Eger - hetilap, 1881
1881-08-18 / 33. szám
356 Rimaszombat (Gömörmegye), Arad, Munkács gyűjteményes kiállításai. A kis teremtől balra eső 4. sz. kis szobában: Kolozsvár (a körlilfutó állványokon) és Nagybánya (a középső állványon). Az 5. sz. kis szobában: Miskolcz. A 6. sz. kis szobában: Tolnamegye és Szegzárd. A 7. sz. átjáró kis szobában: Pancsova (Tordai Györgyné gyűjteményes kiállítása). A 8. sz. szobában: Jobbról: Zombor, Zenta; — balról Pancsova város, Balassa-Gyarmat gyűjteményes kiállításai. A 9. sz. szobában: Békés-Csaba gyűjteményes kiállítása. A főbejárat folyosójának balra eső részein: képek, rajzok, festmények, hangjegyek. Szász Coburg Gotba Lujza herczegné kiállítási csoportja külön szekrényben a nagyteremnek a Duna felé eső folyosóján, a baloldali szögletben. A horvát-szJavon határőrvidék bekebelezése. v. Császári és királyi rendelet 1881. évi julius hó 15-ről, a határőrvidéki vagyoni, továbbá a határőrvidéki nevelési- és művelési alapnak egyesítéséről és kezeléséről. Hogy a horvát-szlavon határőrvidékek elkülönített igazgatásának megszüntetése, s annak Horvát- és Szlavonországok közigazgatásával leendő egyesitése alkalmából a határörvidéki vagyoni, továbbá a határörvidéki nevelési és művelődési alapnak rendeltetése és ezen alapítványok kezelése, hováforditása s kezelésének ellenőrzése megállapittassék, rendelem a mint következik: 1. A határőrvidék számára közművelődési és emberiségi czé- lokra rendelt alapok, úgymint: a határörvidéki vagyoni alap, továbbá a határörvidéki nevelési és művelődési alap, még pedig azon tőkerészen felül, mely az 1871. évi junius hó 8-ról kelt parancsiratom alapján átalánosság- ban már elklilönittetvén, a polgárosított bánsági határőrvidékre esik, az 1880. deczember hó 18-áról kelt elhatározásommal tudomásul vett, 8 az 1881. évre szóló határörvidéki közigazgatási költségvetés függelékében az elsőt illetőleg 2.082.904 forint 39 krajczárban, az utóbbit illetőleg pedig 606,900 forintban kimutatott tőkeállománynyal : „Határörvidéki vagyoni-, nevelési és művelődési alap“ nevezet alatt közös alappá egyesittetnek. 2. Ezen egyesítés által (1. pont) az egykori bánsági határőrvidéknek még fennálló részesedési igényei, az eddig még felosztás alá nem vett úgynevezett zenggi gabona- és sóraktárra, érintetlenül maradnak. Minélfogva úgy az ezen közös vagyonmaradékból származó folyó tiszta jövedelmek, mint az annak értékesítéséből majdan nyerendő tőkeösszeg, az 1871. junius hó 8-áról kelt parancsiratom által megállapított akkori népességi arány szerint íelosztandók lesznek. 3. Az első pontban elrendelt egyesítés által nem szenved továbbá változást a szóban levő két alap jövedelmei azon részletének az 1871. évi junius hó 8-áról kelt császári és királyi rendeletem 16. §-a szerint foganatba vett évenkinti kiszolgáltatása, mely a horvát-szlavon határőrvidéknek a polgári területtel már egyesített részeire esik. 4. Ellenben a határörvidéki vagyoni-, nevelési- és művelődési alap összes többi jövedelmei, melyek ekkép a határőrvidéknek Horvát- és Szlavonországokkal csak most egyesítendő részeire esnek, mindenkor csakis ezen területrészeken és illetőleg az ott született vagy odavaló illetőségű folyamodók javára az alább megjelölendő rendeltetések szerint használhatók fel. 5. Azon alapok eddigi rendeltetésének megfelelöleg, melyekből a határörvidéki vagyoni, nevelési és művelődési alap létesült, annak a 4-ik pontban említett, jövedelmei 5 kilenczedrészben iskolai ösztöndíjakra, 3 kilenczedrészben szegény tanulók számára szükséges taneszközök beszerzésére szolgáló adományokra, továbbá mindenféle iskolai és egyházi építkezésekre a 4-ik pontban említett területi részekben, és 1 kilenczedrészben az említett területrészeknek elemi csapások által sújtott, vagy más módon saját hibájukon kivül szerencsétlenül járt lakosai felsegélésére fordítandók. Úgy az egyes tanintézetek részére meghatározott ösztöndijak számát, mint azok magasságát illetőleg továbbra is mérvadó szabályul fog szolgálni a felhasználásnak azon módja, mely a határörvidéki vagyoni s a határörvidéki nevelési és művelődési alapok kezelésére vonatkozó 1880. évi deczember hó 18 árol kelt elhatározásommal az 1881-ik évre jóváhagyatott s annak megváltoztatása, úgy a minden egyes volt határörezredkerület részére rendszeresített 10—10 százhúsz forintos középiskolai ösztöndijak, továbbá a goszv*yC8Í főgymnasium részére rendszeresített 12 száz forintos ösztön- d ijat s a többi