Eger - hetilap, 1881

1881-08-25 / 34. szám

XX. ér-folyara. 34. szám. 1881. augusztus 25-én. Előfizetési díj : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 r Negyed évre .1 „ 30 „ Egy hónapra. — 45 r Egyes szám — 12 , EGER Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit- sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogat!: a kiadó-hivatal (lyoeumi nyomda), a szerkesztőség (specziális-utcza, Hanák-ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése (alapítványi új ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr.) Városunk köztisztasága érdekében. II. Azt tapasztaljuk, hogy utczáink télen-nyáron igen gyakran rondák és egészségtelenek. Télen a hó és jég, gyakran sár, — nyáron hol ez utóbbi, hol pedig por és szemét, — lepi utczáinkat. A mi mégis történik olykor némely utezáinknak tisz­tántartása érdekében : az a nevetségig csekély. így példá­ul : némelykor összekotortatik s kupaczokba hányatik a sár s illetőleg télen a hó ; de e kupaczok azonnali elhordatá- sáról ritkán van gondoskodva s ugyanazért többnyire fö­lösleges munka lett végezve; mert hiszen az összekotort sár- és hótömegeket a szekerek csakhamar szétmállasztják s az útra szanaszét visszahordják. Egy másik példa: né­mely utcza ugyan nyári száraz időben öntöztetik; de rend­szerint akkép, hogy egy kis locsolásnál több nem törté­nik ; ekkép igen természetes, hogy ezzel is semmit érő mun­ka lett végezve, mely az utcza porát egy cseppel sem csökkenti. Ezek és hasonlók nem maradhatnak tovább igy. Eré­lyes intézkedések szükségesek a városi hatóság részéről, hogy a köztisztaság s vele kapcsolatban a közegészségi ügy érdekei a lehetőségig kielégítést nyerjenek. Egyszóval: utczáinkat az eddigi éktelen és egészség­telen állapotban hagyni nem lehet, hanem azok tisztántar­tása iránt valahára gyökeresen szükséges intézkedni. Az e czélra felhasználható módozatoknak legegysze­rűbbje volna, ha a városi hatóság elhatározná, hogy : minden ház és háztelek tulajdonosa tartozik, a háza s ház­telke felé eső felét az útnak gyakrabban tisztittatni ; külö­nösen száraz időben mindennap legalább egyszer öntöztetni, felsöpretni s a szemetet elhordatni, aztán minden eső után s havas időben a sarat s illetőleg a havat összekotortatni s kupaczokba rakatni, — egyúttal intézkedni kellene, hogy a sár s hó közköltségen tartandó vagy felfogadandó szekereken mindig gyorsan kihordassék. A mely ház, vagy háztelek tulajdonosa pedig emlitett kötelességét nem teljesítené, annak költségére a városi hatóság végeztesse az előszabott munkát. E munka ugyan éven át nem volna csekély; de a háztulajdonosok legnagyobb része észre sem venné annak terhes voltát. Ugyanis az öntözés, söprés, sár és hó ösz- szekotrása, stb. efféle, a háztulajdonosnak cselédje által minden nagyobb megerőltetés s jelentékeny idővesztés nél­kül végezhető, a mint azt némely — igen ritka — ház- tulajdonosok most önkényt végeztetik is. Városunk tisztasága érdekében szükséges egyéb intéz­kedések nehányával jövő alkalommal kívánunk foglalkozni. D. A kézi zálogkölcsön-ügylet szabályozása. A kereskedelmi miniszter következő rendeletet intézett vala­mennyi törvényhatósághoz : A kézi zálogkölcsönről szóló 1881. évi XIV. törvényczikk 28. §. azt rendeli, hogy a törvény határozatainak a törvényható­ság vagy községek által felállítandó vagy a részvénytársaságok és szövetkezetek által fenntartott zálogintézetekre nézve mennyiben leendő alkalmazása esetröl-esetre külön rendeletekkel fog szabá- lyoztatni. A törvény ezen §-nak keresztülvitele czéljából a törvény- hatóságok, községek, részvénytársaságok vagy szövetkezetek által már jelenleg fentartott zálogintézetekre nézve a következőket rendelem : 1. Az idézett törvényczikknek 3., 4., 5., 6., 7., 11., 12., 13., 14., 15., 17., 18., 19. és 26. §§-ai feltétlenül kiterjednek az emli­tett zálogintézetekre is. 2. A törvény 8., 9., 16. és 20. §-ainak alkalmazását illetőleg határozásomat függőben tartom addig, mig a törvényhatóság az érdekelt zálogintézeteknél jelenleg használt zálogjegyeknek, a köny­velés rovatainak, az árverés kihirdetésének és a szokásos árverési jegyzőkönyvnek mintáját véleményes jelentése kíséretében bemutatja. 3. A törvény 10. §-áí az emlitett zálogintézetekre nézve oly- formán kívánom alkalmaztatni, hogy ezek az idézett §-ban elren­delt hatósági vizsgálat alól felmentetnek ugyan, de kötelesek ne- gyedévenkint zálogkölcsönügyleti forgalmukról hozzám a törvény- hatóság utján oly forgalmi kimutatást felterjeszteni, a melyből a zálogKölcsönök száma és a kölcsön adott összeg az illető évnegyed elején és végén, továbbá az évnegyed folyamán elzálogosított és kiváltott zálogok darabszáma és a kölcsön-adott és visszafizetett összegek, végre a bevett kamatok összege kitűnjék fentartatik ezenfelül a minisztérium részére az a jog, hogy az intézetet és működését bármely alkalommal megvizsgáltathassa. 4. A törvény 21. §-át ugyanezen intézkedésekkel szemben csak úgy kívánom alkalmaztatni, hogy az árverésből befolyt s az elzálogositókat illető többleteket az idézett §-ban megjelölt 3 évi határidőig a szóban levő intézetek kezelendik és csak ezen határidő letelte után kötelesek azokat ipari czélokra való fordítás végett — a törvényhatóság pénztárába beszolgáltatni. 5. A 2. §. első kikezdése a szóban álló intézetekre akkép alkalmazandó, hogy a fióküzlet nyitása a törvényhatóságnál beje­lentendő. Ugyanezen §. második bekezdése azonban ezen intézetekre nem talál alkalmazást. A 22. §-ban kijelölt idő minden egyes intézetre külön rende­lettel a törvényhatóság véleményének meghallgatása után általam meg fog állapíttatni. A 23. és 25. §§-ban elrendelt bírságolás természetesen csak annyiban talál alkalmazást, a mennyiben ezen intézetek a reájuk érvényes rendeleteket, illetőleg a törvénynek rendeleteim által fen­tartott §§-ait szegik meg, a bírságolás pedig az intézet igazgató- sági tagjaira szabandó ki. A jelen rendeletem 2. pontjának megfelelöleg szerkesztendő és felszerelendő jelentést, valamint az emlitett intézetek részéről szedhető zálogkölcsön-dij legmagasabb összegének — a törvény 11. §-a alapján — megállapitbatása végett, a törvényhatóságnak ide vonatkozó javaslatát az ügy sürgősségénél fogva legkésőbb 3 hét alatt okvetlenül elvárom. A törvényhatóságok vagy községek, a részvénytársaságok és szövetkezetek által ezentúl felállítandó zálogintézetekre nézve külön engedély lesz szükséges, a melyet a törvényhatóság meghallgatása után esetröl-esetre a vezetésemre bízott minisztérium fog megadni. Kelt Budapesten, 1881. évi juliushó 25-én. B. Kemény, s. k.

Next

/
Thumbnails
Contents