Eger - hetilap, 1881

1881-02-03 / 5. szám

— 39 — államok, leginkább ipar által emelkedtek anyagi jólétük irigyelt fo­kára, s ott nem egyszer, sőt igen gyakran förangn nevekkel talál­kozhatni az iparosok névjegyzékében. Ott már régen becsülik a tisztességes munkát; de nálunk még ma is találkozunk körök­kel, hol úgy látszik elv, bogy a munka szégyen ! Végül ne csak szánk hirdesse anyagi jólétünk ezen leghatal­masabb emeltyűjének felvirágoztatása szükségét; hanem vált vetve mindnyájan tehetség szerint vigyünk egy-egy követ iparuuk épü­letéhez. Szokjunk le mindenesetre a külföld utáni rajongástól, mert hazánk ipara is már képes sok oly czikket nyújtani, minőnél job­bat a külföld iparvilága sem teremt, és mert igen gyakran, mint pl. a pezsgőnél, hazai termelvényt külföldisége alatt jóval drágáb­ban megfizetünk, evvel fizetvén meg majmolási viszketegünket. Végzem e czikkemet Keleti ama szavaival: „Azontúl ne is higy- jük el oly nagy készségesen, hogy az országnak okvetlen előnyére van, ha külföldön valamivel olcsóbban szerezheti be azt, mit a ha­zai iparnak netalán, s nem is mindig drágábban kellene megfizet­nie. A kiadott összeg lehet csekélyebb, de egyszer külföldre kiadva, minden további tökeképzö tulajdonsága megszűnik. Az országban elhelyezve forgó tökévé válik, mely uj értékeket teremt, s ez újabb értékekben éveken át busásan visszapótolhatja, a nemzet háztar­tásában pedig vissza is pótolja, az első beszerzéskor látszólag szem előtt tévesztett megtakarítást.“ Megyei ügyek. Hevesmegye részéről, 1881. január 17-én Egerben tartott bizottsági közgyűlés jkönyvéböl. A jövő közgyűlés april hó 11. és következő napjaira tűzetik ki. A közigazgatási bizottság választott tagjai közül: Csiky Sán­dor, Fülöp József, Szederkényi Nándor, Szentkirályi Ödön és Sze­relem Alfréd a törvény értelmében kilépvén, az ekkép megürese­dett helyek szavazatlapokkal való választás utján töltettek be, és ugyan a közigazgatási bizottság tagjaiul a nevezettek újból megvá­lasztattak. Az egészségügyi bizottságba megválasztattak : Zsendovies Jó­zsef, Almásy Félix, Babies István, Beniczky György, dr. Brünauer Dávid, Csiky Sándor, Fáy László, Fehér Kálmán, Gáhy Ferencz, Graefl Károly, dr. Kösztler József, Lipcsey Tamás, Sebők László, Szederkényi Nándor, Tahy Manó, dr. Vezekényi István. Albert Fe­rencz, Gáspárdy Géza, Szerelem Alfréd. E megválasztottakon kívül vannak még a hivatalból való tagok, s a közigazgatási bizottság által választandó mérnök, építész és gyógyszerész. A bíráló választmányba megválasztattak: Almásy Félix, Bias- kovics Gyula, Lipcsey Péter, Majzik Viktor, Csiky Sándor. Az igazoló választmányba megválasztattak: Eiszenmann János, Fülöp József, Nánásy Ignácz, Horváth József, Zalár József, a főispán által kineveztettek: Babies István elnökül, Beökönyi Viktor, Imre Miklós, Zsendovies József. Az egri ügyvédi kamara segélyezési szabályai. (Folytatás.) IV. A segélyezés nemei. 10. §. Segély háromféleképen nyujtatik u. m. a) évi segély, b) ápolási, c) temetési járulék kiszolgáltatása által. 11. §. A ki évi segélyben részesült, nincs elzárva a betegápo­lási járuléktól, sem pedig az, kinek férje, atyja vagy anyja a se­gély másik két nemében részesült, a temetési járuléktól. 12. §. Temetési járuléknak van helye, ha e nélkül az elhunyt tisztességesen el nem takarítható vagy nem lett volna tisztessége­sen eltemethető. 13. §. Ápolási járulék, munkára alkalmatlanná tevő, de nem állandó betegség, valamint egyéb múlandó munkaképtelenség ese­tén adatik. 14. §. A 12. és 13 §§. esetein kívül évi segély kérhető. 15. §. Az évi segély egy évben csak egyszer nyerhető el 8 a nyert segély a következő évre igényt nem ad. — Az évi segély minden évben külön megállapítás s utalványozás alá esik, tekintet nélkül arra, kik részesültek az előző évben ily segélyben; azok azonban, kik ily segélyben részesültek, a következő évben újra fo­lyamodhatnak. V. Segélyezési kérvények. 16. §. A segély mindenkor írásban kérelmezendő. 