Eger - hetilap, 1881
1881-08-25 / 34. szám
369 — Nem tréfálsz, Pista szolgánál? — Komolyan mondtam, gazduram. — Tercsit akarod? — Azt. — Elment az eszed édes fiam ? — Azt mondotta, Márton bátyám, ba rajta áll, vegyem mintha már az enyém volna ? — De ba nem rajtam állna ? — A lánya csak a magáé ? — S ba nem volna az enyém ? — Nagyon jókedve van, Márton bátyám, látom már, ki akar tréfálni. — Pedig igazán úgy van ! — Erősíti az asszony. — Hogyan? — Hát úgy, hogy a lányom nem az enyém. — Először jókedvében elkerget, aztán kérlel, ígér eget földet ; utoljára mégis csak arra likad ki, hogy a lánya nem az övé! No édes eszem, most már aztán csak nekifeküdjél ám, ha ezt mind megakarod érteni! Márton gazda megsajnálta a töprenkedöt. Leültette maga mellé, s kegyes hangon biztosította, hogy az előbb bizony igazat mondtak. — Mert a Tercsi mennyasszony ! Szegény Pistára nézve még mindig nem múlt el az érthetlen- ségek sora. Márton gazda szavaira nyilt az ajtó, azon befutott a lány, odaborult apja nyakába, összevissza csókolta a torzonborz arczot, onnan meg ment anyjához s annál megint elörölj kezdte az egészet. — Igazán ? Igazán odadnak, kedves édes jó szüleim !! Azzal odafordult a legényhez s szelíd, szemrehányó hangon 8Zólitá meg. — No lássa, Pista bácsi, maga hitetlen Tamás! Mégis csak jóra fordult minden. No hát örül-e már? — Én ugyan nem látok benne semmi örülni valót! — Mondja Pista mindig növekvő bámulattal. — Nem lát benne örülni valót ? No tessék ! Még oltár előtt sem voltunk, már is ilyen beszédekkel traktál. Hát ez a hűség? Most meg az öregeken volt a bámulás sora. Ezt a beszédet meg ők nem értették. — De édes lányom — vágott a két fiatal beszéde közé Esz- tergetheö Márton — mit törödöl te Pista hűségével ? — Mit törődöm ? No még csak az kellene! Csak van joga a feleségnek urától hűséget követelni ? — Dejszen Tercsi húgom, nem lész te sohasem az én feleségem! — Szólt pista keserves lemondással. — No de ki is mondta, hogy azé lész? — Akart a kényes helyzetnek véget vetni az öreg. — Hisz édes apám mondta az előbb, mikor az ajtót benyitottam ? — Mondta ám a hétfejü sárkány ! Mennyasszony vagy hát, de nem a Pistáé. — Hát akkor kié? — A Szeri Jóskáé. Épen most kért meg az apja, hogy a szentegyházból hazajöttünk. — S megmara8ztották ? — Meg hát. A lány még egy keserves tekintetet vetett Pistára, azzal leborult a nagy ládára s kendőjébe rejtve arczát elkezdett zokogni. Pista megfordult, hogy eltitkolja könnyeit, aztán fogta a kilincset, ott hagyta az öregeket s elment az udvar végére a nagy asztag mögé, hogy kedvére kisírhassa magát. (Folyt, köv.) HIEPtTZÉE. — A király ö felségének születésnapja — aug. 18-a — városunkban a jelen évben is, méltókép ünnepeltetett meg. D. e. 9 órakor a székesegyházban Érsek Ur 0 Excellentiája fényes segédlettel környezve tartotta a nagymisét. Délben pedig az Érsek Urö nagyméltóságánál diszebéd volt, melyre az egyházi, polgári és katonai rend több kitűnősége vala hivatalos. Az asztalnál a szives házi gazda ékesszólásának gyöngyeit vissza tükröző toasztot mondott, a népei által osztatlanul szeretett apostoli királyra. A jelenvoltak lelkes éljenzéssel adtak kifejezést loyalis érzületüknek. — Szent István első királyunk ünnepén, a székesegyházunkban d. e. 9 órakor tartott nagymisén Pánthy Endre apát-kanonok ur ö nsga pontificált. Jelen voltak a hatóságok tagjai s nagyszámú ajtato8kodó közönség. — Búcsú. Szombaton a várban s vasárnap a Rókusról nevezett temető kápolnájában búcsú volt. Mindkét helyen nagy számú aj- tatoskodók jelentek meg, és pedig amott a közeli s távoli falvakból is sokan. — Székesegyházunk két igen szép, — a Hitet és Igazságot esz- ményitö szobrot nyert. A művészi kivitelű szobrokat nagy részben a nem rég meghalt olasz szobrász, Casagrande faragta, Huszár Adolf művészünk pedig befejezte, ki egyszersmind azok felállítását is — a nagy oltár két oldalán — eszközölte. A tiszta fehér márványból készült szobrok faragásának és felállításának összes költségei 6—8000 frt körül forognak. — A király M.