Eger - hetilap, 1881
1881-09-15 / 37. szám
XX. év-folyam. 37. szám. 1881. szeptember 15-én. Előfizetési dij : Egész évre . 5 írt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 r Negyed évre . 1 „ 30 , Egy hónapra. — 45 . Egyes szám — 12 „ Hirdetésekért minden 3 basábozott petit- sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttórben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (specziális-utcza, Hanák-ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése (alapítványi új ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr.) A király Miskolczon. (Eredeti tudósítás.) A múlt hét napjaiban Miskolcz volt azon város, melyre az egész birodalom szeme tekintett, mert I. Ferencz József koronás király hét napon keresztül időzött falai között, környezve bü magyar népénék szeretete s hódoló tisztelete által. A város hetek óta is készült már ezen napra, s készülődéseinek eredménye meglepte még azokat is, kik talán fokozott igényekkel léptek fel egy provinciális város polgárságával szemben. Állítottak diadalíveket: egyet a gőzmalom, egyet a forgó hid mellett, az előbbi egy diszkaput ábrázolt, az utóbbi pedig párja volt az esketési bécsi ünnepélyek egyik kapujának. Felvirágozták a házakat lombfüzérekkel, feldíszítették lengő zászlókkal; szóval, mindenki megtett mindent a mi tehetségében állott. A városi föutcza megragadó látványt nyújtott, de kivált a Stögermayer-8zállodáuak az első magyar ált. biztositó társaság által lakott része, a Rudolf-íinnepélyeken Budapesten a társaság épületén levő díszítések felhasználásával; a takarékegylet; a szinház. Szeptember 9-én pedig valóságos népvándorlás állott be. Már a kora reggeli órákban minden pont azon vonalon, melyen a felség elhaladó volt, tömve volt emberekkel, a feldíszített házak ablakai is telve nézőkkel. Reggeli tiz óra tájban vonult ki a városi 60-as küldöttség többnyire diszmagyarban a vasúti indóházhoz, ugyanez idötájt foglalták el a sorfalat képező egyes testületek is helyeiket a föutcza jobb és baloldalán. A vasúti indóbáz előtt szintén nagy tömeg várta az uralkodót; a perronon pedig a 60-as küldöttség élén a polgármesterrel, b. Vay Béla főispán, Szapáry Gyula, Szende Béla ministerek; Sa mássá József egri érsek, Scbuszter, Pász- télyi, Schopper püspökök ; Lengyel Miklós nagyprépost, Babies János kanonok s más notabilitások gyűltek össze. A katonaságot az egész fogadás alatt csak b. Ziegler szolgálattevő altábornagy egy magában képviselte. Pont 12 órakor robogott be — a Tolnay vasúti igazgató által vezetett udvari vonat, — s nyomban utána látható volt a király daliás alakja, ki a vonat teljes megállása előtt, ruganyos könnyedséggel ugrott le az udvari vonat lépcsőjéről. Harsány éljenzés hangzott fel, melynek leesillapultával Soltész Nagy Kálmán polgármester üdvözölte a királyt, melyre a felség olvasta fel tiszta magyar kiejtéssel rövid válaszát. A király befejezvén beszédét a városi polgár- mestertől a város elhaladásáról kérdezősködött. — Szapáry, Szende ministerek — az egri érsek- és a megyés püspökökkel váltott néhány szót. Ziegler altábornagy jelentését vette át, — s aztán gyors léptekkel áthaladva a válogatott ízléssel díszített udvari váró termen, Szapáry ministerrel a készen álló kétfogatú udvari kocsiban foglalt helyet. Az ezzel meginduló menetet egy 40 tagból álló bandérium nyitotta meg, s úgy következtek a városi polgármester, a főispán, a király, a kiséret és küldöttségi tagok fogatai. Ily sorrendben haladt a királyi menet és pedig példás rendben egész a forgó hidig, hol az összes nöegyletek nevében egy óriási csokrot nyújtottak át. Megható volt látni a királyt, midőn udvarias előzékenységgel sietett átvenni a csokrot, Szatmáry-Király Pálné ö méltóságától, ki annyira megvolt indulva, hogy könny gyiilt szemeibe s nem tudott mozdulni helyéből. A király mint tudva van, a Stö- germayer vendéglő átalakított szobáiban szállt meg. Ugyanezen nap délutáni 5 órakor udvari ebéd volt, s ebéd után mintegy fél óráig tartó cercle, melyen a felség kivált a jelenlevő városi polgárokat tüntette ki megszólításaival. Miután pedig a vendégek elhagyták a királyi