Eger - hetilap, 1881
1881-01-27 / 4. szám
30 czélszerü volna megállapítani, s az életbeléptetést csak addig halasztani, mig a pénzügyi viszonyok nem javulnak, j Magától értetik egyébiránt, hogy némely hivatali állomásoknál nem szükséges és nem is volna helyes az állandóság s elmozdithat- lanság. Ilyenek lehetnének pl. a főispáni, az egyes minis- teriumoknál pedig a ministereken kivűl még az államtitkári állomások. Kormányváltozások alkalmával az uj ministeri- umnak esetleg egyenesen szüksége lehet az ügyek helyes és összhangzatos vezetése szempontjából arra, hogy az ily- féle állomásokat a változó helyzethez képest uj egyénekkel töltse be. így Angliában a ministerekkel együtt némely főbb ministeri hivatalnokok is visszalépnek. 4) Hogy a hivatalnokok megfeleljenek hivatásuknak, s a képtelenek a hivatali pályára való tolongástól visszatartassanak, — illetőleg, hogy a tudatlan, a hanyag, a részrehajló, vagy épen lelkiismeretlen és jellemtelen emberek a hivatalokból eltávolíttassanak: szigorú felelősség s ellenőrzés állapítandó meg. 5) H e 1 y e s és a lehetőségig egyszerű ügyviteli rendszer szükséges, mely a fölösleges irka- firkát kizárja, s a hivatalnokokat szükségtelenül máskülönben sem fárasztja; igy képesek lesznek csekélyebb létszámuk mellett is — az adózók csekélyebb terheltetésével — az ügyeket alaposan és gyorsan elintézni. Továbbá, a köz- igazgatási hivatalnokok s a bíróságok teendőinek lehető kevesbitése s ez utón is költségkímélés elérése végett: czélszerü volna kiszemelni, megnyerni s a közjó érdekében felhasználni azon elemeket, melyek — mint pl. bizonyos jobbmódú független egyének — ingyenes köz- szolgálatok („nobile officium“) teljesítésére alkalmasak. (Folyt, köv.) A népszámlálásnak eddig1 megállapított eredménye Hevesmegyében. Község vagy járás neve lak osság s z á m a finemű nőnemű összesen 1) Egerváros .................... ' 9965 10743 20708 2) Gyöngyösváros . . . 7727 8396 16123 3) Felsö-tarna-járás . . 12714 13346 26060 4) Alsó-tarna-járás . . . 13259 13553 26812 5) Gyöngyös-patai-járás . 8839 9247 18086 E számokból kitűnik, hogy ezen városokban és területeken a nőnemű lakosság a finemüt, számban mindenütt felülmúlja, jelesen Egerben 778, Gyöngyösön 669, felsö-tarna-járásban 632, alsó-tarna- járásban 294 és a gyöngyös-patai-járásban 408 egyénnel; vagyis a lakosság összes számának százalékaiban kifejezve a lakosságban a nőnemű tesz: Egerben 3.76, Gyöngyösön 4.i5, a felsö- tarna-járásban : 2.40, az alsó-tarna-járásban: 1.10 és a gyöngyöspatai-járásban 2.26 százalékkal többet mint a finemti. Egyenkint tekintve a községeket, az eddig 43 községből beérkezett számláló lapok szerint csak a következő kilencz községben volt több 13-, mint nőnemű lakos, még pedig : Gyöngyös-Halászon 1-gyel, Gyöngyös-Tarjánban 10-el, Ke- recsenden 18-al, Kompokon 29-el, Nagy-Tályán 43-al, Pélyen lő-el, Tarna-Sz.-Mikló8on 41-el, Veresmarton 10-el és Zsadányban 53-al. Or. Albert Ferencz. Igénytelen szózat a t. hevesmegyei hatósághoz, a selyemtenyésztés ügyében. Úgy hiszem, minden honpolgárnak kötelessége, tehetsége szerint, a közjóiét emelésére közreműködni. Ezt a dicső emlékű gróf Széchényi István eme szavakban mondja ki: „Mindenki tegyen a haza közjava elömozditására anyagilag vagy szellemileg annyit, mennyit tehetsége szerint tehet.“ E tekintetben egy előmozdító eszköznek véltem eddig is, de vélem lenni jelenleg is, az „Eger“ hetilapnak múlt évi 41. s 42-ik számaiban általam ajánlott eperfa- és selyembogár-tenyésztést, va- ! lamint az országutaknak, községek tágas utczáinak akácz- és eper- fákkali beültetését, javaslatba hozni; azoknak felkaroltatá- sát s foganatba vételét a t. hevesmegyei hatóságnak hathatós pártfogásába ajánlani. Nem ismeretlenek a tisztelt megyehatóság, úgy a mezeigazda közönség előtt sem a lefolyt éveknek elemi csapásai, ezek miatt a bekövetkezett mostoha szükterméseknek mindenki által súlyosan érzett körülményei, — melyek közül legyen szabad például az 1863- iki csapás által szült ínséges időt felhozni. E megye egykori gazd. egyesülete által 1863. jnlius 6-áu tartott