Eger - hetilap, 1881

1881-08-11 / 32. szám

346 székhelyén, egy jó vinczellér-képezdét felállítani s abban alkalmas és ügyes vinczelléreket képezni. Mint minden va- gyonosodási ágban, a szőlőtermelés és boraezelés ágában is czél- szerü javítások történtek, melyeknek elsajátítása és alkalmazása nélkül más előrehaladt területek színvonala alatt maradunk. Ez újí­tások theoreticus és practicus megösmertetése leginkább azon vin- czcllérképezdében történhetnék, melynek fenntartása sokba nem is kerülne. Végre, miután borászati egylettel már bírunk, s az egyleti tevékenység e téren is kellő képviseltetését feltalálja, igen czél- szerü és hasznos lenne, ott hol piaczunk van, vagy hol ilyet te­remteni óhajtanánk : állandó raktárakat megbizbató egyének felügyelete alatt tartani, hogy igy az ottani vidék közön­sége kényelmesebben férhessen borunkhoz azzal könnyebben meg- ismerkedhessék, azt megizlelhesse s így mintegy önkénytelenül ked­vet kapjon a vételhez. Mert borunk jóságáról Írhatunk iveket, azok legnagyobb részt nem olvastatnak vagy nem adnak oly kedvet a vételre, mintha borunk közvetlenül láthatóvá és izlelhetövé tétet­nék. A visszaélésnek is ekkép lehetne elejét venni, mely a forga­lomban az egri borral Űzetik ; hisz még hazánk fővárosában, Bu­dapesten is többnyire holmi ihatlan rósz zagyvalékot adnak „egri vörös“ név alatt, — hát akkor máshelyütt mit várhatunk? Az er­délyi pincze-egylet, mely a hazában s a hazán kívül számtalan rak­tárt tart főn, és azokat folyton szaporítja, megmutatta, hogy mit lehet elérni, ha élelmesen kezdünk valamely dologhoz; pedig vidé­künkön jobb borok teremnek, és régibb meggyökeredzett hírrel bír­nak, mint az ottaniak. Észrevételek a „bessenyő-poroszlói“ csinált-út tár­gyában. Ezen út, mint tudjuk, a régibb időben csak a Laskó-hidig volt kikövezve; hanem a töltést még 1863-ban az u. n. Ínséges munkában Sir mérnök úr vezetése alatt egész Poroszlóig elkészi- tették. Újabb időben nagy erélylyel hozzáfogtak elkészítéséhez; de K u b i k mérnök urnák nem tetszett a Sir terve, mert ez egy kanyarúlatot képez a város egy része körül a Graefl úr földje kö­zött, és igy nem egyenes mértékben jönne be a városba. Kubik úr tehát a városhoz közel egy jó darabon egyenesen hozta be az utat Poroszlóra, és igy a Sir tervét megsemmisítette ; pedig az minda­mellett is, hogy görbén jött be, még is jobb volt, mert emelkedett magas száraz helyen és nem posványon jött keresztül mint a mostani. De tulajdonképen nem is ezen részéröl az útnak akarok én szólni; hanem az út azon részéről, mely a város föutczáján keresz­tül vezet. Ez jobban érdekel bennünket, mert Poroszló föutczáját annyira elcsúfítja, hogy ki sem lehet mondani; de nem csak elcsú­fítja, hanem némely lakosnak kárt is fog okozni; mert miután a töltés igen magasra van emelve és szélesre hagyva, a házak köz­vetlen közelében, természetesen 11 2—2 öl széles és igen mély ár­kokat kellett ásniok, úgy hogy ezek állandóan vízzel lesznek telve, jelenleg is igy van. A megzöldült viz itt büzhödik, benne állandó békatanya leend, mely nem csak hogy undorító, de egészségi szempontból is káros következményű. Ha már épen ily magas töltést csináltak, vagy ezután is, mi még hátra van, igy akarják folytatni: hordják a földet kocsival, de ne tegyenek kárt senkinek az óriási árkokkal; alacsonyabb töltésre is lehet kövezett utat csinálni. Két köhidat is csináltak itt a föutczán. Az egyikre szükség van, de hogy a másik mire való, azt nem tudom elgondolni; mert ott semmiféle víznek nincs folyása; ezen hidra fordított költség, tökéletesen kidobott pénz. Hogy mind ezek igy vannak, a ki nem hiszi, jöjjön ide és nézze, tökéletes igazat fog adni e sorok Írójának. Poros z 1 ó, aug. 2-án, 1881. Kőrósy Sándor. *) Megyei ügyek. Hevesmegye részéről Egerben, 1881. évi jnliushé 11-én tar­tott bizottsági közgyűlés jkönyvének részes kiírása. Indítvány folytán határoztatik : Tekintettel arra, hogy a köz­munka-erőnek felerészben való kötelező megváltása a mai közgaz­dasági viszonyok közt, különösen a szegényebb osztálybeliek tulsá­*) Mid8n e ezikket közöljük, egyúttal megjegyezzük, hogy a netáni czáfo- latnak annál készségesebben engedünk tért, mivel itt egy becsületességéről és szak- képzettségéről általánosan ismert s köztiszteletben álló mérnöknek müve biráltatik. Szerk. gos