Eger - hetilap, 1881
1881-07-07 / 27. szám
298 A gyilkos egy Guiteau nevű baváudorolt franczia, a ki a tnar- seilli konzuli állomást akarta elnyerni. Mondják hogy Guiteau elmezavart. Washington, jul. 3. Arthur alelnök a cabinet meghivá- sára ide jött. — Hir szerint a megsebesült elnök állapotának tünetei valamivel megnyugtatóbbak ; mindazáltal attól tartanak, hogy a beteg belsőleg el fog vérezni. A hátba fúródott, golyót még nem találták meg. Washington, jul. 3. A tünetek tegnap este óta megnyugtatók. Garfield egy keveset aludf, és a merénylet elkövetése óta az éjjel 29/4 órakor evett először. Ma reggel elhatározták az orvosok, bogy a golyó eltávolítását ezélzó kísérletről lemondanak, mivel a golyó, melynek helyét különben gyanítják, nem fogja megakadályozni a végleges felgyógyulást. Washington, jul. 4. Garfield elnök tegnap reggel 4 órakor rövid alvás után gyarapodott erővel ébredt fel; neje tegnapelőtt ide érkezett. Az egész cabinet a fejér házban tölté az fjet. Guiteau merénylőt, általában elvtelen kalandornak tartják, ki az őrültséggel határos igyekezettel iparkodott magát híressé tenni; mint a köztársasági párt egyik elégedetlen tagja, miután kérésének visszautasítása következtében valóságos őrültté lett, bosszút forralt az Egyesült Államok elnöke ellen. Bliss orvos constatálja, hogy a golyó a hátgerineztöi jobbra a tizedik és tizenegyedig borda közt fúródott a testbe, áthatott a jobb tüdőn és a máj legalsóbb részén és az ältest eiörészében megakadt. Az esti órákbaD jelentik, hogy Garfield állapota ismét rosz- 8zabbra fordult. A beteg nyugtalan és lábfájdalmakról panaszkodik, Törökország fővárosában múlt hó végén folyt le a nagy per azok ellen, kik Abdul Azisz szultán meggyilkolásával vádoltitnak. Az egész eljárás, eurőpai fogalmak szerint helytelen volt; mivel a vádlottaknak nem nyujtatott mód az általuk kívánt védelemre s az emelt vád alaptalanságának bebizonyítására. A törvényszék kileucz vádlottat, és pedig : Midbat pasát, Mahtnud- Damad pasát, Nuri-Damat pasát, Fabri beyt, Ali beyt, Nedzsib beyt, Men staph Pehliwant, Mustapha Djezairlit és Hadzsi Achoietet halálra, Said beyt és Riza beyt 10 évi kényszermunkára Ítélte. Londonból jelentik, hogy az angol külügyminister utasítani fogja a koustantiuápolyi angol nagykövetet, adja tudtára a szultánnak, hogy az angol kormány a pörnek nem-pártatlan vezetésével nagyon elégedetlen. Ugyancsak Londonból jelentik, bogy az interna- tionalista M o s z t szerkesztő, a fenyitö törvényszék által 16 bav * kényszermunkára ítéltetett azért, mivel az orosz czár elleni merényletet helyeselte s fejedelemgyilkosságra izgatott. Angliának újra baja van déli Afrikában Transvaallal. Ennek lakosai teljes függetlenséget követelnek s 1877-ben bírt egész területöket vissaakivánják Angliától. Bulgáriában a választások némi többséget eredményeztek a fejedelem uj programraja javára. A Keleti-Rum éliában a bolgár alkotmány érdekében tartott mentingek alkalmából kérdést intézett a porta a tartományi kormányhoz, vájjon e tüntetések komoly jelentőséggel birnak-e és vájjon nem fenyegetik-e a tartomány nyugalmát. A tartományi kormány azt válaszolta, bogy az ilyen meetiagek tartását megengedi az alkotmány, biztosította továbbá, hogy e mentingek nem adnak okot aggodalomra, mert Sándor fejedelem terveinek kázkoztatására szorítkoznak és nem viszik az u»czára az izgatást. A török-görög határrendezés végrehajtása megkezdődött. A törökök e hó 3-án kivonultak Puntóból, melyet azonnal görög csapatok szállottak meg. Az olasz kormány megczáfolja azon hirt, mely szerint Tripolis) olasz