Eger - hetilap, 1881

1881-08-25 / 34. szám

367 vábbá a farakodó helyeknek jövedelmei ezentúl is megmaradnak a városi és falusi költségek saját kezelésében, még pedig a határ- örvidéki városi és falusi községek szervezéséről szóló 1871. jun. 8-iki törvény 8. §-ában kimondott azon megszorítással, hogy az említett községeket ezen jövedelmöknek fele része illeti. 20. §. Minden bármi néven nevezendő alap. nevezetesen a ha- tárörvidéki tanítói ellátási alap, valamint a helyi és vagyoni köz­ségeknek minden vagyona, valódi rendeltetésének örök időkre biz­tosítva marad. 21. §. Magyar kormányom ezenfelül gondoskodni fog arról, hogy a likkai, sluini, l-sö és 2-ik báni vagyonközségek, amennyi­re fentartásukboz valóban szükséges, segélyben részesittessenek. 22. §. A horvát-szlavon határőrvidéken, annak a polgári te­rületbe való bekebelezése után is, a föld és egyéb ingatlan birto­ka semmi szin alatt sem terhelhető bármi néven nevezendő oly föld- vagy munka-váltsággal, illetőleg természetbeni munkaszolgál- mányok utáni kárpótlással, mint amelyek ama földbirtokot koráb­ban terhelték. Ezen föld- és ingatlan birtok a horvát-szlavon földtehermeu • tesitési alapot illető minden járuléktól mentesítve marad. 23. §. A bekeblezendö határőrvidék mindazon családai szá­mára, melyek nemesi állapotukat és nemességük fokát igazolni ké­pesek, a polgári kormányzatban megadatnak és biztosíttatnak min­dazon előjogok, melyek őket ezen minőségben magyar koronám or­szágaiban megilletik. 24. §. Azon kötelezettségek teljesítésére nézve, melyeket a határörvidéki kincstár a határörvidéki közigazgatás nevében, vagy melyeket valamely autonom határörvidéki alap, szerződések követ­keztében harmadik személyekkel szemben vállalt: a gondoskodás a bánra, mint királyi biztosra száll; azon kötelezettségekre nézve pedig, melyek a közös igazgatás nevében kötött szerződésekből ered­nek, azon magyar minisztériumra, melynek ügykörébe az igazgatási teendők jutottak. 25. §. A római és görög katholikus plébániákra nézve a ha- törörvidéken engem illető kegyúri jog gyakorlásával, a zágrábi fö- hadparancsnok helyett 1881. augusztus hó 1 -töl kezdve Horvát- Szlavon és Dalmátországaim bánját bizom meg. 26. §. Minthogy az 1872. évi IV. tőrvényczikkben foglalt azon föltétel, miszerint Szichelburg kerületére és Marienthal községére nézve a polgárosítással egyidejűleg a határszabályozásnak is meg kell történnie, eddig teljesíthető nem volt, a határszabályozás kér­désének alkotmányos utón való elintézéséig természetesen mérv­adó marad az idézett törvényczikknek ezen határozmánya, melynél fogva a szóban levő területek polgárosítása egyelőre függőben ha- gyatik. Nehogy azonban az említett területek igazgatásában zavar álljon elő, azt ideiglenesen a bánra bizom. (P. H.) Ferencz József, s. k. Tisza Kálmán, s. k. Gróf Bylandt-Rheidt Arthur, altb. 8. k. Politikai heti szemle. Angliában, az írországi földbérlöknek nyújtandó kedvezmé­nyekre vonatkozó törvényjavaslat, az utóbbi időben sok port vert fel. Némelyek a törvényjavaslat által az ottani angolok életérdekeit feláldozottaknak tartják; mig mások nem elégesznek meg azon en­gedményekkel, melyeket ezen törvényjavaslat az írországi bérlőknek nyújt­Az angol felsöház rövid vita után elíogadta az Íror­szági agrarius-törvényt azzal a szövegezéssel, a melyet a képvise- löház elfogadott. Salisbury marquis kielégítőnek nyilvánítja a vál­toztatásokat, azonban a képviselöháznak engedi át a felelősséget a törvényért. Az angol képviselöház 83 szavazattal 30 ellenében elvetette Parnell azon határozati javaslatát, hogy az írországi ki­vételes törvény végrehajtását függessze föl a ház. Gladstone kije­lenti, hogy a kormány semmiféle fenyegetés által sem engedi ma­gát megfélemlíteni; ö semmit sem óhajt forróbban mint a kényszer­törvények korlátolt alkalmazását és felfüggesztését; de mindaddig fogja ezeket alkalmazni, mig szükségesnek fogja látni a polgárosodott társadalomnak a világ szemeiben való megbecstelenitését megaka­dályozni. Gambetta múltkori