Eger - hetilap, 1881

1881-08-25 / 34. szám

371 tiók, melyek a szabadelvű körben az utóbbi napok alatt a fusiónak légvárait építették, leginkább a báró Sennyey Pái betegsége körül csoportosultak. A kormánypárti körök ugyanis abba vetik remé­nyüket, hogy ha br. Sennyey Pál hosszabb ideig lenne kénytelen visszavonulni a tényleges politikától, a mérsékelt ellenzék, nem ta­lálván embert, a ki báró Sennyey Pált pótolhassa, nem folytatja tovább a harczot a Tisza-kormány ellen, hanem beleegyezik a fu- sióba. Ez a remény azonban, annak daczára, hogy br. Sennyey Pál valószínűleg újból hosszabb időre lesz kénytelen visszavonulni a tényleges politikától, mégis bajosan fog beteljesedni. Mert a mér­sékelt ellenzék vezérférfiai közt éppen most folynak a tanácskozá­sok, melyeknek czélja a mérsékelt ellenzéket párttá tömöríteni, és az actió-programmot megállapítani még azon esetre is, ha az uj országgyűlés elején báró Sennyey Pál nem volna azon helyzetben, bogy ö vezethesse actióba a mérsékelt ellenzéket. Sőt a mérsékelt ellenzék mai hangulatából Ítélve, alaposan lehet következtetni azt, hogy abban az esetben, ha báró Sennyey Pál csakugyan kénytelen lenne betegsége miatt egy időre távol tartani magát a parlamenti actiótól, az oppositió és a támadás még annál mérgesebb lesz a mérsékelt ellenzék részéről a Tisza-kormány ellen.“ — A kormány a főispánokhoz az orosz izgatások ügyé­ben rendeletet intézett. A „Neues Pester Journal“ közli az alábbi szöveget, mint hivatalos rendeletet. Az irat 1881. julius 16-áu kelt és szó szerint igy hangzik: „Veit bizalmas értesülés szerint a belg­rádi szerb metropolita Ignatieff tábornoktól nagy pénzösszeget ka­pott politikai Uzelmekre. Mindenekelőtt egy nagy pánszláv lapnak alapítása szándékoltatik, melynél magyarországi délvidéki szerbek is közreműködnek, azután egy délszláv nemzeti párt fog alakíttat­ni, melyet a létesítendő „nemzeti klub“ fog vezetni; ezen klub élén Risztics, Fanta, Szecskovics (tanár) és Milojevics (tanár) állanda- nak; az ország több helyén, úgy a délszlávok, mint a felvidéki tótok között is fiókbizottságok létesittetnek, hogy az üzelmek nagy szabásunk legyenek. Felkérem ennek folytán . . . hogy a hatósága területén ez irányban esetleg felmerülő mozgalmat a legéberehb figyelemmel kisérni s a tapasztalandókról hozzám haladéktalanul jelentést tenni szíveskedjék.“ — I. Napoleon Győrött. A Vargyas-féle „tinevelö-intézet“ tör­ténetileg nevezetes helyiségben van elhelyezve Győrött. A palotát még a múlt században a gróf Zichy-család építtette s 1809-ben a franczia hadjárat alkalmával gróf Zichy Ferencz lévén Györmegye föispáni adminisztrátora s a magyar felkelő győri nemesség vezé­re, igy történt, hogy midőn a győri ütközet után ugyanazon évi augusztus hó 31-én 1. Napoleon Győrre bevonult, Zichy főispán pa­lotájába szállt s magyar vendégként ott egy éjszakát töltött. Néhá- nyan meg most is élnek Győrött, akik emlékeznek a nagyszerű be­vonulásra. Napoleon óhajtása szerint a hálóterem falazata fekete posztóval lett bevonatva s a terem később is sokáig megtartatott ezen állapotban. Este 10 órakor feküdt le s reggel 3 órakor már tova vonult. A nagyszerű fali tükrök a termekben s a napóleoni hálóteremben, a nagy ódon porczellán-kályha sárgaréz tömör lá­bakkal, még most is épen megvannak ezen korból. Ezen történeti nevezetesség, Méry Etel győri muzeum-ör buzgólkodása folytán a palota falába illesztett emléktáblával is meg van örökítve ezen felírással: „Ide szállt I. Napoleon, 1809. augusztus 31-én.