Eger - hetilap, 1881

1881-06-14 / 28. szám

311 József, Lörinczfy János, Reiner Mór, Géczi Gyula, Lázár Menyhért Hibái György, Ringelhan Rafael, Francz Lajos, Komáromi József, Rochlic8ek Ferencz, Pájer János, Horánszky István, Kraus Ignácz, Keresztény Imre, Broncs András, Bóta Szilárd, Nánási Gyula, Simkovics Imre, Kerényi Imre, Viberánszky Mór, Keller József, Devera János, Szabó András. — Meghívás. Az egri izrael. társalgó kör tagjai f. hó 16-án, szombaton délután 6 órakor, a Széchenyi-kávébáz helyiségében tar­tandó közgyűlésen — igen fontos ügyek tárgyalása végett — múlha­tatlanul megjelenni szíveskedjenek. Értesittetnek egyszersmind, hogy a kör alapszabályai a jóváhagyási záradékkal ellátva, visszaérkez­tek. Eger, 1881. julius 12-én. Az elnökség megbízásából Grünbaum Armin, egyl. jegyző. — A horvát országgyűlésen a fiumei kérdés heves vita tárgyát képezte e hó 8-án és 9-én. A vitát Miskatovics előadó nyitotta meg, védve a bizottságnak mérsékelt javaslatát, — mely utóbbi­nak tartalmát múltkor közöltük. A bizottsági javaslat 48 szavazat­tal 19 ellen elfogadtatott. — A vita folyamában tartott beszédek közül Zsivkovics osztályfőnöké és az említett előadóé nagy figyelmet keltettek. Zsivkovics b. beszédében megjegyzi, hogy a tárgyalás súlypontja többé nem a Fiume tárgyában beterjesztett kér­vényekben rejlik, hanem a hamisítási ügyre helyeztetett. Szónok tagadja, hogy hamisítás követtetett el, ez csak akkor történhetett volna, hogy ha a király akarata bamisittatott volna meg és ha tudtá­val visszaélés történt volna, a mi azonban nem történt, A tarto- mánygyülés és a korona tudták, hogy mit tettek tényleg. Hogy egy törvényben egy hely fölülragasztatott, hamisításnak nem nevezhető; szónok erre a kiegyezés elfogadásának genesisét adja elő és pár­huzamot von a Fiume iránti jelen tárgyalások közt, minek követ­keztében a korona a tartománygyülés különös kérelme folytán a közvetítő szerepre vállalkozott. A királyi javaslatok egybehangzóan úgy a magyar országgyűlésnek, valamint a horvát tartománygyü- lésnek megküldettek, s miután a mindkét képviseleti testület azo­kat elfogadta, állapíttatott meg a 66. §-nak jelenlegi szerkezete. Az egyedüli különbség az volt, hogy a 66. §. a magyar országgyűlé­sen külön állapíttatott meg és úgy fogadtatott el, mig ez a horvát tartománygyülésen nem történt. Ennek oka mindenesetre az akkori horvát tartománygyülés, mely fölött Ítélni a mostani jogosítva nincs. Ez egy formai hiány, mely azonban csak alárendelt jelentőséggel bir, már csak azért is, mert a jelenlegi törvényhozás alakja a kie­gyezési törvény által állapíttatott meg. Egyébiránt e törvény a ko­rona tudta és beleegyezésével alkottatott és mint ilyen megtámad­hatlak — Miskatovics előadó az ellenzék indítványait a fenálló rendszer ellen intézett támadásnak mondja. Ezzel összefüggésben az előadó megvilágítja a többség álláspontját, mely nyilván a mo­narchia dualisztikus alakulását s az abból kifolyó államjogi viszonyt, Magyarország és Horvátország közt képviseli. Azon szemrehányást illetőleg, bogy a mostani többség nem egyezer adá bizonyságát po­litikai következetlenségének, szónok elismeri, hogy a többség, sőt maga a szónok eleinte ellenzték a dualisztikus rendszert. Voltak Ausztriában is jeles politikusok, kik 1878-ban az uj