Eger - hetilap, 1881
1881-07-21 / 29. szám
317 az újabb terhek meggyőzésére mégiscsak elégtelennek mutatkozott. A hiánylat, tekintve annak évről-évre visszaforduló természetét, jelentékeny vala, fedezése tetemes áldozatot követelt; válságos pontra juthatott volna ismét jogiskolánk sorsa; ámde kegyurainak fenkölt szelleme s nemes áldozatkézsége újra győzött minden nehézségen. A kegyes főpásztor s mélt. főkáptana egyenlő arányban önkényt elvállalta az évi költségtöbblet viselését, s a jogiskola létele és jövője biztosítva volt. Az ilyként új életre hivott iskola az 186>/« tanévben, novemberben lépett ismét activitásba. De ezen tanévben még nem volt a kormány által elismerve s authorizálva, mert az érsek fensőbb felhatalmazás nélkül eszközölte annak visszaál- litását, mely eljárása egy 1862 évi julius 24-ről 11788 sz. a. kelt udvari rendelet szerint legfelsőbb helyen visszatetszéssel is találkozott. Mindazáltal a kezdet óta szorgalmazott kormányhatósági megerősítés is leérkezvén 1862 évi augusztus 18-ról 49783 sz. al., ezzel ismét visszanyerte törvényes és nyilvános jellegét, mire az érsek által 1862 évi oktob. 12-én személyesen s kiváló ünnepélyességgel megnyittatván, az 1862/3 tanévben újra megkezdhette rendes működését. Ugyanezen tanévben nyerte végleges szervezetét is, mely szerint a bölcsészeti kartól teljesen függetlenítve, 3 évi tanfolyamra lön berendezve, 6 rendes és egy rendkívüli tanárral, kikhez járult azután az 1860/7o tanévben még egy pót- vagy segédtanár. Az 186*/2-iki átmeneti tanévben csak négy tanárral. és 2 tanosztálylyal működött, — melyekben az 185° j előtti rendszer tantárgyain kívül még az egyházjog, encyclopaedia, római jog, és a hazai történelem adattak elő. — A közbeeső 185°/, évben a következő tantárgyak taníttattak: statistica, bányajog, észjog, magyar magánjog, váltó-kereskedelmi jog, encyclopaedia, osztrák magán- és büntetőjog, törvénykezés, köz- igazgatás, és pénzügyi törvényisme. Az 1862/»-iki rendszer szerint a tantárgyak már a következők: magyar magán- és közjog, közigazgatási törvényisme, hazai történelem, statistika, politika, római jog, encyclopaedia, természetjog, büntetőjog, bányajog, osztrák magánjog, törvénykezési jog, egyházjog, váltójog, nemzetgazdászat és pénzügytan és törvényszéki orvostan, — melyekhez járult utóbb az 1867/s tanévben a hazai történet helyett az állam- és jogtörténelem. E tantárgyak azonban nem képeznek egy-egy tanszék mellett állandó csoportozatokat, hanem megoszlásuk az egyes tanárok közt többször változik. — E rendszer maradt érvényben egész a legújabb, t. i. az 1874/5-iki átalakúlásig, s ez annál inkább közelebb hozta jogiskolánkat a kir. akadémiák színvonalához, mivel mellette az 1863 évi julius 2-ról 8406 sz. a. kelt helyttótan. rendelettel bírói államvizsgálati bizottság is rendszeresittetett, mely még az 1862/., tanévben megkezdvén működését, folytatta ezt egész az 1875/g tanév végéig, mikor aztán az 1876 évi oktob. 18-ról 24220 sz. al. kelt vall. és közokt. minist, rendelettel feloszlattatott, s hivatalos iratainak és pecsétjének a joglyceum levéltárában leendő letételére utasittatott. 