igazg. vál. ülés jegyzőkönyvének tanúsága szerint: az akkoriban uralkodott rendkivüli szárazság okozta országos csapás által beállt Ínség enyhítésére több czélszerü üdvös intézkedések tétettek; egyszersmind eme nagy csapásnak emlékéül a jegyzőkönyv következő vigasztaló, buzdító sorokkal záratott be: „Istenben helyezett azon reményt fejezzük ki egyszersmind, ha mint igaz testvérek egy szívvel lélekkel, egymást el nem hagyva, mindenki tehetsége szerint közre működik, nem lesz Ínség és azon csapás, mely a hazán és egyesületünk területén az igazságos Isten ostora gyanánt nehezedik és mely ellen zúgolódnunk nem szabad, ha fejünk fölött elvonult, ismét közénk telepedik a remény, egy jobb és szebb jövő iránt, melylyel a sokszor sújtott népet a nagy Isten végre is megfogja örvendeztetni.“ (Stb. stb. Kovács László egyesületi elnök, Rigó Antal egyleti titkár.) Igen érdekes intő és figyelmeztető például szolgálhatnak eme lelkes buzdító jegyzőkönyvi szavak. Ugyanazért méltó, hogy tekintetbe vétessék a mezeigazda közönség által, miszerint az ily csapások, többször, jövendőben is megeshetnek; — melyek a mezeigaz- dának föképen a gabonaféle terményeit szokták többnyire sújtani; — de tekintve, hogy többször a járványos ragályos betegségek a mezeigazda állatait teszik tönkre; sőt tekintve többféle- más elemi: tűz, viz, jég stb. csapásokat is: méltó, hogy ezek a mezeigazda által komoly figyelembe vétessenek, és hogy hivatva érezze magát a gazdaságában minél többféle és a hely körülményeihez képest, oly mivelési ágakat állítson elő, hogy egyiknek vagy másiknak nem sikerültével, vagy más mostoha viszonyok beálltával, — a harmadik szolgáljon legalább szükséglete fedezésére. E tekintetből ajánlható a többi között a fennemlitett eper- f a s ezzel kapcsolatban a selyembogár tenyésztése. — Ezek iránt a fennidézett „Eger“ heti lap 7. 41. 42-ik m. évi számaiban bővebben volt szerencsém a kínálkozó előnyöket, illetőleg jövedelmi-forrásokat elősorolni. Itt bátor vagyok ezen ügyet a t. megyei hatóság méltó figyelmébe tiszteletteljesen a közügy érdekében — ajánlani. Eme téli időszakban a közelgő tavaszi enyhébb időjárás alatt kedvező alkalom nyílhat rája akár bent a községekben, azoknak használatla- núl heverő sok tágas utczáin, közlegelöin, akár a több s faül- tetvények nélkül pusztán álló ország- vagy' dülöutak mellett, az eper fának s mellettök más fajta fáknak is a megyébeni általános ültetését hatóságilag elrendelni, hogy idővel a selyembogár tenyésztés minden községben elterjedjen. Tudjuk, hogy bold, emlékű gróf Széchényi István, úgy gróf Battyányi Lajos volt dicső emlékezetű első magyar ministerelnök a haza kö z vagyonos o- d á s a érdekétől indítva, 1848. év előtti időkben jószágukon mily nagy szorgalommal s mily nagy kiterjedésben — több ezer számban köz- példaadásul és a selyemtenyészet elömozditására, — tenyésztették az eperfát (Lásd az „Eger“ lap idézett számaiban bővebben.) Vájjon a szegény köznépnek, a mi magyar ajkú megyénkben is, nem válnék-e javára, ha évenkiüt hat heti kis fáradsága után legalább adójának egy része fedezésére némi jövedelmet állíthatna elő úgy, mint a bánáti, és több más vidéki földmivelök, — főkép, ha valamely elemi szerencsétlenség is én mezeigazdaságát. Megemlítésre méltónak vélem, hogy Hevesmegyében, jelesen Egerben — ha jól emlékezem : 1830. év körül — virágzásban állott a szederfa (eperfa) ültetés s ezzel a selyemtenyésztés, mert bizonyos Fulkósházy nevű inspectorsága alatt — fonoda is létezett, a megyehatóság pártolása mellett. De felkaroltatott ezen ügy ezelőtt, több megyében is, mint Barsban és Fehérmegyében. Ez utóbbiban 1864-évben megyehatósági intézkedés és megbízás folytán e sorok Írója is 12000 db. eperfánál többet vásárolt a járásbeli községek számára ültetésül s szaporitatásul. E gazdasági ágnak tenyésztetésére nézve ösztönül szolgálhat azon körülmény is még, — hogy a m. évi október hóban a culfus- minister ur is figyelmére méltatta a selyemtenyésztést — azon intézkedésével: hogy az alapitványi jószágokban az eperfa-iskolál-- nak felállítását rendelte el.