“ A pa­lota később a Bezerédy, majd meg az Etlényi családra szállt. Utób­bi időben a győri kaszinóegylet birta a palota első emeleti helyi­ségeit, most pedig Vargya8 Endre györmegyei kir. tanfelügyelő „Finevelöintézet“e van a palota mindkét emeletén elhelyezve s a termekben ahol hajdan a történeti nagy férfiú léptei hangzottak, utóbb pedig billiárd és kártya járta, most tanulóifjúság áldoz a — múzsáknak. — Illetékességi kérdések eldöntése. A m. kir. járásbíróságok és a szolgabirói hivatalok közt némely panaszok elintézésének illeté­kessége iránt számos esetben támadván véleménykülönbség, illetve hatásköri összeütközések, — am. kir. minisztertanács némely elő­fordult eset alkalmából ezen illetékességi kérdéseket szabályozó, a jövőre nézve zsinórmértékül szolgáló, végzéseket hozott. A minisz­tertanács ugyanis az alsó-tarnai szolgabiró és kis-szebeni járásbiró közt, tilosban talált marhák behajtásának veszélyes fenyegetések ál fal lett megakadályozása és istenkáromlás miatt fönforgott pana­szos ügyben; továbbá a nagyváradi rendőrkapitány és az ottani járásbíróság közt arczulütés miatt fönforgott panaszos ügyben ; vé­gül a kaposvári szolgabiró és az ottani járásbiró közt, egy körjegyző ellen használt sértő kifejezések miatt fönforgott panaszos ügyben felmerült hatásköri, illetve illetőségi összeütközések tárgyalása ren­dén, — mindhárom esetben a kir. járásbíróság illetékességét állapí­totta meg. — Mire van szüksége Eger városának? Ez a czíme azon em­lékiratnak, melyet Privitzer László ur Eger város képviselötestüle- bez benyújtott. Főbb pontjai : I-ször legyen a városnak borpiacza, 2-szor szabályoztassék az Eger patak gyökeresen, 3-szor egy te­remtő észbeli tehetséggel és megfelelő tndományos készültséggel biró férfiú álljon ez ügyek élére. Privitzer ur maga ajánlkozik e j czélra. Az erre vonatkozó tervezetet P. ur be L nyújtotta, miután rá felszóllittatott, de részint a magas díjazás, melyet a maga szá­mára kikötött, részint más egyéb akadályok következtében az egész abban maradt. P. ur ebbe nem nyugodott bele, hanem tervét felül­vizsgálat végett a belügyministerhez kívánván felterjeszteni, e czélból kérést intézett Hevesmegye törvényhatósági bizottságához. Ez azonban, mint másodfokú fellebbviteli hatóság, ezen kérelemnek helyt nem adott, hanem a városi képviselőtestület megfellebbezett határozatát másodfokú ag helybeu hagyta. (R. Th.) — A háromszékmegyei határsértésről a „Nemere“ a következő tényállást adja elő: Folyó hó 10 én Bereczk város polgármestere távirati utón értesítette megyénk főispánját, hogy a revindicált ha­vasokból Bjreczk város tulajdonát képező területen, az úgynevezett Baltin, vagy Jávoros havason Románia örházat épített s azt kato­nasággal látta el. Ezen örház a határvonalon innen 3500 lépésnyi­re van. Megyénk főispánja még ugyanazon napon értesítette távira­tilag a belügyminisztert a dolog mibenlétéről. Onnan 14-én azt a választ nyerte, hogy személyesen jelenjék meg a helyszínén s vizs­gálja meg, hogy mennyiben bir alappal a kapott értesítés. A főis­pán