17. §. Az évi segély iránti folyamodások azon év május ha­vában adandók be, mely évre a segély kéretik. 18. §. Az évi segély iránti kérvény, ha a segély a 6. §. a) pontja alapján kéretik, anyakönyvi kivonattal és szegénységi bizo- nyitványnyal szerelendő fel, s ezeken kivül két kamarai tag aján­lata csatolandó. 19. §. Ha a 6. §. b) pontja alapján kéretik segély, a 18. §- ban említett szegénységi bizonyítványon és két kamarai tag aján­latán kivül, munkaképtelenség állandóságát igazoló orvosi bizonyít­vány ; — a mennyiben pedig a munka képtelenség oly természetű volna, hogy az illetőnek neje vagy ennek hiányában a gyermekek gyámja folyamodik, a házassági bizonyítvány, illetőleg a gyámi minőség 8 az illető gyermekekre vonatkozó anyakönyvi kivonatok is csatolandók. 20. §. Ha a 6. §. c) pontja alapján kéretik évi segély, a k r- vényhez az özvegy házassági és szegénységi bizonyítványt, ha gyermekei vannak, ezek anyakönyvi kivonatait s két kamarai tag ajánló levelét tartozik csatolni ; a gyám pedig a fennebbiekeri kívül — kivételével a házassági bizouyitványnak — gyámi minőségét s az anya halálát igazoló okmányokkal szerelje fel a kérvényt. 21. §. Ha a 6. §. d) pontja alapján kéretik segély, az illető alapitó vagy hagyományozok rendelkezésének megfelelő adatokkal szerelendő fel a kérvény. 22. §. Ápolási járulék iránti kérvényhez szegénységi és orvosi bizonyítvány és két kamarai tag ajánló levele csatolandó. 23. §. Temetési járulék iránti kérvény, ha az elhunyt a ha­lálozás évében évi segélyben vagy ápolási járulékban részesült, egyszerűen arra való hivatkozással adható be s a járúlék ezen eset­ben a temetés előtt kérhető. Egyéb esetekben szegénységi bizonyítvány, a temetkezési számlák és két kamarai tag ajánlata csatolandók. VI. A segély mennyisége és utalványozása. 24. §. Minden kamarai év első havának végén a pénztárnok a segély alapnak azon évben kiosztható jövedelméről kimutatást terjeszt a választmány elé s egyszersmind megállapítás végett ja­vaslatot arra nézve, hogy e jövedelem mily hányada volna ápolási és temetési járulékokra fenntartandó. 25. §. A megelőző évről fennmaradt azon jövedelmi összeg, mely évi segélyre volt szánva, a tökéhez csatolandó ; az ápolási és temetési járulékokra rendelt hányadból fennmarad! összegek pedig a kiosztandó jövedelemhez csatolandók. 26. §. Az ápolási és temetési járulékokra fordítandó hányad­nak a 24. §. szerinti megállapításáig, ily járulékok a megelőző év maradványából, esetleg a megelőző évre megállapított hányad mér­tékéhez képest utalványoztalak. 27. Áz ápolási és temetési járulékok rendes maximuma az e czélra fentartott hányad megállapításával egyideüleg határozandó meg s azokat ezen maximum erejéig a pénztárnok meghallgatásával s utólagos bejelentés mellett, esetröl-esetre az elnök utalványozza, ki azonban az ily kérvényeket is a választmány elé terjesztheti. A rendes maximumot meghaladó összegeket, a menynyiben a kivétel indokolt, a választmány utalványozza esetröl-esetre. 28. §. Az évi segély végett beérkezett folyamodásokra ráje­gyeztetvén a 7. §-nak megfelelő záradék, azok előadás végett a pénztárnoknak adatnak ki. 29. §. A pénztárnok ezen segélyekre nézve elkészíti akiosztási tervet, tekintettel arra, hogy jelen szabályok szerint kik és minő feltételek mellett részesíthetők segélyben és mi volna a segély maxi­muma azokra nézve, kik ily segélyre igényt tarthatnak s ezt leg­későbben szeptember hó első felében a választmány elé terjeszti. 30. §. A választmány az évi segélyek lajstromát megállapít­ván, azt egyenkint s összesen egyszerre utalványozza s a segé­lyek kifizetése ezen megállapítás szerint minden év október havá­ban eszközöltetik. (Vége köv.) Politikai heti szemle. A görög-török határkérdésben a konstanti­nápolyi nagykövetek conferentiájára vonatkozó hírek ma már hatá­rozottan állítják, hogy a nagyhatalmasságok a porta által e tekin­tetben tett ajánlatot elfogadták, föltételül kötvén ki, a porta okt. 3-iki körjegyzékének visszavonását. A porta e föltételnek egész *

Next

/
Thumbnails
Contents