törvényszerüleg állandóan reneszercsitett és csakis az alapnak általános rendeltetésénél fogva felhasználásra engedély ezett ösztöndíjak, csak az Én vagy Utódaim esetröl-esetre való h elybenhagyásának kieszközlése után engedtetik meg. Ezen ösztöndíjakra csak olyanokuak van igényük, kik valamely ösztöndíj elnyerésére szükséges átalános kellékeken kivtil azt is képesek kimutatni, hogy a 4-ik pontban említett határörvidéki részekben születtek, vagy pályázásuk alkalmával ottani illetőségűek. Hogy valamely pályázó egyetemi, műegyetemi, erdő- és bá- nyaakademiai, továbbá tanító- vagy tanítójelöltek számára alapított ösztöndijt nyerhessen, jogérvényesen köteleznie kell magát, hogy a 4-ik pontban említett területeken mint hivatalnok vagy tanító az általa választott s ösztöndíjjal egybekötött tanulmányi szakhoz képest, a mennyiben tanulmányainak befejezése után azonnal az illető közigazgatási hatóság által erre felhivatik, legalább kétannyi évig fog az államnak szolgálni, mint a hány évig ösztöndíjat élvezett, megtéríteni tartozván különben a kapott ösztöndíjak egész összegének azon hányadát, mely a le nem rótt szolgálati időre esik. 6. Miután a határörvidéki vagyoni, nevelési és művelődési alap ezennel meghatározott rendeltetését nyeri, az minden egyéb irányában emelhető igény alól világosan feloldatik, s olyan alapítványi vagyonúi nyilvánittatik, melynek jogi viszonyai csupán magánjogi szabványok szerint itélendök meg, s amely saját védnökségem alatt fog állani. 7. A most már úgynevezett határőrvidéki vagyoni, nevelési és művelődési alap jövedelmeinek felhasználásánál elért megtakarítások mindenkor az alap törzstőkéjéhez csatolandók, s azok gyü- mölcsöztetése iránt azonnal intézkedés teendő. A gyümölcsöztetés csak állami és oly közforgalmú értékpapírok vásárlása utján történhetik, melyek a fennálló külön törvényes szabályok által árvapénzek elhelyezésére alkalmasaknak nyilvánitattak. Az alap tökeinek korábbi időben történt más módú elhelyezései, mielőbb a fennebbi határozmányoknak megfelelően átváltoz- tatandók. 8. A törzstőkének, valamint a határörvidéki vagyoni, nevelési és művelődési alap jövedelmeinek a fennebbi határozmányok keretén belül való kezelése, uay szintén a jövedelmeknek elszámolása, Horvát-, Szlavón- és Dalmátországaim bánját illeti. Az elszámolás az országos kormány- kebelében fennálló számvevőségi osztálynak, az alapi vagyon őrzése pedig, amennyiben készpénzből és értékpapírokból áll, a zágrábi horvát-szlavon országos pénztárnak feladata. 9. Ezen alap igazgatásának s jövedelmei kezelésének, úgyszintén a pénztári állapotnak idöszakonkiuti megvizsgálására — ellenőrzési bizottság állittatik fel, mely a beruházási bizottságnak a határőrvidék lakossága közül való négy tagjából (az 1873. január hó 27-röl kelt elhatározásommal a beruházási bizottság számára helybenhagyott utasítás 1. §-a) alakul. A beruházási alap föloszlása után az ellenőrzési bizottság tagjai azon városi és falusi kézségek képviselőiből, melyek a 4-ik pontban említett határörvidéki területén belül feküsznek, a bán javaslatára általam fognak kineveztetni. Ugyanazok csakis az Én helybenhagyásommal menthetők föl állásuktól. A mig a beruházási bizottság fönnáll, annak elnöke egyszersmind elnöke az ellenőrzési bizottságnak. A beruházási alap föloszlása után az ellenőrzési bizottság számára a bán javaslata alapján általam külön elnök fog kineveztetni. 10. Az ellenőrzési bizottságnak azon hivatása van, hogy a jövedelmekről, s azok hováforditásáról a következő évre készített költségvetésre nézve véleményt adjon, a múlt évi zárszámadásokat s kezelési kimutatásokat átnézze, s azokra vonatkozó esetleges megjegyzéseit Írásban hozzácsatolja. 11. A költségvetés feletti véleményadásnál a bizottságnak meg kell győződnie arról, vájjon fel vannak-e abba véve az összes várható jövedelmek s vájjon azoknak hovaforditása az 5-ik pontban megjelölt czélokra van-e javaslatba hozva. 12. A bán az ekként megbírált költségvetést a bizottság véleményével együtt szabályszerű utón hozzám, mint az alapítvány védnökéhez terjesztendő 13. Mihelyt a költségvetés általam jóváhagyatott, a bán intézkedni fog annak a horvát-szlavon hivatalos lapban való közzétételéről. 14. A zárszámadások 8 kezelési kimutatások vizsgálásakor a bizottság tartozik magának meggyőződést szerezni arról, hogy a költségvetés be lett-e és mennyiben tartva. Egyszersmind a számadástételhez szükséges minden okmány és számadás megvizsgálandó.
