Eger - hetilap, 1881
1881-07-28 / 30. szám
326 A horvát-szlavon határőrvidék bekebelezése. in. Császári és királyi rendelet. 1881. évi julius hó 15-ről, a horvát-szlavon határőrvidék rendkívüli jövedelmeinek kipuhatolásáról és kezeléséről, továbbá azon czélok- ról, melyekre ezen jövedelmek felhasználandók, és ezen felhasználás módjáról. Hogy a horvát-szlavon határőrvidék elkiilönitett közigazgatásának megszüntetése és Horvát-Szlavonországok közigazgatásával való egyesítése alkalmából, a határőrvidék azon rendkívüli jövedelmei, melyek az 1871. évi junius hó 8-án kelt parancsiratom következtében a még csak most polgárosítandó határőrvidéken beruházási czélokra lesznek használandók, megállapittassanak és hogy ezen jövedelmeknek kezelés és felhasználása szabályoztassék, rendelem mint következik : 1. A bródi és péterváradi határörkerületekben határörvidéki beruházási czélokra már kihasított 30,000 hold korosfával biró ál- labokon kívül, a határörvidéki államerdök többi részei ugyanazon czélokra még kijelölendő korosfák rendkívüli használásának kipu- hatolása végett, most már, miután a határörvidéki államerdök és a vagyonközönségi erdők elkülönítése foganatosíttatott, magyar kormányom részéröl Horvát-, Szlavón- és Dalrnátországok bánjával közösen szakértők által mielébb hiteles felvételek eszközlendök. Ezen felvételek befejezése után és azok alapján később kibocsátandó rendcletemmel fogom elhatározni, hogy a határörvidéki erdők korosfával biró állabjaiból határörvidéki beruházási czélokra és néhány állandó határörvidéki alap létesítésére (7. és 8. pont) haladéktalanul még annyi más korosfával biró állab hasittassék ki, amennyi az erdők okszerű kihasználása mellett és az erdögazdasá- gilag szükséges faállomány károsítása nélkül lehetséges lesz. 2. A beruházási czélokra már kihasított és ezentúl még kihasítandó korosfával biró állabok értékesítése továbbra is csak nyilvános ajánlati tárgyalás utján foganatosítandó. 3. Ennélfogva még azon esetben is, ha a beruházási czélokra szánt állabok valamely részére, vagy az egészre megelőző külön eladási hirdetés nélkül vételi ajánlatok érkeznének, ezek iránt az ajánlattevőkkel a tárgyalás azonnal nem fejezhető be, hanem ameny- nyiben a felajánlott árfik általában a piaczi viszonyoknak megfelelők, előbb mindig ajánlati tárgyalás Írandó ki. Csakis utóbbinak foganatosítása után adandók át a beruházási bizottságnak úgy az előbb érkezett, valamint a később beadott ajánlatok is szabályszerű véleményadás végett. 4. A famennyiségnek meghatározása, mely a kelendöségi viszonyok figyelembe vételével rendes értékesítés utján (2. pont) évenkint eladásra kitűzendő, — valamint az eladási- és kikiáltási áraknak megállapítása, végre az egész helyi kezelés ezentúl is az állami erdöigazgatás feladatához tartozand, és miután az jövőre magyar földmivelési-, ipar- és kereskedelmi miniszteremnek lesz közvetlenül alárendelve, a beruházási czélokra kihasított korosfával biró állabok közvetlen igazgatása is ez utóbbit illetendi; mindazonáltal ezen korosfával biró állabokat illetőleg esetröl-esetre a bánnal fog értekezni. Ezen korosfával biró állabok értékesítését illetőleg a bánt ugyanazon hatáskör illeti, melyet eddigelé a zágrábi föhadparancs- nok gyakorolt. (11. pont). A beruházási alapba az ennek már átadott és még átadandó korosfával biró állabok minden közvetlen fő és mellékhasználatából befolyandó pénzbevételeknek egy százaléka, jövőre is úgy, mint eddig, az illető erdőterületekre eső kezelési költségek, adók és irtási kiadások fedezésére szolgáló hányadképen az állam részére szolgáltatandó. 5. Az előbbiekben szabályozott értékesítés utján az 1871. évi junius hó 8-án kelt parancsiratom végrehajtása által a bródi és péterváradi határörvidéki kerületekben rendkívüli kihasználásra kijelölt és e czélra már kihasított, korosfával biró 30,000 holdnyi erdőségből a beruházási alapba már befolyt vagy ezentúl még várandó bevételekből 1877. évi november hó 26-áu kelt parancsiratom értelmében a kezelési kiadások levonása után 562/3 százalék határörvidéki vasúti építésekre, 437a százalék pedig a másnemű beruházási czélokra (8. pont.) fordítandó. 