Eger - hetilap, 1881
1881-07-21 / 29. szám
XX. ér-folyam. 29. szám. 1881. július 21-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Pélevre. . . 2 „ 50 r Negyed évre . 1 ,, 30 r Egy hónapra. — 45 . Egyes szám — 12 „ D Hirdetésekért minden 5 liasábozott petit- sorhely után tí, bélyegadó tejében minden hirdetésről 30, nvilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr iizetendö. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lycenmi nyomda), a szerkesztőség (specziális-uiczn, Hanák-ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése, (alapítványi új liáz a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért ] frt 80 kr.) Városi ügyek. Eger városa 1881. julius 17-én tartott képv. üléséből. A folyó év julius 10-iki jkönyv észrevétel uélklili hitelesítése után olvastatott a közgyámi ügyek vizsgálatával megbízott küldöttség jelentése, melynek alapján katároztatott: a) Kiskorúak és gondnokoltak tömegeiből magánosoknál kölcsönképen jelzálog! biztosíték mellett kihelyezett tőkék, és kamataik biztositbatása tekintetéből megengedtetik, bogy oly esetekben, midőn jelzálogul szolgáló ingatlanok végrehajtási eljárás utján elárverezés alá kerülnek, a kihelyezett gyámi követelés megmeuthetése czéljából az árvaszék fel- jogosittatik árverezhetni, s e végből az ajánlati pénztárból az ese- tekkint szükséglendö összeg rendelkezésére bocsáttatik, úgy azonban, hogy az árverésnél figyelembe veendő maximalis összeg, előzőleg a városi ügyész által megállapítandó leend, ez azonban szőlő birtokoknál az adó százszoros összegét meg nem haladhatja. b) Miután az általános tapasztalat bizonyltja, hogy bármily rendszer és elövigyázat mellett is lehetetlen, hogy az elhelyezett kölcsönök úgy tökében, mint kamatokban kivétel nélkül, minden esetben befolyjanak; és igy képzelhetetlen azon körülmény, hogy a pénztárt veszteség ne érje, mely veszteség azonban egyes kiskorút nem érinthet; ennélfogva elrendeltetik, hogy a gyámi tartalék alap javára minden kamat forint után, folyó év julius 1 -töl kezdve az 1878-ik évi szabályrendeletben megállapított 10%-tóli szedessék. c) A külsöképen elhelyezett összegek biztosítékául lekötve lévő házak kivétel nélkül tűzkár ellen biztosítandók lévén, ennek teljesítésére a régi adósok is köteleztetnek ; nemkülönben tűzkár ellen biztosítandó minden házbirtok vagy birtokrész, mely kiskorút, vagy gondnokaiig alatti személyt illet. Ezen biztosítási kötvények nyilvántartása és megőrzése a közgyám teendői közé soroztatik. d) Az árvaszék által közgyámi pénztárba beutalt összegek a beutaló végzés kézbesítésétől számítandó 3 nap alatt takarékpénz- tárilag elhelyezendők, minek figyelembe tartására a számadások vizsgálatánál a számvevő utasittatik. e) A közgyám úgy töke bevételt, mint kiadást, kivétel nélkül csak is árvaszéki be-, illetve kiutaló végzés alapján eszközölhet, még a folyó kamatok felvételére, s idöszakonkinti kiadására félévenkint jogosittatik fel. f) A takarékpénztárban elhelyezett összegeknél azon körülmény, hogy az illető betét a közgyámi pénztárt illeti, feltüntetendő s a pénzintézetek az árvaszék által megkeresendő!?, bogy a töke kifizetéseket jövőben csakis az árvaszék kiutaló végzése alapján eszközöljék. g) A félévenkint esedékes és 30 nap alatt fel nem vett kamatok kamatozás végett takarékpénztárba teendők ; és a hátralékos kamatok után a lejárati időtől számítandó, s a kötvényben meghatározott magasságú kamat szedendő. h) A közgyám az 1877-ik évi XX-ik t. ez. alapján kiadott belligyministeri ügyrendben előirt összes kimutatás vezetésére utasittatik. i) Miután a közgyámi