Eger - hetilap, 1881

1881-09-15 / 37. szám

401 aszalt, lekvár, íz és szesznek (bor, pálinka) feldolgozottam Szőlő csak helyböli állittatik ki. Kiállítható más gazdasági termény is egy pár liter mennyi­ségben, zsacskók vagy kosarakban (búza, repcze, köles, heremag stb.) Á gyöknövények csomókba kötve (répa, murok, petrezselem stb.) vagy egyes példányokban (burgundi, karaláb, káposzta stb.) A gumós termelvények kosarakban (krumpli) a hagymafélék ko­szorúkban. Ha valamely termény kiállításával eladás czéloztatik: ott a véka, liter, mázsa szerinti ár és az eladandó mennyiség is kiteendö. A kiállítás a kaszinó nagytermében tartatik meg s gyümölcs­kóstolással s jutalom-osztással — melyről a választmány később határoz, — záratik be. A kiállított tárgyakat az illetők elvihetik tetszés szerint vagy olt hagyhatják az egylet részére. Helypénz nem fizettetik. A kiállítandó tárgyak post. rest. Tisza-Füredre október 21-ig a titkárhoz bérmentesen beküldendők. A gyümölcsfélékből a kiállításra legalább 3 darab küldendő fajonként, azonban egyes impozáns példányok is elfogadtatnak s ha lehet valódi neveik mellett más neveik is megirassanak. Bartha Ferencz, egyleti titkár. Politikai heti szemle. A német császár s az orosz czár találkozásához, mely e hó 9-én Danzingban ment végbe, sok potitikai combinatiót fűznek. A bécsi hivatalos lap estilapja a „Wiener Abendpost“ cons- tatálja, hogy a közvéleménynek valamennyi komoly közlönye egyet­ért abban, hogy a két uralkodó mai találkozása uj biztosítékot ké­pez a béke fentartására nézve, abban tehát azon törekvések jelen­tőségteljes nyilvánulását látják, melynek az a czélja, hogy Európa békéjének tartósságát és szilárdságát biztosítsa. A „Kreuzzeitung" a két császár találkozásáról elmélkedve, ezt irja: Ha Németország és Oroszország uralkodói találkoznak, nem lehet kételkedni abban, hogy mintegy szellemileg Ausztria-Ma- gyarország uralkodója is, a német czászárnak szövetségese, mint harmadik a szövetségben, részt vészén a találkozásban. (?) Ha a né­met és az orosz birodalom uralkodói kezet nyújtanak egymásnak és ismét, megerösitik a köztük levő jó viszonyt, azzal egyidejűleg kinyilatkoztatják azon benső viszony további fennállását, mely Ausztria-Magyarország és Oroszország közt létezik. Azt hiszszük, hogy a diplomatiai körökben is ebben az értelemben fogják föl a találkozás jelentőségét és azt az európai béke fentartására, vala­mint a bárom hatalom közti viszony legszivélyesebb alakulására nézve, boldogságot ígérő jelnek tekintik. Afrikában a Földközi-tenger északi partján mindenütt há- borognak a muzulmán elemek. Az algériai, tunisi és tripolisi moha­medánokhoz csatlakoztak az egyiptomiak is. Kairóban 4000 katona harmincz ágyúval körülvette az alkirály palotáját és követelte az előkelők összehívását és a minisztérium lemondását; az alkirály beleegyezett a miniszterek elbocsátásába, ügy látszik, hogy e ka­tonai lázadás nemcsak helyi jellegű, hanem más formája annak a mozgalomnak, mely az afrikai muzulmánokat az utóbbi időben ma­gával ragadja. Nevezetes ez Angliára s Francziaországra nézve, a me­lyek eddig majdnem kizárólagos protectoratust gyakoroltak Egyip­tom fölött, mert ez a viszony sem lesz föntartható. Természetes, hogy a portának fog legkevésbbé hasznára válni az egyiptomi for­radalom ; az események eddigi fejlődéséből ugyanis alig lehet más alternatívát képzelni, mint azt, hogy vagy teljesen függetlenné lesz Egyiptom, vagy pedig másé lesz, de nem a szultáné. A „Morning Post“ arról értesít, hogy Roustan, a tunisi franczia miniszterrezidens olyan felvilágosításokat adott kormányá­nak, melyek minden kétségen kivül helyezik azt, hogy a bej segé­lyezi a lázadókat, és hogy az előbbi azt a parancsot kapta Kons­tantinápolyból, hogy tőle telhetöleg éleszsze és segélyezze az álta­lános felkelést. Ha a francziák nem szálljak meg Tunist és a bejt nem mozdítják el hivatalától, sikerre nem lehet számítani. A franczia miniszterelnök, Jules Ferry, e hó 11-én Sa- int-Didierben programmbeszédet tartott, melyből a következőket emeljük ki: „Az ország a választások által bebizonyitá, hogy he­lyesli a cabinet politikáját, mert az előbbi képviselöbáz többsége majdnem teljes számmal az uj házban is helyet fog foglalni. Szó­nok elmondja, hogy a választási programútok nem hirdetik az en­gesztelhetlenség igéjét; előadja továbbá, hogy egy gyönge kisebb­ség a vallásügyi költségvetés eltörlését