1861-ben állíttatott jogiskolánk élére a kedves emlékű Kovalcsik József kanonok, ki egész 1873-ban bekövetkezett haláláig vitte a prodirectorságot. Utóda lett a mondott évben mélt. és ftdő Dani élik János kanonok, pristinai vál. püspök ur, ki intézetünket jelenleg is kormányozza. A tanári kar tagjai voltak az 186 x/2 tanévtől az i873/, tanév végéig: első sorban derék veteránunk Szalay József, ki 1870-ben lépett nyugalomba; dr. Úry József (1862); dr. Vav- rik Béla (1869-ig), az egri kir. törvényszék jelenlegi elnöke, intézetünk egyik büszkesége; aztán dr. Vida József (1872-ig), a neves költő, ki utóbb a kassai kir. akadémiához áthelyezve, ott szállt kora sírba; dr. Horváth János, 1878-ban bekövetkezett haláláig; Vochler Alajos (1866-ig). jelenleg komiéi plébános; cserneki és tarkeői L)essen'(fy Sándor (1866 -1868), jelenleg a kassai püspökmegyében sáros-nagypataki alesperes-plebános; Lnjkó Mihály (1868 óta), jelenleg bessenszöghi plébános; dr. Szigethy Miklós póttanár (1871-1872), ki mint pécsi püsp. lyceu- mi jogtanár hányt el nem sok időre áthelyeztetése után; ezeken kívül dr. Hubert János, jogi karunk jelenlegi idősbje, ki 1866-ban létre hozta jogászsegélyegyletünket, mely az azon évi decemb. 23-ról 97276 sz. a. kelt hlyttótan. rendelettel megerő- sittetvén, jelenleg is virágzik s jótékonyan működik; Burik István és Fekete Ferencz 1869 óta; dr. Martinovich József póttanár 1869—1871, midőn rendkívüli tanárrá léptettetett elő; Szolcsányi Húgó póttanár 1873 óta, és Frantz Alajos orvostudor 1861 óta, ki az előbbi öttel együtt jelenleg is még tagja jogi karunknak. Az 1861 '2 tanévben az egyházjogot Porubszky József theologiai tanár, (jelenleg egri kanonok) adta elő a joghallgatók számára is. 1874-ben jelent meg az uj jogtanulmányi szabályzat, (a nagyin, m. k. vall. és közokt. ministeriumtól kibocsátva az-évi május 19-ről 12917 sz. al.), mely a jogakademiák szervezetét a tanszabadság elve alapján s az egyetemi jogi karok mintájára gyökeresen átalakította. Ezzel jogiskolánk is új phasisba lépett. Mert habár az átalakítás és új berendezés meg újabb költségszaporúlatot vont maga után; habár 2 új nyilvános és 2 szintén új magántanári tanszék felállítása, főleg pedig a tanári fizetéseknek a kir. akadémiáknál fenálló díjszabályzathoz képest való felemelése, egy jogkari szakkönyvtár létesítése, a négy osztályra kibővített iskola megszaporodott szükségleteinek fedezése s a t. az eddigi fentartási költségeket több mint még egyszer annyira fogták rögtönösen felszöktetni: e nehéz körülmény azért nem akadályozta meg az intézet fenmaradását és szerencsés átalakulását. Kegyelmes érsekünk Ő-excellentiája s a mélt. főkáptalan találtak módot annak megmentésére, lelkedést merítve a nagy Eszterházy püspök végrendeletének eme kegyele- tes szavaiból: „Quemadmodum in vivis existens sumptus in il- lud (Lyceum) optima Deo placendi intentione, publici ac cum- primis religionis in bona juventutis educatione emolumento, ac eléri saecularis dioecesis Agriensis lionore promovendo expen- di, ita cum plena íiducia idem Lyceum cum omnibus suis ne- cessitatibus divinae providentiae, successorum meorum curae et sollicitudini, non minus ac cleri dioecesis expertae liberali- tati commendp“ (15 pont). Az 1862-iki példa ismétlődött. A főpapi