Eger - hetilap, 1881
1881-09-01 / 35. szám
XX. év-folyam. 35. szám. 1881. szeptember 1-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 , Negyed évre .1 „ 30 r Egy hónapra. — 45 , Egyes szám — 12 , Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit- sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért lő kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lycenmi nyomda), a szerkesztőség (specziális-utcza, Hanák-ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése (alapítványi új ház a lyceum átellenében) a minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr.) Az Eger patak városi szakaszának szabályozása. A mint t. olvasóink tudják: a város egy társasággal szerződött, az Eger patak szabályozása iránt. A közgyűlés a pályázók közül — igen természetesen — azokra reflectált, a kik a városra nézve aránylag legkevesbbé költséges ajánlatot tették. De a mai időben — igen természetes az is, ha a legtöbb esetben bebizonyul, hogy olcsó húsnak hig a leve s hogy életbevágó vállalatoknál fillérkedni nem szabad. Hogyan is állunk most ezen ügygyei ? A városban a patakszabályozási munkálatoknak o k- tóberig végrehajtva kellett volna lenniök. Azonban már most nincs remény arra, hogy akkorra a munkálat be lesz fejezve. Másrészről sok panasz emeltetik a miatt, hogy a vállalkozók a munkálatokat nem oly jól s nem oly terjedelemben — szélesség, magasság, mélység, stb. tekintetében — végeztették s végeztetik, a mint a szerződés szerint kellene. ügy látszik, hogy ezen ügybe olykor egy kis személyeskedés is belejátszik s oly túlzott hírek terjednek városszerte, melyek többé-kevesbbé távol állnak a valóságtól. Ezen hirekre súlyt nem fektetünk. De annyi bizonyos, hogy ezen egész ügygyei kellemetlen helyzetben van a város. A beérkezett adatok folytán már a városi közgyűlés is úgy találta nemrég, hogy a szabályozási munkálatok körül sok öreg hiba történt. Kovács Kálmán főmérnök pedig, ki a város s a ministerium részéről ezen patakszabályozás vezetésével lett megbízva, már több ízben kénytelen volt lebontatni, illetőleg ki igazittatni egyes készülékeket és munkálatokat. A főmérnök mellett a város részéről működő küldöttség némely tagjai azonban még igy sincsenek megelégedve a munkálatok folyamatával s minőségével, — a végrehajtott munkálatok nagy részét igen selejtesnek tartják, — mely véleményben sok más polgár is osztozik. Innét van, hogy ezen ügy hivatalos és nem hivatalos megbeszélésének minden alkalmával sok keserű szót lehet hallani. Ha a patakszabályozási küldöttség az eddiginél :még nagyobb erélylyel nem lép föl, s ha föllépésének sikeret- lensége esetére maga a közgyűlés nem folyamodik a rendelkezésére álló jogosult drastieus szerekhez: úgy a patak városunkon belül sem a kellő időre, sem pedig kellőképen jól, szabályozva nem lesz. Ezen drastieus szereket azonban talán mégsem lesz szükséges tüzetesebben ajánlani. Egy csepp remény meg nem árt ! D. Városi ügyek. A patakszabályozási felfigyelő bizettságnak 1881. aug. 28-án tartott fiiéséről. A patakszabályozá8Í munkálatok feletti felügyelettel megbízott küldöttség folyó hó 28-án tartott ülésében tekintettel azon körülményre, hogy a szabályozási munká- 1 a t általánosságban oly lassan halad, miként félni lehet, hogy a bekövetkezendő őszi időre — a midőn már a munkálat tovább folytatható nem lesz — el nem készül, — mely lassú haladásnak okát ez idöszeriut a küldöttség legnagyobb részt abban találja, bogy a munka vezetésével a város részéről megbízott Kováts Kálmán kir. főmérnök (ki egyszersmind szabadságolt állományú honvéd kapitány is) legközelebb az őszi gyakorlatokhoz behivatott, s igya kellő vezetést és felügyeletet nem gyakorolhatja ; nehogy tehát e miatt a szabályozási munkálat egy egész hónapon keresztül újabbi pangás és elhanyagolásnak legyen kitéve, a folyó hó 31-én tartandó közgyűlésnek javaslatba hozza : Miként a honvédelmi, 8 közmunka és közlekedési m. kir. ministerium kérettessék fel, hogy fent említett főmérnök urat, mint ki az egri patak szabályozásának keresztülvitelével, a közlekedési ministerium engedélye alapján bízatott meg, ez őszi hadgyakorlatoktól felmenteni méltóztassék. A mennyiben pedig a régi m i n o r í t a-b id helyére állítandó s Grégerzen Gülbrand vállalkozó által elvállalt vashid-8zerkezet felállításának szüksége bekövetkezett, miután a hídfők az összes kőműves munkákkal együtt k é- szen vannak, s kizárólag csak a vasszerkezet hiányzik, de mert ezeu hid nélkülözése a közlekedés nagy hátrányára van, mennyiben ez képezi a város központja legnagyobb forgalmát: ennélfogva nevezett ez ég felhívandó, hogy a kérdés alatti vashid mié lobbi felállítás a iránt intézkedjék. A ,Gazda-köi^ a magyar gazdákhoz. Midőn a magyar gazdák társas-köre, az országos magyar gazdasági egyesület védszároyai alatt megalakult, s társalgó helyiségeit egyelőre a Tigris-szállodában (V. kér. nádor utcza) a főváros központján megnyitotta, bizományi- és közvetitö-intézetének legközelebb leendő megnyitása iránt pedig intézkedett, egy régi hiánynak vélt eleget tenni, s egy régen táplált reménység megvalósítására vélte az első közeledő lépést megtenni. Régen éreztük ugyanis mindnyájan azon hiányt, mely szerint társas-köreink között éppen azon osztály nem volt kiválóan képviselve, a mely mind foglalkozásának természeténél, mind faji tulajdonságainál fogva a magyar állameszmének legtermészetesebb képviselője. Mert hiszen ha — egy szellemes franczia iró szerint, a franczia gazda elválbatlan szeretőjét a földbirtokban találja fel: mi méltán mondhatjuk, hogy nálunk nemcsak a földbirtokos osztály egész élete és mivolta van az anyaföldhöz kötve, de megfordítva, magának a hazának sorsa is elválhatlan kapcsolatban van a föld- birtokos sorsával, jelenével és jövőjével, mint a hogy multjok egy és ugyanaz volt. És mégis midőn az újabb idők mozgalmai minden érdeket a központok köré seregeltettek, érdekeik hatályosabb védelme és előmozdítása czéljából, a magyar földbirtokos osztály nem volt ezek közt. Ama halhatatlan nagy szellem, a kinek hatalmas lángeszét és tevékeny szenvedélyét annál tisztább magaslaton bámuljuk, minél nagyobb a tőle elválasztó időköz, gr. Széchenyi István örökségül reánk hagyta ugyan az országos gazdasági egyesületet, oly hosszú