kívánja; ámde a kormány visszautasítja ezt a kivánatot. A kormány lelkiismeretesen akarja végrehajtani a concordátumot és egyszerű törvények segélyével el is fogja érni ezt a czélját. Nem szűnt meg az az elvi közösség, mely a volt és az uj többség programjaiban nyilvánul; még a személy­kérdés felett sincs megoszlás a véleményekben. Az uj többség köny- nyebb és szabadabb mozgást fog engedni a kormánynak. A de­mokratának meg kell elégedni a szerény, de üdvös háladással. „Mi — úgymond továbbá a kormányelnök — be fogjuk fejezni az igazságügyi és a katonai reformot. A demokrata óhajtja a katonai szolgálat tartamának leszállítását; mi meg fogunk felelni ezen kí­nainak anélkül, hogy gyöngitenök a hadsereget, mely országunk pajzsa!“ A kormányelnök igen éles hangon szól az intransigensek- nek Gambetta irányában tanúsított magatartásáról és azt mondja: „E párt el van Ítélve, ha ezután is hasonló eljárást fog tanúsítani és ha a lefegyverzést és a nemzeti militia felállítását fogja kö­vetelni.“ Ferry azt hiszi, hogy van homogén többség arra, hogy re­formáló irányban nyilvánuló és eszélyesen követett politikát támo­gasson; kijelenti azután, hogy a balpárt és az „Union republicai- ne“ csoportjai egyetlen köztársasági párttá tömörültek.“ — Érsek Ur ő Excellentiája, e hó 12-én Miskolczról, hova a király ö felségét kisérte, puszta-szikszói nyaralójába tért vissza. Ez alkalommal kiemeljük, hogy a király ö felsége mind Mezö-kö- vesden, mind pedig Miskolczon, kiválólag éreztette uralkodói ke­gyes leereszkedését kegyelmes Érsekünk irányában, ki Mezö-köves- den és Miskolczon a királyi kiséröszemélyzet által mindenütt a leg- tiszteletteljesebben üdvözöltetett, s a föherczegek által is ki lett tüntetve. — Az egri érseki joglyceum hallgatói az uj tanév kezdete al­kalmából e hó 12-én a lyceumi kápolnába gyülekeztek, hol „Veni Sancte“ tartatott. — A helybeli jogakademia ifjúsága ez idei segélyegyleti elnök­jelöltjéül Toronyi László, jogtudományi szaktanfolyami IV-ed éves joghallgató urat léptette föl. Még eddig ellenjelölt nincs s igy hi­hető, hogy az idei segélyegyleti elnökválasztás nem lesz oly vi­haros, mint a tavali volt. — Kisasszony napját a szokásos hagyományos kegyelettel ün­nepelték meg a „Kisasszonyáról nevezett sírkertben. Éz alkalom­mal a sírok szépen rendbe hozva számos koszorúval földiszítetten tanúskodának a szeretetröl, melylyel s a szerettekröl, kiknek sirhal- mára a gyöngéd megemlékezés azokat áldozatul hozá. Korán el­hunyt ifjú költőnk, Kajdacsi Józsefnek, a csak néhány nappal előbb (f. hó 4-én) leleplezett síremléke volt a legszámosabban koszorúval elhalmozva, melyet a kegyelet a tisztelet s szeretet jeléül hozott a magasan szárnyalt lélek földi porhüvelyének laka díszítésére. Az emlék barna márványból készült Kohn helybeli sírkögyárosnál, s 135 írtba került; a sír felé fordított részén a lanttal, rózsával, csil­laggal, lefelé fordított égő fáklyával s hat babérkoszorúval, mely symbolum alatt aranyozott betűkkel áll a költő nevén kivül „Őszi idő" czirnü versének harmadik szaka. — A képviselöház kor szerint megalakult tisztikara követke­zőleg lesz összeállítva: Elnök: Boér Antal, jegyzők : gróf Andrássy Tivadar, ifj. Biasiní Domokos, Bölönyi Sándor, Fenyvessy Ferencz, Hentaller Lajos és báró Prónay Gábor. — Az Egerben tervezett állandó színház ügye pangásnak indult. Az első nemes fölhevülés után — úgy látszik — csakhamar teljes tétlenség következett be. Ez annál különösebb, mivel tudjuk, hogy az állandó színház ügyének vezetésére egy bizottság alakult s hogy e színházra aláírások is gylijtettek, sőt az aláírók­tól már befizetések is követeltettek s be is szedettek. Már most — miután az említett bizottság mitsem hallat magáról 8 netaláni mű­ködéséről — elérkezett az ideje annak, hogy az illetőket komolyan felhívjuk a nyilvánosság utján arra: mit tettek eddig s mit szán­dékoznak ezen ügyben ezután tenni ? ? (Beküldetett.) — Hymen. A női kellemeiröl s kitűnő műveltségéről ismert báró Legisfeld kisasszonyt, a helybeli székesegyházban e hó 5-én vezette oltárhoz Kiticsán Jenő cs. kir. százados. A nyoszolyóasz- szonyi tisztet ifj. Samassa Jánosné ö nagysága s a nyoszolyólányit a bájos Samassa Ottilia kisasszony végezte. A boldog pár még az­nap Budapestre utazott. — Szabó Samu, városunknak kitűnő tehetségű szülöttje — Szabó Imre helybeli köztiszteletben álló mérnöknek fia — a elás-

Next

/
Thumbnails
Contents