Eger - hetilap, 1881
1881-08-04 / 31. szám
\X. év-folyam. 31. szám. 1881. augusztus 4-éu. Előfizetési dij : Egész évre . 5 frt — kr Félévre. . . 2 „ 50 . Negyed évre .1 „ 30 r Egy hónapra. — 45 , Egyes szám — 12 , Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden esiitürtiikiiii. Előfizetéseket elfogad : a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (specziális-uteza, Hanák-ház) és iSzolcsünyi Gy. könyvkereskedése (alapítványi új ház a lyeeum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr.) EGER S Hirdetésekért minden 3 hasnho/.ott petit- sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyihtérbeu egy petit- sorhelyért ló kr fizetendő. Városi ügyek. 1881. Julius hó 31-én tartott kép. ülésben következő ügyek nyertek elintézést: Epsztein Jakab, és Klein Jakab vállalkozók engedélyeztetni kérik; hogy: a patak medréből meríthető összes földmennyiséget, a minőségre való tekintet nélkül a töltéseknél felhasználhassák; vagy az áltatok e czélra szerzett beltelek földmennyiségét a töltésezésre fordíthassák; vagy ha a földtöitésezéshez a föld legnagyobb részét a „Hóhér part“-tól szállítani kötelesek lesznek, ez esetben egy köbméter földtöltés 45 krban szerződésileg megállapított egyességi árát 90 krra felemelni kérik. Határoztatott: miután a város, és vállalkozók közt létrejött szerződés szeriut a partvédezetek mögött megkivántató feltöltéshez sz.tikséglendö földet, vállalkozók, a mennyiben a mederből már elő nem szerezhető, fuvarozni tartoznak, s e czélra e testület által folyó évi 3354. számú végzéssel a „hóhér-part“ ki is jelöltetett; ennél fogva szerződésben gyökerező fenti számú határozat fen- tartásához e testület továbbra is ragaszkodik. Miről folyamodók kérvényükön hátiratilag értesittetnek. Jókai Gyula és társai, mindannyian város III negyedbeli lakosok kérelme, telkeikből kifolyó viznek a patakba leendő mikénti levezetése iránt: Kovács Kálmán kir. főmérnöknek, mint a patakszabályozás vezetésénél megbízottnak, figyelembe vétel végett kiadatik. Olvastatott az illető küldöttség jelentése a szőlők közötti utak mikénti helyrehozatala tárgyában. A küldöttség véleménye egész terjedelmében elfogadtatik, s ennek alapján határoz,tátik: 1- ör Tekintettel azon körülményre, hogy az úgynevezett „vicinális“ utakat a község, mint erkölcsi testület a maga határában tartozik megcsináltatni, de mert ezen utakat uem kizárólag az ottani szöllőtulajdonosok, hanem a város ossz.es közönsége használja, az ezek javításánál felmerülendő költségek a városházi pénztárból lesznek fedezendök; nem különben ezen pénztár terhére készítendő el a „Pytp“ begy illetőleg „agárdi“ útban a Györgyényi Ignácz szölleje alatti vizfogó, melynek '=frelyreállitása — minthogy annak beomlása az ottani kocsiközlekedést veszélyezteti — azonnal foganatosítandó. 2- or A szöllök közötti úgynevezett . dülö“ utak. melyek az és •//• alatt csatolt mezei rendörkapitányi kimutatás szerint javítást igényelnek, azon szöllőtulajdonosok költségére lesznek helyreálli- tandók, kik azon utakat használják. 3) Valamennyi utak megcsináltatása s azok feletti felügyelet a mezei rendőrkapitány kötelessége, ki azonban felhatalmaztatik, a munkások számbavétele és azokrai felügyelet tekintetéből, egy állandó felügyelőnek napdíj melletti alkalmazására, mely felügyelő a hegybirák által ellenőrizendő lesz. 4) A csiDáltatáshoz szükséglendö költségek a fogyasztási adó- pénztárból elölegezendök, mely előlegezés az illető szöllötulajdo- nosokra pásztorbéri kulcs arányában kivetendő és beszedendő ösz- szegböl fog fedezetet nyerni. 