Eger - hetilap, 1881

1881-09-01 / 35. szám

379

ben az ajkadhoz emelt pohár, 8 öntudatlanul bámulod, mily glória ragyog arczán, mintha nem is nektek, hanem az egész természetnek játszanék, mely megérzi dalát, 8 neki tüzelt játékára figyel. . .

Elragad ez titeket is, s midőn a hajnal pírja beragyog az ablak üvegein, s még rózsaszínűbbé teszi a világot, mit ti már úgy is rózsaszínűnek láttok, te is épen úgy be vagy rúgva, mint falusi társaid ! , . . Gyulay V.

Az erdők fontossága.

I.

Nem szorul hosszas bizonyitgatásra, hogy a természet háztartásában a növényországnak, de különösen a fának fontos szerepe van. Eltekintve a physiologiai jelentőségtől, mely a növényország számára a levegőbeli élenynek és szénsavnak az állatvilággal ellenkező kicserélése által jutott; eltekintve az egészségtanilag fontos hatástól, melyet a nagymérvű ozonkifejtés folytán a növényzet a levegő fertöztelenitésére főleg a járványos betegségek alkalmával gyakorol : a fa különösen gyümölcsével embernek, állatnak táplálékot, gyógyító szert nyújt; építkezésnél a fa még most elkerülhetetlen ; szerszámot, bútort készítünk a fából; fűtünk, gépet hajtatunk a tüzével.

Ez utóbbiak teszik a fának kézzelfogható, k ceteden hasznát, melylyel anyagi szükségleteinket fedezzük. ' ennél nem ke- vésbbé fontos az erdőnek azon befolyása, mel i az éghajlatra, a talaj és a levegő hőmérsékletére, valamint a páralecsapódásra, — elmondhatjuk tehát — az időjárásra gyakorol. Ezen kifolyás kiismerésére Svajczban, Bajor,- Cseh- és Olaszországban számos észle- löhelyet állítottak fel (1866 — 1870. között), melyeknek pontos mérései után tudjuk, bogy az erdei talaj hömérséke nyáron általában 3° R-kal alacsonyabb, mint a fa nélkül való mezöségeké.

A talaj hömérséke nagy hatással van a levegő hömér- sékére; mert a forró talajjal érintkező levegörétegek gyorsan megmelegszen.ek s felszállnak, átadván helyöket újabb hűvös leve- görétegeknek ’ és e csere következtében rövid idő alatt az egész levegő átmelegszik. Ámde az erdő talaja mindig hűvösebb, mint a mezőé ; idejárúl, hogy az erdő sűrű lombozata a napsugarakat is felfogja, s igy nagyon természetes, ha a „zöldiben hűvösebb van, mint az aratók mellett.

Csakhogy a különbségnek, mely az erdő és az alantabb fekvő fátlan földterület hőmérséklete között van, folytonos légáramlás a következménye, mely a hűvösebb levegőt a fában szűkölködő síkságokra hajtja, ez által ezek levegőjének forróságát enyhíti, amely körülmény sokszor életkérdése nagy területek növényzetének.

De az erdő levegőjének hűvössége okvetetlenül magával hozza azt is, hogy a vizpárákat sokkal nagyobb mértékben képes magában tartani, mint a meleg levegő. Pedig a növényzet, különösen a fa, roppant sok vizpárát képes magába szívni, és azt egyenletes mennyiségben legnagyobb részben újra kilehelni. Innen van, hogy az erdő levegője nyáron mindig nyirkosabb, mint az erdötlen mezöségeké.

A vizpárákkal telitett erdei levegő természetszerűleg sohasem képes többé annyi nedvességet magába szívni, mint a száraz. Azért az erdőben a talaj párolgása sokkal, majdnem 3-szorta kisebb, mint a nyílt mezőn, vagyis az erdei talaj sokkal nyirkosabban marad, mint a mezei. Már pedig a talaj nedvessége a növényélet fejlődésére határozott és nagymérvű befolyást gyakorol. Erdőben a talaj párolgását nagy mértékben akadályozza a mohok és lombok elporladásából keletkezett laza, nyirkos televényföld; ez az oka, hogy az erdő s a mező talajának párolgása között ily feltűnően nagy különbség van. A nyirkos erdei levegőből folytonosan szállanak fel ködök, melyek ha csak kevéssé telitett felhőkhöz jutnak is, esőcseppek alakjában rögtön lehúllnak a földre. Ezért gya- koriabbak a növényi életre okvetetlenül megkivántató esők az erdők közelében, mint másutt.

Ezek a fontosabb behatások, melyeket az erdő a jótékonyan ható levegői tünetek szabályozására gyakorol. De képes más részről a kártékony időjárás borzasztó hatásait Is elhárítani, vagy legalább mérsékelni. Az erdei levegő nyirkossága a késő-tavaszi és kora-őszi derek és fagyok számát apasztja. Mert minél nedvesebb a föld felett levő levegöréteg, annál kevesebb meleget bocsát ki a földből, úgyannyira, hogy ha a levegő egészen száraz volna, éjjel a föld oly sok meleget sugározna ki, hogy még nyári éjjeleken is beállana a fagy. Továbbá az erdő sűrűségéhez képest kisebb-nagyobb mértékben felfogja a szélvészeket, azokat

irányukból kitéríti, s a magasabb levegörétegekbe hajtja. A fa, tömérdek hegyes, csúcsos gályával, leveleivel, képes a föld és a levegő közt okvetetlenül kifejlődő villamdelejes feszültséget kiegyenlíteni, 8 ez által az égi háborúknak, zivataroknak elejét venni.