rendszer ál­landóságába vajmi kevés bizalmat helyeztek; azt hitték, Magyaror­szág is csak hátsó gondolatokkal fogadta el az ujonan megalkotott helyzetet, hogy. meg fogja ingatni a hadsereg egyöntetűségét és meg fogja akadályozni a birodalom egészséges külügyi politikájá­nak fejlődését. Ausztria nemzetiségei is ellenezték a dualizmust, mert attól tartottak, hogy a külügyi bonyodalmak be fogják bi- zonyitani tarthatatlanságát és ekként gyöngíteni fogják a birodal­mat. Horvátország bizalmatlansága Magyarország iránt csak lassan oszlott el, mert attól félt amaz, hogy Magyarország majd éreztetni fogja vele hatalmát. Mindezen aggodalmaknak épen ellenkezője valósult; Magyarország nem tanúsít ellenséges magatartást Horvát­országgal szemben és a dualisztikus rendszer szilárdabb alapokra fekteté a birodalmat; e rendszernek köszönhetjük, hogy a monar­chia ma tiszteletben áll a külhatalmak előtt; a nemzetiségek kibé­kültek vele s a magyarok államférfiul politikája bebizonyitá, hogy a monarchia összes népei közül egy sem ragaszkodik oly híven a trónhoz és az állami érdekek fentartásához, mint a magyar nemzet. A monarchiának most nincsen olyan veszedelmes ellenfele, ki e rendszert megingathatná; akar-e Horvátország egyedül, elszigetelve támadást megkisérleni ? — Nyilvános köszönet. A munkás-betegsegélyzö és rokkant­pénztár javára rendezett nyári mulatság, alkalmából különösen azon polgárnők, kik a kiszolgálatnál áldozatkészséggel közreműködtek, úgy azon kegyes adakozók és vendégek, kik adományaikkal és szives részvétökkel támogatni kegyeskedtek fogadják hálás kö­szönetét a rendezőségnek. — Rendőri hírek. Kirimi Regina férj. Koos Istvánná f. hó 5-én este a Steinhauser-féle házba álkulcscsal akart bejutni, de a város háza kapujában őrt álló hajdú által letartóztattatok. Kirimi Regina azt vallja, bogy ö a kocsishoz akart bejutni, kivel már hosszabb idő óta szorosabb viszonyban van. Azonban a rendőrség nem ta­lálta ezzel befejezettnek az ügyet, hanem a hősnőt átszolgáltatta a fényitönek. — Gál Mihály monostori illetőségű lakatos segéd f. hó 10 én éjjel Nyári Antal lakásának padlását felnyitotta, azonban ész­revételén letartóztattatok. A tettest, ki a fentemlitett Kirimi Regi­nának is szolgáltatta az álkulcsokat, a járásbíróságnak átszolgál­tatták. — A magyar borkereskedés érdekében a „Pesther Lloyd“ egy figyelemre méltó czikket közöl, milynek tartalma a következő: „Greger Miksa és társa“ londoni borkereskedő czég most so­kat Ígérő részvénytársasággá alakult. Ezen alkalomból czélszerü volna, hazánk nagyobb bortermelő vidékein társulatokat alapítani, melyeknek feladata lenne egyenlösitett s jól iskolázott borokat készíteni elő Anglia s az Oczeánon túli országok szükségletének fe­dezésére. Ily társulatok alakulhatnának: fehér borokra nézve Hegyal­ján, Diószegen, Sopronyban, Balatonvidékén s Magyarádon; vörös borokra nézve pedig Egerben, Budán, Aradon, Karloviczon, Villá­nyon s Szegzárdon.