protectoratus alá akarja hajtani. A franczia képviselöházban múlt hó utolsó napján heves viták folytak azon kérdés fölött, nem lehetett volna-e Algériában erélyes intézkedések által a mozgalmakat megakadó lyozni. Különösen Grevy kormányzó ellen a hanyagság éles vádja emeltetett. Végül a többség a kormánynak bizalmat szavazva napirendre tért. A franczia külügyminister Bartheiemy-Saint- Hilaire jegyzéket intézett a portához, melyben tiltakozik a Nazif pasa által Tripolisba való megérkezése óta elkövetett izgatás ellen, és fölszólítja a török kormányt, hogy fékezze a kormányzó katonai czéljait. A jegyzék hangja igen komoly. Salamon. ,^yAs,eliéz gondok nyomasztják elmém . . ' V§L/'Jobb volna, jobb, ha nem viselném E méltóságot, melyre — érzem — Nem érdemes nagy gyöngesógem. Egy nép, nagy nép királya lettem; Oh, volna bár más én helyettem. A ki vagyok idétlen, gyermek — Nagyon parányi ily tehernek! Hozzád fordái a lelkem — Isten! Nem kapok én a pompán, kincsen ; Csak adj, óh adj értelmes szívet, Hogy kormányozni tudjam néped ! S a mit rám biztái itt e földön — A hivatást, ha jól betöltőm ; Tied leszen dicsőség, érdem: — Megadtad azt, mit kérve-kértem !“ . . . És bölcsebb lön, mint Hétnán, Étán . . Nincs olyan a föld négy tájékán ! Hallgatni öt ifiak, vének, Minden nemzetből eljövének. Ott jön ime, a hires Szába . . . Bölcseségét ö is csodálja, S nagy garmadáit a vagyonnak, Mit Isten adott Salamonnak .. . „Oh Isten! én parányi féreg Határozottan mit se kérek; Imádságom megnyugszik ebben : Mi kell? — Tudod Te legbölcsebben !“ X. Tinódi Sebestyén Egerben. Több háromszáz esztendejénél annak, hogy az egri polgárok közös vendégükül fogadták Tinód í, — mi utódok is megtisztelhetjük hát emléké; egy kis megemlékezéssel. Hogy emlékét élénken elevenítsük meg, nagyou megérdemli, mert ö volt az egri dicsőség első hirdetője; ö szedte versekbe az 1552-ik évi ostrom történetét oly biven, oly igazán, hogy minden szavára megesklidheteít volna. Örömét a győzelem fölött el nem tudta titkolni soha; rajongott az egriekért, s hogy minél többen megismerjék a nagyszerű viadal t, terjedelmes müvéből kivonatot is készített, melynek kezdő strófáit különben ismerik is tisztelt dalkedvelő olvasóim a?, „Egri dalnok“ czimti gyűjtemény egyik füzetéből. Tinódi Sebestyén versköltö volt, még pedig legirresebb a maga korában. Persze az akkori hires költő gyarló Ízlésén s versein ma már nevet a nagy közönség, ha ugyan méltónak tartja müvét elolvasni. De e müvek legtöbbnyire a régiségfárba kerülnek, hol időnkint a tudományosság gondos közegei uj ruhában bocsátják a publikum elé, ajánló levél kíséretében. De a közönség halad, nincs ideje hátra tekinteni, plane egy pár száz évvel. Szegény költő, elégedjél meg azzal, ha a közönség a nagy előrehaladásban rólad egy perezre is megemlékezik, mert többre, — ne vedd rósz néven, — nem lehet ideje. Hanem hát térjünk Tinódinak egri látogatásaira. Az első mindjárt az ostrom után történt, mikor is Tinódi hivatalos ügyben jött. 0 neki ugyauis a folytonos harezok között az a szerep jutott, mi döntő befolyást szokott gyakorolni egy-egy hadjáratban. 0 lelkesítette a magyarokat, a dal és tötíénet hatalmával. A megtörtént hősi eseményeket elénekelte elöttök, bogy megcsodálják társa k hősiességét, vagy okuljanak azok botlásain, és szeressék mindenkor a hazát. Természetesen ily esetben az elmondott eseménynek töviről begyére igaznak kellett lenni, mert különben nincs a dalnak lelkesítő ereje, s a költőt kineveti. Azért Tinódi minden csata után sőt közben is, elvándorolt a tett színhelyére, megfigyelt min-