D'egterheltetését eredményezné a nélkül, hogy az a közmunka­alapnak tetemesebb előnyöket biztositana, — és tekintettel arra, ho<ry a köz uu i- d-eri nek önkéntes egész megváltása oly kedvező lendüle­tet vett, hogy a kü/munkaalap kiadásainak teljes fedezését e-'őre- láthatólag eredményezendi; a múlt 1879. évben októberhó i3-án 314. sz. a. hozott azon törvényhatósági bizottsági határozat, mely­nél fogva az 1881. évtől kezdve 10 éven át, az önkényt meg­váltandó közmunkán felül még a közmunka-erönek fele kötelezöleg megváltandó, az 1882. évtől kezdve megszüntettetik. — M röl a menyei alispán, az egri kir. építészeti hivatal, a szolgahirák és a rendezett tanácsú városok polgárines’erei értesittetnek és ezen ha­tározat a megyei közigazgatási lapokban közzététetik. Jegyzetté és kiadta: S i in á c i u s Gusztáv, megyei t. főjegyző. A horvát-szJavon határőrvidék bekebelezése. IV. Az 1881. Julius 15-ki kir. leirat a horvát-szlavon határőrvidék közigazgatására vonatkozó átmeneti intézkedéseket illetőleg, a határőrvidéknek a horvát-szlavon királysá­gokkal és ez által a magyar korona országaival történő egyesítése alkalmával. Miután mai nap kelt cs. és kir. rendeletemmel a horvát-szlavon határőrvidék egyesítését a hasonnevű királyságokkal és ez által magyar koronám országaival elrendeltem, az eddigi közigazgatás­nak a polgári hatóságok kezeibe történő átmenetét illetőleg a kö­vetkező intézkedéseket teszem : 1. §. A zágrábi föoadparancsnokság batárörvidéki osztálya és segédhivatalai, valamint közegei mint batárörvidéki közigazgatási hatóság, az ez idő szerinti törvényes személyzeti létszámmal és tényleges összeállításában, az ezen osztályhoz tartozó aktákkal 1881. évi augusztus elsején az illető magyar minisztereknek, illetőleg Horvát-Szlavon.Dalmátország bánjának , mint királyi biztosnak adandók át. 2. §. Ezen czélból azon határörvidéki szakosztályokban, me­lyek eddig úgy az 1868-iki évi XXX. magyar t-ez. szerint közös és autonom ügyeket végeztek, a teendők és ezekhez képest ideig­lenesen a hivatalnokok is illétekeiknek megfelelő utalványozása foly­tán, magyar kormányom és a bán mint kir. biztos között történt megegyezés után osztandók be szolgálattételre. 3. §. Ehhez képest a határörvidéki elnöki iroda, továbbá a határörvidéki belügyi közigazgatási, vallás- és közoktatási és igaz­ságügyi osztályok, továbbá a határörvidéki számvevő osztályból a már különválasztott autonom közigazgatási osztály, és végre az ezekhez tartozó segédhivatalok az irodaigazgatósággal együtt jelen­legi szervezetükben a bánnak, mint kir. biztosnak adandók át. 4. §. A határörvidéki építészeti ügy, mely az 1868-ik évi XXX. t.-cz. értelmében magyar koronám valamennyi országaival közös, magyar közmunka- és közlekedési miniszterem resszortjába teendő át; azon teendők azonban, melyek autonom természetűek, a határörvidéki belügyi közigazgatási osztálylyal együtt a bánnak, mint kir. biztosnak adandók át. Őt fogja illetni egyszersmind a rendelkezési jog azon épüle­teket illetőleg, melyek a határörvidéki beruházási alap számlájára építtetnek, a vasutak kivételével. A hivatalnoki és szolgaszemélyzet beosztása tekintetében az illető miniszter a bánnal egyetértöleg jár el. 5. §. 1871-ik évi junius 8-áu kelt elhatározásom értelmében a határörvidéki erdöigazgatóság által végzett teendők, amennyiben az 1873-ik évi XXX. magyar törvényczikk 7-ik szakasza és az 1869-ik évi 11-ik horvát törvényczikk 6. §-a értelmében a horvát- szlavon országos kormány autonom hatáskörébe tartoznak, egy ma­gasabb és alsóbb rangú hivatalnokkal együtt a bánnak, mint királyi biztos hatáskörébe utaltatnak. 6. §. A feloszlatandó határörvidéki pénztár teendői az autonom országos kormányzat és a kizárólag határörvidéki czélokra rendelt alapokra nézve a zágrábi horvát-szlavon országos pénztár teendői közé utaltatnak, az egész beruházási alapra nézve azonban a Zág­rábban felállítandó beruházási alappénztárra ruháztatnak és ez utóbbi­hoz ennélfogva további intézkedésig a második határörvidéki orszá­gos pénztári hivatalnok átveendő. 7. §. Az erdei szolgálatok megváltására a horvát-szlavon ha­tárőrvidék területén alakult központi bizottság jelenlegi szervezeté­ben a bán, mint kir. biztos alá helyeztetik. Az ö hatáskörébe utasittatik különösen az osztályra vonatko­

Next

/
Thumbnails
Contents