“ — Azon örvendetes mozgalom és haladás a magyarosodás te­rén, melyet izraelita polgártársaink, 8 különösen a helybeli „izrae- lita társalgó kör“ tanúsítottak, vagy mint a helyi lapokból olvastuk, igyekeztek tanúsítani; — úgy látszik a gyakorlat terén nem igen akar valósúlni. Legalább erre enged következtetni „Kanitz L. és fiai“ egri keményítő gyári czég legutóbbi ténye is, gyártmányai kiállításánál. Értem ezalatt nevezett czégnek ama keményítőt tar­talmazó, a valóban ízlés és csínnal készült dobozait, melyek Krausz L. föútczai kereskedésének kirakatában láthatók. Szemügyre véve ezeket, legelőször is szemébe ötlik a nézőnek, a doboz felső olda­lán nevezett czégnek gyárteleprajza égbe nyúló három kéményé­vel, melyeket a valóságban hiában keresnénk, lévén az egész gyár nem gőz, hanem lóerő hajtásra berendezve. A kép körül ékesen kipingált betűkkel „Kanitz Crystall Stärke“ olvasható. Egy másik oldal a gyárosok nevének „Leopold Kanitz et Söhne“ és a „Schütz Marke"-nak van szentelve. A harmadik oldalon pedig berzen­kedő szárnyas ló és oroszlántól környezetten díszeleg Angolország nemzeti czimere. Boszankodva keresi a szemlélő a magyar felira­tot is, a melyet azonban hiában keres ezen hazai, még pedig ha­zánk egyik legmagyarabb városában Egerben készült gyártmányon. Figyelmes szemlélés után erre is ráakad végre a szemlélő, a dobo­zon látható egri, fehérvári és még egy más hazai kiállításon neve­zett czég által nyert kitüntető érmek rajzain s illetve ezek közira­tain. Véleményünk szerint nevezett czég, ha a nem tudjuk mi ezél- ból alkalmazott angol czimer helyett a magyar czimert s hozzá magyar feliratot alkalmazna, jó hírnevének vele egy cseppet sem ártana, s e mellett készítményeinek kelete csak úgy biztosítva len­ne, mint a hogy jelenleg van. — A katonai beszállásolásokra, vonatkozólag a hadügyminisz­térium elhatározta, hogy azon községeket, melyeknek területén a a polgároknál való beszállásolás van szokásban, felhívja, hogy a katonaság elszállásolása czéljából legalább ideiglenes laktanyákat állíttasson, hogy a katonaságnak a polgároknál való beszállásolását lassankint tökéletesen meg lehessen szüntetni. Addig is oly helye­ken, hol a község vagy a' község lakosainak szegénysége folytán, vagy más előre meg nem határozható okból a Katonák beszálláso­lása nem foganatosítható, a föhadparancsnokságok felbatalmaztatnak, az ily községekben elszállásolt legénység számára a szükséges ágyneműket, ágyakat és élelmi szereket a katonai kincstár költsé­gén beszerezni. — Uj találmánya ut. Kiss Péter, fővárosi bizottsági tag az utak egészen uj készítési módját találta fel. Ezen az utón sokkal kisebb erővel sokkal nagyobb terhet lehet szállítani. A nyilvános próbát múltkor tartották meg Kiss Péternek VlII-ik kér. tömö-utcza 34-ik szám alatti házában. A próbák két útrészen történtek. A rö- videbb vonalon egy kis négykerekű kocsin 3 ember mozgatott 550 db téglát egész könnyűséggel, a másikon egy ló húzott nagy vas­úti teherszállító kocsin 2000 darab téglát. A próbák általán kitü­nően sikerültek. Maga az építési anyag különböző ásványok és kő­zetek keverékéből készült cement, kökeménységti és egészen sima. Nagy hátránya, hogy a felfedező olynemü építési módot tervezett, mely csakis egylovas kocsiknál használható, a mennyiben csak a két kerék számára raknák le az uj kövezési anyagot (16 cmtr. vastagságban), a középrész pedig, hol a ló megy, egyszerűen tég­lával rakatnék ki. Minthogy a kitérésnél, a kerekek ezt is okvet­lenül érnék, ezek csakhamar kikopnának; másik hátrány az indítás nehézsége. Az építés financziális oldalát tekintve az uj épitésmód

Next

/
Thumbnails
Contents