6. A határörvidéki beruházási alap részére az 1. pont értelmében még kihasítandó, korosfával biró állabokból várandó uj bevételek szintén az 5. pontban megállapított százalékos felosztás alá esnek mindaddig, még az 1877. évi XXVI. és 1880. évi XLIII. magyar törvényczikkek értelmében kiépítendő vasutaknak építési költségei biztosítva nem lesznek, kivévéu a Sziszektől a károlyvárosi-fiumei vasút valamely állomásáig építendő vasúti vonalat, melynek kiépítési ideje később fog meghatároztatni. Ezen vasntépitési költségek biztosítása után a beruházási alap netalán még várható további jövedelmeinek mikénti megosztását későbbi elhatározásomnak tartom fenn. 7. Azon vasúti vonalak, melyek a határőrvidéken a beruházási alap jövedelmének számlájára lesznek kiépítendők, az előbb idézett törvények értelmében névszerint a következők: a kiépített vinkovce-bródí vasúti szakasz, azután a sziszek-sunjai, továbbá a Sunjáról egyrészt Kosztainiczán át a boszniai országos határig, másrészt pedig Uj-Gradískán át Bródig, továbbá a Vinkovcéröl Miroviczig és végre Sziszektől a károlyváros-fiumei vasút valamely állomásáig vezetendő vonalak, az utolsó azonban csak azon esetre fog a beruházási alapból építtetni, ha ennek vagyona azt megbirja és a mennyiben ezen szakasz a jelenlegi határörvidéki területen vezettetik. A bánnak a határörvidéki vasutak kiépítésénél való közreműködése, a mennyiben ez a beruházási alap számlájára eszközöltetik, ugyanaz leend, melyet az 1877. évi XXVI. és 1880. évi XLIII. magyar törvényczikkek alapján, a zágrábi föhadparancsnok eddigelé gyakorolt. 8. A vasútépítéseket nem illető beruházási czélok a következők : a Száva és mellékfolyóinál eszköz’endö javítási munkálatok és töltésezés; az úthálózat kiegészítése; a Karsvidéknek vízzel való ellátása, ugyanott a vízfolyások szabályozása és a Kars-erdösi- tési munkáknak azon időig való folytatása, mig a Kars-erdösitési tőkealap nem létesül. Ezen beruházások kivitelök után azonnal az illető tárgyak fentartására hivatott közigazgatási testületnek, a beerdösitett területek pedig, a mennyiben állami vagyont képeznek, az államerdök igazgatóságának lesznek átadandók. Továbbá állandó alapok létesítendők különösen a likka-otto- csáni és ogulin-szluini kerületek, valamiut a báni kerületnek szegényebb része számára, a katholikus, görög-keleti és mindkét evangélikus templomok és papi lakások fentartásának segélyezésére, elszegényedett és deficiens katholikus és görög-keleti papok támogatására ; iskolaépítések, népiskola épületek fentartásának segélyezésére és népiskolai tanitók díjazására; továbbá községi utak feu- tartására és a Karst beerdösitésére, valamint a beerdösült területeknek újabb elpusztulása ellen való biztosítására. Mindezen segélyező alapokra nézve határozottan kijeleutetik, hogy azok a közczélokra szolgáló változhatlan alapítványok jogi természetével bírnak. Életbe léptetendök lesznek, mihelyt a határőrvidéki beruházási alap bevételeiről és felhasználásáról szóló mindenkori rendkívüli költségvetések alapján, javukra az első tőkehányad befolyt. Ezen segélyező alapok kezelésére, felhasználására és a kezelés ellenőrzésére ugyanazon szabályok alkalmazandók, melyek a határörvidéki vagyoni, nevelési és mivelödési alapról egyidejűleg kiadott rendeletem 7. egész 18. pontjaiban megállapittatnak. Ellenőrzési bizottság gyanánt, mely ezen rendelet értelmében a kérdéses állandó alapok igazgatását, felhasználását és kezelését tanácsadólag és ellenörzöleg megbírálni lesz hivatva, ugyanazon ellenőrködő bizottság fog működni, mely a határörvidéki vagyoni, nevelési és mivelödési alap számára alakittatik. 9. A beruházási alap megtartja azon rendeltetését, mely szerint azt a tényleg elért bevételek erejéig az előbb kijelölt beruházási czélokra fel kell használni; minélfogva az ezen alapba befolyandó pénzösszegek az állandó alapok létesítésére fordított összegek kivételével csak addig lesznek gyUmölcsözöleg elhelyezendök, á mig beruházásokra nem szükségeltetnek. Az elhelyezés ennélfogva magyar állam papírok és kincstári utalványok s osztrák sóbányajegyek bevásárlása által történik. A beruházázi alap kezelése, felhasználásának módja s a kezelés és felhasználás ellenőrzése az eddigiek szerint folytatandó. 10. Különösen érvényben marad továbbra is beruházási jövedelmek felhasználásánál követendő eljárás iránt, 1873. évi január 27-én kelt elhatározásommal jóváhagyott utasítás a következő módosításokkal és kiegészítésekkel. A fennálló beruházási bizottság jövőre e czimet viselendi : „Az 1881. évben Horvát- és Szlavonországokkal egyesitett katonai határőrvidék beruházási bizottsága.“ Azon tagok helyébe, kik eddig ezen bizottságban a közös hadügyminisztériumot és a zágrábi fő hadparancsnokságot képviselték, a magyar minisztérium és a horvát-szlavon országos kormány részéről még egy-egy második tag lépend be a beruházási bi- I zottságba.