szállást, beállt az est s kezdetét vette a kivilágítás. Az egész város nappali fényben úszott. A legszegényebb házak ablakaiban is csillogott pár mécs, a jártabb helyek lakházai pedig valódi művészi kivitelű világításban tündököltek. Szóval egy oly kivilágítás vette kezdetét, melyet egy gázvilágitás- sal nem biró város csak előállítani volt képes. Legszebb volt a városháza, hol ezer s ezer lámpás között bibor mennyezet alatt a felség koszoruzott emlékszobra állott. Szép volt a megyeháza lámpákból összeállított „éljen a király“ feliratával, Stögermayer, Diószegi lakháza és a szinbáz. Az Avason peoig egy lángokból álló korona ragyogott, mint a városi örömnek az ég csillagaiból alkotott s a magasban függő éke. A nép ezrenkint tolongott az utczán. Nyolcz óra este lehetett, midőn egyszerre egetverö éljen rázta meg a levegőt. A felség jött egy udvari kocsiban, oldalán Szapáry Gyula pénzügyministerrel a kivilágítást megnézni. A mi aztán most következett, az leirhatlan, mert toll nem képes hii képet adni az alattvalók rajongó szeretetének, melylyel a lassan haladó koronás fö fogatát körül özönlé. Százak és százak tódultak a kocsi és lovakhoz, s boldognak érezte magát a pór, ha csak a kereket vagy szerszámot ujjaival érintheté. Egy falusi földmives a tolongásban újdonatúj kalapját ejtette le fejéröl, de nem törődve a kalappal, csak rohant a kocsi után, hogy láthassa fejedelmét. Azonban nemcsak a nép öröme volt határtalan; a felség arczán is tükröződött a meglepetés és nagy meghatottság, melynek a polgármester előtt meleg szavakban még azon este kifejezést adott. Szeptember 10-ikén korán reggel Ernődre rándult ö felsége, bogy tanúja lehessen a lovassági gyakorlatoknak, s csak kevéssel az udvari ebéd előtt tért vissza. A megbivott vendégek között voltak az egri érsek, Szele Gábor kisprépost és Babies Jánosapát urak, kikkel a felség, kinek e napon feltűnően jókedve volt, a mezőkövesdi fogadtatás, az egyházmegye és az egri fökáptaian ügyeiről hosz- szasan társalgón. Tudakozódott a jelenlevő borászati kormánybiztos Miklós Gyulától borkivitelünk felöl, igen dicsérte az egri vöröset, melyet sokkal többre becsül a bordeauxinál s megígérte, hogy e kitűnő bor ezentúl nem fog hiányozni asztaláról. Kinszky gróf jelenlevő fökonybamesternek pedig nyomban meghagyta, hogy a szükséges készlet beszerzéséről gondoskodjék. A vendégek a felséges házigazda határozott kívánságára mind együtt maradtak s az ablakokból nézték az impozáns menetet, mely a város majorja előtt esti 7 óra tájban kezdett gyülekezni. A menetet 3 lovas rendőr nyitotta meg s úgy jöttek utána a különböző városi egyletek és társulatok színes lampyonok s az egylet czimét viselő ízléses transparen- tekkel. Két oldalt a városi fiatalság, egyenruhában öltözött bányászok — és aggharezosok — kiknek számát tehetjük 600-ra, vitték a fáklyákat. A király a szálloda legszélső ablakából viszonozta a fáklyások üdvözletét s ott maradt mindaddig, mig előtte az utolsó fáklyás is elhalada. A menet közepén a dalárdisták haladtak, mindegyiknek kezében színes lámpion, s a vendéglő előtt megállották s a „Nemzeti zászló" czitnü alkalmi dicsőítő dalt énekelték. A király felhivatta a dalárda elnökét s meleg szavakban adott kifejezést elismerésének a szabatos szép énekért. Ugyanezen nap délután 3 órakor a miskolezi rótn. katb. hitközség legtekintélyesebb tagjaiból álló mintegy 30 tagból álló küldöttsége tisztelgett érsekünk ö excellentiájával, ki a mindszenti pa- rochián volt megszállva. Répánszky Alajos tekintélyes miskolezi ügyvéd volt a küldöttség szónoka s meleg szavakban adott kifejezést a hitközség köszönetének a föpásztor folytonos atyai gondoskodása s áldozatkészségéért s pártfogó kegyeibe ajánlá az 1829. évben készült visitatio canonica megváltoztatására irányuló városi mozgalmat. Érsekünk, kit kellemesen lepett meg híveinek e nem várt tisztelgése, melegen köszönte a személye iránti ragaszkodást s biztosította a küldöttséget, hogy híveinek továbbra is atyja s éber pásztora kiván lenni. Szeptember 10-ikén az ünnepélyességek bosszú sorát reggel 8 órakor az alsó városi templomban ünnepélyes mise nyitotta meg