-Kövesden — mint az Ellenőr Írja, — érsekünk vendége lesz. Az érsek 0 Excellentiája ez alkalomra fényesen bebutoroztatott négy szobát a király és hatot a kiséret számára. A rendkívül finom Ízléssel kiállított bútorzat Dózsa testvérek müve, s Budapesten a Nádor-utcza 7. számú üzletükben több napig volt látható. A bútorzat leírása a következő: A király lakosztálya M.-Kövesden, mint emlitök, négy szobából áll. Az első, a fogadószoba, bútorzata fekete szinü kék atlasz- szal; áll pedig nagy pamlagból, nyolcz székből és két fekete konzolból fehér márványlappal. A bútorzat gót stylü ; a székeken és pamlagon remek kivitelű babérkoszorú faragvány van, közepében Magyarország koronás czimerével, melyben I. F. J. betűk láthatók. A második szoba, kis szalon ; bútorzata fényezett diófából való, bordeaux atlasszal. All pedig négy remek tabouretteböl. A tabouretteket rojt veszi körül, négy oldalán négy-négy bojt csüng alá, mig a támlát aranyozott karikák díszítik. E tabourettek renaissance 8tylüek, nemkülönben a két sark asztal, melyekre készített virágok jönnek, s a három rózsafából való asztal bordűrrel és berakott mozaikkal. Ez asztal diófaszinü. A harmadik szobában, vagyis az irodában, van egy Íróasztal, két kisebb asztal, mind diófából és egy oliv zöld atlaszszal bevont dormeus. Ez utóbbin van három, oldalán dupla zsinóros párna és egy átvető vánkos. Stylja gótikus. Az íróasztal renaissance stylü, van rajta négy oszlop ko- rintusi capitalekkel. A két kisebb, irományokra szánt asztal egészen úgy van készítve, mint a nagy asztal. A negyedik szoba a háló szoba, melyben van egy tölgyfa, régi német stylü ágy, magas fejrészekkel 8 két betét faragással, A párkányzat alatt korinthusi tartók és oszlopok láthatók. A pompás szekrény hasonlólag régi német stylü, gyönyörű homlokzattal, öt korintusi tartóval, s kövekkel. A két szárnyú asztalon 3—3 betét látható, elöl egy fiókkal. A mosdó asztal 170 centiméter hosszú és 80 centiméter széles, fehér márványlap egyszerű párkánynyal. Van e szobában ezenkívül egy éjjeli szekrény és egy spanyol chamois atlasszal bevont pamlag két vánkossal. Az ágyteritö hasonló szinü. Van e szobában két tölgyfa szék, melyek ülései chamois-atlaszszal vonvák be. Fölemlítjük egyúttal, hogy a kályhák előtt az illető szoba színének és styljének megfelelő spanyol falak fognak állni. A padozatot drap alapon, chinai izlésli piros-zöld s fekete díszítéssel ellátott perzsa szőnyeg borítja. A tükrök mind aranyozott kerettel látvák el, 8 azokat az érsek Bécsböl hozatta. A remek bútorzat díszére válik a magyar iparnak. A fogadó szoba székeinek gyönyörű babérkoszorúit Hazai Lajos faragta, ki Dózsával együtt tanult Párisban. — Az egri érseki joglyceumon az 1881—82 tanévre a beiratások f. é. szept. i-töl bezárólag szept. 8-áig fognak folyni. Ugyanezen idő alatt, 8 azontúl szept. 15-éig, a vizsgáikkal hátralevők vizsgára bocsáttatnak. Az előadások szept. 9-én kezdődnek. A tanárok által a legközelebbi félévben következő tárgyú előadások fognak tartatni: A) Rendes tantárgyak. Az első évi tanfolyamon: 1) Bevezetés a jog és államtudományokba; hetenkint 2 óra; tanár: Dr. Kiss István. 2) Római magánjog; hét. 8 óra; tanár: Dr. Fekete Ferencz. 3) Magyar alkotmány- és jogtörténet; hét. 7 óra; tanár: Dr. Unvardy László. 4) Bölcsészeti ethika; hét. 2 óra; tanár: Dr. Maczke Valér. 5) Művelődéstörténet; hét. 2 óra; tanár: Stephanovszky Sándor. A második évi tanfolyamon : 1) Észjog; hét. 5 óra; tanár: Dr. Martinovich József. 2) Nemzetgazdaságtan; hét. 8 óra; tanár: Szmida Viktor. 3) Magyar magánjog; hét. 5 óra; tanár: Burik István. \