beszédét, melyet Bellevilleben tartott, az ellenzék zajos közbekiáltásai szakították félbe és nagyobb rend­zavarások csak az által voltak megakadályozhatok, hogy csupán meghívott hallgatókat bocsátottak a beszéd meghallgatására. Köze­lebb pedig, midőn Gambetta Charonne-negyed választói előtt akarta programmját kifejteni, az ellenzékiek zajongásától egyátalán kép­telen volt szóhoz jutni. Nem tehetett többet, mint hogy az asztalra csapva botjával, leszidta a zajongókat. Olaszországban közbeszéd tárgyát képezi a Vaticán 8 a Quirinál közti feszültség. E részben a következő tudósítások érkeztek : Róma, aug. 18. Mancini külügyminiszter IX. Pius holttesté­nek átszállítása alkalmából körjegyzéket intézett az olasz nagykö­vetekhez és kijelentette, hogy eddig egyik hatalom sem tett meg­jegyzést a Vatikán tiltakozására és utasitotta a nagyköveteket, hogy ne bocsátkozzanak hivatalos vagy félhivatalos tárgyalásba, ha va­lamelyik kormány visszatérne e kérdésre, mert ez ügy kizárólag belügy. A külügyminiszter ezután a pápának legutóbbi allocutíójá- ban tett azon állítására, hogy ö, ha kimenne a Vatikánból és nyil­vános helyen jelenne meg, ily körülmények közt insultusnak lenne kitéve, azt feleli Mancini, hogy a pápát Rómában és egész Olasz­országban a legnagyobb tisztelettel fogaduák és ellenséges tüntetés­től csak abban a képzelbetetlen és lehetetlen esetben kellene tar­tani, ha a pápa nemzetellenes tüntetés tárgya lenne. A körjegyzék végre kijelenti, hogy az olasz kormány el van határozva teljesíteni a pápa és a katholikus egyház iránt elvállalt kötelezettségeket. Róma, aug. 21. Az olasz hivatalos lap a következőket közli: Minthogy a lázitó izgatás a garantia-törvény ellen folyvást tart, a kormány czélszerünek látja, hogy őszintén kitárja gondolatait és nézeteit, és azok által eloszlassa az esetleges képzelődéseket és bizonytalanságo'. A kormány tiszteletben tartja a gyülekezési és kérvényezési jogot; nem gátolja a nyilvános gyűlések megtartását; nem oszlat fel olyan gyűléseket, melyek fejtegetik valamely törvény befolyását az általános országos érdekekre, vagy azt a kérdést, vájjon nem volna-e czélszerü a parliamenttöl annak megváltoztatá­sát vagy eltörlését kérni; azonban azt hiszi, hogy van közbenjárási joga olyan gyűléseknél, melyek nem törvényes dolgokat követnek el, a közrendet és a nemzetközi viszonyokat fenyegetik. A kormány el van határozva, hogy az egyházi föuhatóságot teljesen és hatá­sosan fogja védelmezni és a nemzeti egység és a föuhatóság ellen intézendő bármely támadást el fog nyomni. A kormány sajnálja és rosszalja a legszentebb országos érdekeknek praejudicáló rneetin- geket és kijelenti, hogy a garantiatörvényt mint állami törvényt fogja fentartani. A kormány az 1876-ban a kormányra lépett bal­párt által formuláit nyilatkozathoz fog alkalmazkodni, mely szerint a garantia-törvény mint a nemzeti akarat önkéutes kifolyása, a szerves törvények közé tartozik, melyek hatása és működése állan­dóságuktól és nem egy harmadik beleegyezésétől vagy elfogadásá­tól függ. Az olasz király, mint a római kormány-körökben be­szélik, az őszi hadgyakorlatok után találkozni fog Salzburgban Ferencz József királylyal. Az olasz királyt nem fogja miniszter kí­sérni, hanem csak Robillant bécsi olasz nagykövet. Más tudósítás szerint azonban ez nem fog hamarjában megtörténni. Feleségem névnapjára. f ényes, szép jövendőt neked nem ígértem, Tiszta szived nem is azért vágyott értem; Tudta, hogy miért süt szerelmed sugára Megdobbanó keblem kis melegágyára. Jól tudta azt szived, hogy e melegágyban Elfér, meg is nyugszik kényelemben, lágyan ; Nem egyszer mondotta birtokosa néked: Hogy te bird utána majd az örökséget. És immár te birod keblem melegágyát, S ápolgatod annak két nyíló virágát: Két jó gyermekemet; s alig veszed észre, Hogy e két virágnak te vagy hü kertésze. Mint az édes anyjok, — arra vagy születve, — Buzdítod őket a szép példás életre. Sokan tanulhatnák tőled : mi az élet, Mint szeresse a nő a gyermeket, férjet. *

Next

/
Thumbnails
Contents