5) Ez alkalommal a mezei rendőrkapitány újólag is utasitta- tik, miként szigorúan Ugyeltessen arra, bogy a vizet a mezsgyéről, valamennyi szöllötulajdonos a vizárokba, mely folytonosan tisztán tartandó, vezesse, s az úgynevezett „padka“ illetőleg „kapatorlás“ készítéséről minden szöllőbirtokost eltiltson, és hogy az utakról a viz által oda hordott sankot vagy földet önkénytesen senki által felszedetni ne engedje, kivételes esetekben a körülményekhez képest azok felszedetése vagy eltávolítása iránt hivatalból intézkedjék, végül az utaknak a régi állapot szerinti fentartására szigorúan ügyeljen, s mindazokat, kik azokból bár mi szin alatt foglalásokat eszközölnek, hatalmában lévő szigorral büntesse. Amennyiben pedig e testület meggyőződött arról, hogyha a viz által az, utakban tett kisebb rongálások azonnal belyrebozatnab, azok a nagyobbszerü elromlástól csekély munkaerővel megóvhatok ; mig ellenben, ha a kisebb vízmosások azonnali helyreigazítása elhanyagoltaik, rövid idő alatt nagy károkat von maga után ; ennélfogva két oly egyén félfogadása rendeltetik el, kik folytonosan a szölöntakon járva, az azokban észlelt hiányokat azonnal helyreigazítják. Ezen két egyén az év marczius havától november végéig és igy 9 hónapra fejenkint 150 frt általány mellett lesz alkalmazandó, kiknek félfogadása, és azok feletti felügyelet a mezei rendőrkapitányt illeti; fizetésük pedig az összes szőlőbirtokosokra, a pásztorbéri kulcs szerint fog kivettetni. Ezen intézkedés azonban csak 1882-ik marczius 1-töl lesz életbe léptetendő. Végül az 1880-ik évi, számvevődé g megvizsgált s helyesnek talált városi házi pénztári számadás-, az 1871-ik évi XVIII t. ez. 128-ik § hoz képest, mielőtt felülvizsg álat végett a törvényhatósághoz felterjesztetnék, 15 napi közszemlére kitétetni határoztatott. Szederkényi Nándor indítványa: az egervárosi ipar- társulat választmányának 1881. julius 31-én tartott ülésében. Az ipar hanyatlásának, általános, országos bajait, nagy szakértelemmel tárgyalja az országos közvélemény. Lehetetlen azonban észre nem venni, hogy ezen országos természetű bajok mellett, vaunak helyi természetűek: a változott idők s körülmények, a közlekedési viszonyok, a technika haladása, az igények fejlődése stbi folytán felmerülök, melyek egyes vidékek, s városok eddig gyakorlott iparviszonyaira befolynak, azt módosítják sőt megváltoztatják. Lehetetlen észre nem venni, hogy ezen körülmények is befolyhatnak arra a végzetességre, — ha idején észre nem vétetnek — mely aztán koldusbotot nyom legtisztesebb polgáraink munkaedzett kezébe. Ennek tanulmányozása élénken foglalkodtatja, sok helyen, iparos köreinket. Mert kétségbiviili az, bogy a fent jelzett körülmény, képes egyes helyeken, városokban, bizonyos iparágakat megszüntetni, vagy bizonyos iparágaknak megfelelő talajt, piaczot teremteni, ha idejében felismertetik, s szorgalmas kezek által kiaknáztatok. Egervárosunk ös idők óta, kiváló telepe volt az iparnak. Még magunk is ösmerjük s tudjuk, hogy némely iparterméuy messze földre birdeté az egri nevet. Ma megdöbbenve kell észlelnünk, hogy egyáltalában minden iparág megsemmisülésnek indult. Pedig, csak nehány évvel ezelőtt rendezett városi iparkiállitás, arról győzött meg bennünket, hogy városunkban még mindig örvendetesen megvan az iparos élet azon értelmisége s szakszerűsége, mely a virágzásnak első feltétele. fia tehát azt a rohamos hanyatlást kell észlelnünk, első kérdés: vannak-e vagy lehetnek-e az országos természetű bajok mellett, oly helyi természetű bajok, melyek orvoslása itt is eszközölhető? Ha ily természetű bajok vannak, mi módon orvosolhatók? Második kérdés : hogy miután az általános hanyatlást tapasztaljuk, lehet-e kilátás, hogy az adott viszonyok között is, egyes iparágak legalább mégis eredménynyel müvelhetök lennének ? Egervárosa piacza majdnem 200 ezer léleknek, még pedig kizárólagos piacza. A Mátra s a Bükk mentének erre hajló része, a Tárná, a Tisza mente, Borsodmegye kövezsdi járása, sok tekintetben Egerben találja piaezát. Versenytérül még más város sem