— Székesegyházunkat nagyban emeli, a Hitet és Igazságot eszményítő két uj szobor, melyek a főoltár két oldalán lettek felállítva. A költségek néhai Bartakovics érsek alapítványából s a fökáptalan adományából fedeztetnek.

— Egerváros számvevői hivatala részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint az 1882-ik évben esedékessé váló, azonban 1881-ik évre kivetett hadmentességi dljkivetési lajstrom a tekintetes hevesmegyei kir. adófelügyelö úr által érvényesítve leérkezett. Miről az érdeklett dijkötelezettek azon felhívással értesittetnek, hogy az egyénenkénti kivetésről szólló lajstrom a városi számvevőségi irodában folyó év augusztus hó 30-ától szeptember 6-ig, közszemlére tétetett ki, mely határidő alatt naponként délelőtti 9 órától 12-ig, délután 3 órától 5-ig megtekinthetők, s a netán sérelmes kivetés elleni fellebbezések az 1880. évi XXVII-ik törvényczikk Il-ik fejezetének 14-ik §-a értelmében a fenti határidő elteltétől számítandó 15 nap alatt Hevesvármegye közigazgatási bizottságához intézendök. Eger, 1881. augusztus 29-én. Csiky Attila, városi számvevő.

— A római magyar zarándoktársak szövetsége ez idei, negyedik vándorgyűlését a kékesei parocbián Gyürki Antal plébánosnál tartotta meg. A gyűlésen képviselve volt az egyházmegyék nagy része. A szövetség egyhangúlag a herczegprimás védnöksége alá helyezte magát s az állandó elnök mellé Molnár János kanonok-esperest társelnöknek választotta meg; Gauzer esperest és Kuczkay ügyvédet pedig alelnököknek. Végül a pápához, a herczegprimá8boz és az egri érsekhez üdvözlő táviratot intézett a szövetség.

— Királyunk születésének évforduló napján f. hó 18-án, az egri izr. hitközség imaházában ünnepélyes isteni tisztelet tartatott, mely alkalommal nehány zsoltár eléneklése után Kohn rabbi úr sikerült magyar beszéde nagyban emelte az ünnepélyesség fényes voltát. Különös megemlítést érdemel e beszéd azon része, melyben nevezett rabbi úr a zsidók és más felekezetüek között fennálló válaszfal lerombolását hangsúlyozta. 'Van okunk hinni, hogy ezen szavak minden izraelita kebelében viszhangra találtak!

— A belügyminisztériumban jelenleg beható tanulmányok folynak a közigazgatási bíráskodás tárgyában, mert a belügyminiszter az országgyűlés legközelebbi ülésszakában közigazgatási törvényszék felállításáról szóló törvényjavaslatot szándékozik a képviselöház elé terjeszteni.

— Helyreigazítás. Lapunk múlt számában ily czim alatt: mire van szüksége Egernek? a helybeli „Regélő Themis“ után egy hirt közöltünk, mely ellen most a következő helyreigazitó sorokat kaptuk: Eger, 1881. aug 30. Tekintetes szerkesztő úr! Ha már egy, nevemhez kötött emlékirat hatósági tárgyalását szellőztető közleményt másfél év múlva, egyszerre mint Deus ex macbina-t, idő előtt, méltóztatott az „Eger“ lap f. é. aug 25-iki számába felvenni, engedje meg, hogy felvilágosíthassam egyrészről az iránt, miszerint ezen közleménynek majd minden tétele a dolog ferde felfogásából-e vagy szándékosan? el van ferdítve. Másrészről, hogy az ez ügybeni városi határozat elleni felebbezvény, melyre én csupán mint szerzője amaz „Emlékiratnak" lettem kényszerítve, nem a megyéhez, hanem közvetlenül a belügyminisztériumhoz van intézve; de mivel a megye f. é. januártól fogva sem nem terjesztette fel, sem máskép el nem intézte, sem velem mint felebbezö féllel semmiféle határozatot nem közlött, újabban is kényszerítve lettem az ügy finalizálását a belügyminisztériumnál már másod Ízben szorgalmazni. A hatósági tárgyalás tehát még mindig folyamatban van, befejezetlen; minélfogva az ügy, nyilvánosság elé még nem érett. Ha jónak látja, nincs ellene kifogásom, hogy e sorokat közzétegye, nem polemja előidézése, hanem t. olvasó közönségének némi tájékozása végett. Őszinte tisztelője. Privitzer László.

— Párád, 1881. aug. 30. Az „Eger“ 34-ik számában irt tudósításra vonatkozva megjegyzem, miként igaz, hogy az idény alatt a parádi fürdőbe tettem át lakásomat, de az a személy- és vagyonbiztonságnak semmi hátrányára nincs, mert én onnan mindig látogathatom és látogatom is járásomat, s csak úgy végezek ott rendőri ügyeket mint otthon, sőt ottani lakásom azért is előnyösebb, mert Párád járásom legtöbb községeihez közelebb van, mint Ma-