átadási jegyzőkönyvek szeriüt, az előbbi gyámok közül többen, még ez idöszerint is, mint nagyobb összegekben marasztalt adósok vezettetnek, az ügyállás kiderithetése czéljából a városi ügyész megbizatik, miszerint Sebestény Alajos és Szabó Ignácz, volt gyámok vagyonának eladására vonatkozó iratotokat átvizsgálva, a vételár bováforditásáról az árvaszéknek jelentést tegyen. Végül az a) pontra vonatkozó határozat mikénti keresztülviteléhez szükséglendö szabályrendelet készítése s a legközelebbi ülésre leendő bemutatására az árvaszék felhivatik. Olvastatott Györgyéül Ignácz, egri kanonok, előterjesztése, mely szerint egy gyermek-menhelynek felállítása ez-íjából 4500 forinton megvett Bartuska-féle báz előtt elvonuló városi tér átengedését kéri. A midőn a jótékonyságról, s a szegény emberiség iránti részvétéről annyira ismeretes ftdö s nagyságos Györgyényi Ignácz kanonok úrnak ezen ujabbi nagylelkűségéért a város összes közönsége nevében a legöszintébb hálásköszönet és elismerés jegyzőkönyvileg meg- örökittefni határoztatik, a szépészeti bizottság egyúttal az átengedtetni kért területre vonatkozó helyszíni szemle, s véleményadással megbizatik, — mely vélemény alapján a városi tanács jogosítva leend, a kimutatandó térnek folyamodó által tervbe vett czélra leendő átengedésére. Olvastatott a 3693/880 számú végzéssel megbízott küldöttség jelentése, melyben az építendő szinház részére a „Huuyady“-féle városi területet jelöli ki. Tekintve, hogy a bizottság által kijelölt „Hunyady“-féle városi telek, úgy terjedelme, a belvárosbozi közelsége, mint fekvésénél fogva, közegészségi szempontból is a kivánt ezéluak tökéletesen megfelel, ennélfogva az esetre, ha a tervben levő állandó szinház felépítéséhez szükséglendö pénzkészlet megás együtt lesz, kérdéses telek, tulajdonjogilag minden egyéb feltétel nélkül átengedted^ ; ha azonban csak nyári-sziukör fogna lé- tesittetni, ez esetben a tulajdonjog fentartása mellett kizárólag használattal fog ez utóbbi czélra átadatni. Végül a generalis kaszárnyánál levő italmérési helyiség (Can- tiu) bérbeadásával a városi tenács megbizatott. A horvát-szJavon határőrvidék bekebelezése. I. A magyar királyi minisztériumnak 1881. évi julius hó 16-án 2326/ M. E. szám alatt kelt hirdetménye, melylyel a folyó évi julius hó 15-én kelt s a horvát-szlavon határőrvidéknek bekeblezésére vonatkozó legfelsőbb elhatározások közhírré tétetnek. Ö császári és Apostoli királyi Felsége, a horvát-szlavon ha- | tárörvidéknek Horvát- és Szlavonországokkal s ez által a magyar \ korona országaival való egyesítése alkalmából, következő legfel- söbb kiadványokat méltóztatott legkegyelmesebben kibocsátani, I úgymint: a) a horvát-szlavon végvidéki határőrökhöz intézett uyilat- j kozványt ; b) a horvát-szlavon határőrvidék rendkívüli jövedelmeinek ki- puhatolásáról és kezeléséről, továbbá azon czélokról, melyekre ezen ! jövedelmek felhasználandók, és ezen felhasználás módjáról szóló császári és királyi rendeletet; c) a batárörvidéki vagyoni, továbbá a határörvidéki nevelési és művelődési alapnak egyesítéséről és kezeléséről szóló császári és királyi rendeletét; d) a horvát-szlavon határőrvidéknek Horvát- és Szlavonorszá- gokkal s ez által a magyar korona országaival való egyesítéséről szóló császári és királyi rendeletet, — s végre egy e) királyi leiratot azon határozmányokról, melyek szerint a horvát-szlavon határőrvidék közigazgatásának átadása ezen vidéknek a hasonló nevű országokkal, s ez által a magyar korona országaival való egyesítésénél eszközlendö. Mi is ezennel köztndomásra hozatik. Tisza Kálmán, s. k.
