat. De meg Len­gyelországból is, mely egykor nagy vevője volt borainknak, talán nagyobb kedvvel keresnék fel a határvárosok raktáraiban letett áruinkat s igy idővel arra felé is nagyobb kivitelünk lehetne. Eset­leg ott is volnának raktárak fenntartbatók. Végül a mi a külföldet illeti, kivált két állam mint boraink leendő nagybani fogyasztóinak, érdekei lennének figyelembe veen­dők bortermelőink által, t. i. Svajcz és Anglia. IV. Svajcz boraink természetes fogyasztója lehetne és már is haj­landóságot mutatott boraink vételére. Az ily kínálkozó piacz teljes meghódítása azonban csak úgy lesz lehetséges, ha az ottani szájiz tekintetében, a svajcziak igényeit szem előtt tartva, a bor jóságát szakavatott kezekkel készítjük el és jó, tiszta termelvényt szolgál­tatunk a vevőknek. — Mivel pedig főleg a vörös-bor látszik keresett czikknek lenni Svajczba, tehát éppen Eger vidékének volna egyik föérdeke a piaczot a jövőre teljesen borainknak, — melyek iz, zamat és szin tekintetében mi kívánni valót sem hagynak hátra, — lefoglalni és megtartani. Éppen azért lelkismeretes pontos szol­gálat, legjobb ajánló levél lévén, termelőink tartózkodja­nak oly csel ekvények töl, melyek boraink kivite­lének árthatnának. Kik a legutóbbi évek tapasztalatából tud­juk, hogy midőn Svajczba elég lelkiismeretlenül fuchsinos bor szál­líttatott vörös bor helyett, borkereskedésiink hitele megcsorbult, a forgalom ugyancsak megakadt, és csak újabban kezde kedvezőbb medrébe visszatérni. Anglia testes boraink erőteljes fogyasztójának kínálkozik an­nál inkább, mivel már Douglas angol borkereskedő, — ki mint az angol kormány megbízottja 1862-ben itt járt, borainkról oda nyilatkozott, hogy a magyar borok erőteljesebbek és testesebbek úgy a rajnai, mint a burgundi boroknál és hogy az angol Ízlésnek teljesen megfelelnének, ha valódi eredetiségükben a ter­melőktől megszerezhetők volnának. .. E kérdés aztán ott a parlamentben is megfordult, a nélkül azonban, hogy eddig borkivitelünk emelkedett volna Angliába. És igy a leirt pia- czok meghódítása a legújabb időkig nem történhetett meg. Azonban éppen a jelen időben borainknak Angliában való meghonosítására nézve oly alkalom kínálkozik, melyet elsza­lasztanunk nem volna szabad. Ugyanis Gréger Miksa hazánkfia, ki már rég lelkes buzgalommal és helyes szakértelemmel fáradozik azon, hogy hazánk borai iránt az angol érdeklődést fölkeltse, Lon­donban fényesen berendezett borüzlettel birt, mely az üzletnek szélesebb körű alapra való fektetése végett legközelebb egy részvénytársulatnak kezébe ment át. E társulatnak föczélja lesz a magyar borokat nagyban 230 literes hordókban, a világforgalomba hozni, a magyar cognac gyártását emelni, szóval a magyar boroknak Angliába való nagybani kivitelét előmozdítani. A „Pester Lloyd“ egy folyó évi számában ezen incidens alap­ján azon kérdés intéztetik azokhoz, kiket illet: nem volna-e czél- szerü ezen vállalatot egyleti utón és hazai pénz által nagyra nevelni? Tehát egyletek alkotása, melyek feladatul azt tűznék ki maguk elé, hogy nagyobb mennyiségű egyforma és szakavatottan elkészített borokat tartsanak készletben az angol és tengeren túli fogyasztás számára, e kérdés megoldásához első lé­pés volna. Ily egyletek központjai lehetnének a fehérborokra nézve a Hegyalja, Diószeg, Soprony, Balaton, Magyarád ; a vörösekre nézve pedig: Buda, Arad, Karlócza, Eger, Villány, Szegszárd. Ha pedig a hazai tőkék elégtelenek lennének e vállalat teljes felvirágzásához: nem lehetne-e idegen pénzeket itt hasznosítani? Talán az újonnan alakítandó földmivelési bank, messze terjedő hazafias programmja folytán, hajlandó lenne e kérdést is tanulmányozni és hathatósan közbenjárva annak valósulását elő­mozdítani. Bárhogy tekintjük az ajánlatot, azt nem volna szabad igno- rálnunk ; sőt éppen ellenkezőleg rajta kell lennünk, hogy segédke­zet nyújtsunk e társulatnak és hogy mi neki az egyforma és an­gol Ízlés szerint elkészített borokat nagy mennyiségben készletben tartsuk, evvel pedig egyúttal a magyar boroknak kivitelét biztosítsuk. Városi ügyek. Eger városa 1881. évi szeptember 18-án tartott képviselői ülé­séről. A m. kir. budai pénzügyi igazgatóság folyó évi 47650 számú azon határozata ellen ; — melyben elrendeli, hogy miután a czu- kor, és kávé fogyasztásának megfelelő adóátalány iránt a várossal, illetőleg az adókötelesek sorából alakult társulattal, megejtett meg­váltási tárgyalások eredményre nem vezettek, a város által az 1881-ik évi április hó 1 -töl 1881-ik év deczember hó végéig terjedő időszakra czukor és kávé-fogyasztási adófejében fizetendő adóáta­lány 6499 frt 63 J/2 krral állapittatik meg ; mely összegből 4404 frt 55 '/2 kr, a czukor, 2095 frt, 8 kr. pedig a kávéfogyasztásra esik ; — nevezett pénzügyigazgatósághoz felfolyamodás intéztetni határoztatott. A m. kir. budai pénzügyigazgatóság 47962. számú leirata; — melyben tekintettel azon körülményre, hogy Eger városa az 1880-ik évben megejtett népszámlálás szerint 20,669 lakost szám­lál, és úgy a bor és húsfogyasztási adóra nézve az eddigi Il-od osztályból az 1-sö osztályba sorozandó; a bor és husfogyasztási adó megváltása iránt 1880 évi október 25-én 52985 sz. a. 1881. és feltételesen 1882 és 1883-ik évekre, évi 23514 frt 50 kr. mel­lett kötött szerződést 1882-ik évre felmondja s az egri kir. pénz­ügyőri biztossággal újabban leendő egyezkedési tárgyalásra utal, — a városi tanácsnak az egyezkedés megkísérlése végett kiadatik azzal, hogy csak is azon árkülönbözet Ígérhető meg, mely az osz­tályokban megállapítva van ; és hogy a tanács által kötendő egyez­ség jóváhagyás végett e testület elé lesz terjesztendő. Az egri árvaszék által készített pót-szabályrendelet az árva­szék kezelése alatt lévő kihelyezett követelések biztosítása czéljából szükséges eljárásról, a gyámpénztár kezeléséről, és a közgyámi te­endőkről, elfogadtatni, s jóváhagyás végett Hevesmegye bizottságá­hoz felterjesztetni határoztatott.

Next

/
Thumbnails
Contents