kegy, Érsekünk Ő-kegyelmességének általánosan ismert nagylelkűsége s a mélt. főkáptalan hagyományos áldozatkészsége ismét fényesen igazolta magát. Most már évenkint ezrekre menő költség pótlásáról volt szó. De Érsek ur Ő-excellentiája s a mélt. főkáptalan ezen teher viselésére is készeknek nyilatkoztak, s ekként intézetünket megtartották az életnek. Egyébiránt ugyanekkor szűntettetek meg végleg a lyceumi bölcsészeti tanfolyam is, mely az 1850-es évek óta már úgyis csak a növendékpapság részére tartatott fen. s a helybeli kitűnő főgymnasium mellett végre is nélkűlözhetőnek ismertetett fel, — s azon megtakarítások is, melyek ekként az iskola-alapoknál elérettek, részben a jogiskola fentartási költségeinek fedezésére utalványoztalak. De még ezen nyereség mellett is maradt az évi költségvetésből elég fedezni való, — nem kevesebb mint körülbelül 12800 o. é. fr.; ami minden dicsőítésnél ékesszól- lóbban hirdeti a magas kegyuraság nemeslelkűségét s Eger városa és környéke tanügyi érdekei körüli fényes érdemeit. S ezóta jogiskolánk az 1874-iki szabályzat alapján folytatja működését. A tanári kar is jóformán ugyanazon tagokból áll ma is, kikből 1874-ban megalakúit. Ezek ugyanis voltak: dr. Hubert János, Burik István, dr. Fekete Ferencz, dr. Martino- zics József, Lojkó Mihály, dr. Szolcsányi Hugó, dr. Frantz Alajos, s az újon kinevezett dr. Kiss István, dr. JJdvardy László, Stepha- novszky Sándor és Farszky Ferencz. Változás csakis a nem- vetgazdászat-pénzügytani, és a művelődéstörténeti tanszékeknél következett be, amennyiben amott Lojkó Mihály helyében 1875- ben Szniida. Viktor, emitt pedig Farszky Ferencznek 1876-ban mihálytelki plébánossá történt kineveztetése után, előbb dr. Vincze Ambró zircz-cisterci r. áldozár-tanár, s ennek 1877-ben a pécsi főgymnasiumhoz történt áthelyeztetése után dr. Matzke Valér, az előbbinek rendtársa alkalmaztatott. * * * Joglyceumunk tanári karának irodalmi tevékenysége felől 1740-től a jelen tanévig álljanak itt a következő adatok. Huszty Istvánnak már fent jellemzett műve a : Jurisprudentia practica, seu Commentarius novus in jus Hungáriáim, Buda 1745, Nagyszombat 1766; láger, 1778 és 1794. — Egy másik műve: Jurísprudentiae index remin et verborum, Eger 1845. Mdcsár Istvántól egy érdekes kéziratot őriz az egyházmegyei nagy könyvtár, melynek czirne: „Hét magyarok azaz néhai Béla király nevelten íródeákjának az első hét magyar vezérekről irt históriája seit.“ — (hexameterekbe szedve.) Dinkay Pál sokat és sokfélét irt, de munkái — egy alkalmi latin ódán kívül — mind kéziratban maradtak. Ezek közül különösen érdekesek (irodalom- törtónetiieg is) a következők : Introductio in históriám juris Romani; Jus naturae; és Jus naturae privatum; Institutiones juris publici Hungáriáé; Jus Criminate; Introductio in Statisticam; De populations statuum; Statistica Theoretica; Statistica notitia Europas; Statistica M. Britaniae; Statistica Imperii Austriaci; Statistica Russiae db Regni Poloniae; Conspectus regni vegetabilium in monarchia Austriaca ; Előadások a political tudományokból ; Előadások a kereskedő magyar váltó-jogból; Általános statistica ; Európa Statistikája; Austria Statistikája; A magyar birodalom né