Szentiványi Miklós megyei aljegyzővel, az építészeti hivatal egyik szakközegével, Bereczk város képviseletének kiküldötteivel s a helyet jól ismerő tanukkal ki is szállott a helyszínére, 13-án és 14-én a Bereczk város és Románia közti határt bejárta s kihallga­tott tanuk vallomása alapján constatálta, hogy az örház csakugyan Magyarország területére épült és pedig 3500 lépéssel belül a ha­tárvonalon. A főispán hivatalos értesítése után a belügyminiszté­riumtól 16-án azon távirati tudósítás jött, hogy Románia kész egy vegyes bizottsággal a határvonalat megállapítani. Ezen vegyes bi­zottság tagjaiul Magyarország részéről a belügyminiszter ur által kineveztettek : Béldi Gergely, Maros-Torda-megye főispánja, a ki a romániai határszabályozási bizottságban már korrábban részt vett 8 igy a viszonyokkal teljesen ismeretes; továbbá Potsa József, Háromszékmegye főispánja és Forró Ferencz alispán. Ez a száraz tény. A bizottság feladata lesz most már odamüködni, hogy a status quo fennmaradjon. — Ugyanezen ügyben jelenti a „Pester Lloyd“: A felhívásnak, melyet a magyar kormány a bukaresti ca- binethez intézett a báromszéki határsértés tárgyában, a román kor­mány a legnagyobb szívélyességgel igyekezett eleget tenni. Az osztrák-magyar ügyvivőt a román külügyminiszter máris értesítette, hogy a hadügyminiszter a magyar kormánytól jött jelentésre nyom­ban minden lehető intézkedést megtön, hogy netáni határsértésnek eleje vétessék. A román kormány egyúttal azonnal késznek nyilat­kozott vegyes bizottság kiküldésére a dolgok megvizsgálása és sza­bályozása végett. A küldöttség 3 magyar és 3 román tagból áll. Románia részéről a bizottságba Handoca, a putnai kerület praefec- tusa, Barotzi ezredes, tartalékfönök a hadügyminisztériumban és Cantili ezredes, egy dorobanz ezred parancsnoka küldettek ki. — Az országos honvédmenház. A honvédegyletek központi vá­lasztmánya következő határozatot hozott: „Miután az ötös bizott­ság jelentéséből az tűnik ki, hogy a menházi tagok a menházi in­tézménynyel, élelmezéssel s elhelyezéssel teljesen meg vannak elégedve, csupán Krivácsy elnök tulszigoru bánásmódja ellen emeltetett panasz, a választmány pedig az elnök intézkedéseit a rend fentartására szük­ségesnek — másrészt pedig a házszabályokkal egybehangzóknak találta, annál fogva az ötös bizottság jelentése fölött napirendre tér s az elnökséget a további működésre felkérte.“ Megemlitjiik vé­gül, hogy az országos honvédgyülés egybehivása novemberre tű­zetett ki. — A Miskolcz környékén tartandó nagy hadgyakorlatokról. A hadgyakorlatok szeptember 10-től 17-ig tartanak s ö felsége Mezö- Kövesden tölt egy napot, Miskolczon négy napot, egy éjszakát Har­kányi Frigyes újvilági kastélyában s egy éjszakát Szerencsen. Alb­recht föherczeg Gräfl főispán megyaszói kastélyában, azonkívül az ónodi kastélyban is fog lakni, mig Mezőkövesden és Miskolczon magánegyéneknél lesz elszállásolva. A király és kísérete 10-ike fe­lé indul a gyakorlatok színhelyére. A mi magukat a gyakorlatokat illeti, azokban két hadtest fog részt venni, a déli és az északi. Az előbbinek főparancsnoka Edelsheim Gyulai báró, az utóbbié Szapá- ry László gróf altábornagy. — Szemere Miklós veterán költőnk elhunyt 'll éves korában Lasztóczon. Béke poraira!

Next

/
Thumbnails
Contents