Eger - hetilap, 1881
1881-06-30 / 26. szám
287 Ezek megszüntetésére, tudtuukkal létezik ugyan már egy sza- | bályrcndelet, de hiányos volta miatt annak érvényt szerezni lehetet- I len volt; ennélfogva az egri izr. társalgó kör egy újabb szabály- ; rendeleti javaslatot dolgozott ki, melyet •/• alatt ide mellékelve azon tiszteletteljes kérelemmel bátorkodunk a tek. Polgármester úrhoz benyújtani : méltóztassék e javaslatot a tek. városi tanács elé tárgyalás esetleg jóváhagyás és életbeléptetés végett terjeszteni; a mennyiben pedig a tek. városi tanács e tárgyalásnál annak idején kellő szakértőkről fog intézkedni: tisztelettel kérjük, méltóztassék megengedni, hogy társalgó körünk magát ezen javaslat tárgyalásakor két tag által képviseltethesse, kik hivatva volnának a javaslat egyes szakaszairól szakértői véleményt adui. Miután pedig az aratás ideje immár közeledik, tehát a búzavásár élénkülése is rövid idő múlva kezdődni fog, mély tisztelettel kérjük tek. polgármester urat, méltóztassék oda hatni, hogy a búzavásárlás szabályozásáról szóló rendelet tárgyalására rövid határidő kitüzessék, úgy hogy az már f. évi augusztus 1-én életbe léptethető legyen. Kelt Egerben, 1881. junius 23. Legmélyebb tisztelettel Braun E. egyl. elnök, Grünbaum Armin egyl. jegyző. Tisza-Füred, 188i. jun. 24. Tatár világot élünk egy pár hét óta a Tiszavidéken s különösen városunkban. — Nem is képzelheti — ki ilyet sohsem látott, azt az erkölcsi hanyatlást, azt az egymás iránti hideg közönyt, bizalmatlanságot, mely városunkban lábrakapott. Nem képzelhető — továbbá — másutt, csak Tisza-Fíireden az a közigazgatási, rendőri ügyrendszer, mely oly közönyösséget ta- nusitsou minden bünténynyel szemben, mint a mienk. Rövid két hét alatt 4 rablás, és 1 tüzeset történt a város területén. A tűz által a ref. egyház derék lelkésze, s az egyház káro- sittatott meg. — Az egyházi hivatalnokok és tanítók valóságos ostromállapotban vannak, saját maguknak kell éjjelenkint vagyonukat és életüket ébrenlétük által védelmezni. Mi még csak hírből ismerjük az éjjeli rendőröket, mi csak akkor tudunk róluk valamit, midőn fizetéseiket kikapják. — Nem lehet itt semmi bűntényt kideríteni, vájjon ki követte el. Megtörtént a bűntény s folynak a napok egymásután a nélkül, hogy erélyes motoztatások tétetnének. Egyik éjjel harangzúgás, másikon pedig sikoltás riasztja föl az embert álmából. — A dologkerülök s pálinkaivók száma napról napra szaporodik, minek az erkölcsi hanyatlás, elszegényedés s az ebből folyó bűntények szaporodása a következménye. Nem lehet-e ezen segíteni? Hát a rendőröket nem lehetne a törvényben is megirt kötelességük teljesítésére szorítani? Nem lehetne-e az illető hatóság részéről több figyelmet fordítani ez ab- normis helyzetre? Lehetne segíteni különösen a felelős rendőrség felállítása áltál: mert ily körülmények között a legaljasabb bűnök követtetnek el a nélkül, hogy elvenné büntetését a gonosztevő. *) J. A. Politikai heti szemle. Olaszország több nagy városában élénk tüntetések történtek a francziák ellen. A kormány hatóságainak azonban sikerült, békéltető fellépés által, minden tettlegességet megakadályozni. Az olasz képviselő ház többsége felfüggesztette a lajstromos szavazásra vonatkozó javaslat részletes tárgyalását. Atunisi k é r d é 8 mostani állását az „Agence Havas“ párisi lap igy jellemzi : „Midőn a tunisi bej a franczia mi- niszteresidenst bízta meg az idegen consulokkal való hivatalos érintkezéssel, azzal egyszerűen meg akarta könnyíteni Roustannak az ellenőrzést, melyet ez utóbbinak a május 12-ki szerződés alapján a tunisi kormány nemzetközi cselekedetei fölött gyakorolnia kell. E rendszabálynak azonban nem az a czélja, hogy azon személyes viszony természetét megváltoztassa, melyben a bej eddig a külföldi képviselőkkel állott; mi sem akadályozza az utóbbiakat, hogy miként ezelőtt, kihallgatást kérjenek a bejtől és ezentúl is meglátogassák öt, ha a bej a kért kihallgatást megadta.“ A franczia külügyminiszternek jun. 20-án kelt jegyzéke körvonalozza Francziaországnak a montenegrói, a görög és a tunisi kérdésben követett politikáját és bizonyítja, hogy *) Óhajtjuk, hogy ezen szomorú tudósítás, — melyet különben illetékes helyről kaptunk, — legalább is túlzott ecsetelésnek bizonyuljon. Az esetleges helyreigazításnak mindenesetre örömmel engednénk tért. a béke fentartása iránti óhaj vezérli a franczia politikát; ámbár senki sem kételkedhetik abban, hogy Francziaország kész haladéktalanul a fegyverhez nyúlni, mihelyt azt becsülete vagy védelme megkívánja. Francziaország kész mindazon nemzetközi kérdések békés megoldását elösegiteni, melyeknél az ész az erőszak helyett érvényre emelkedhetik. A háború, bármily igazságos legyen, végre is mindig a végső eszköz, a melyhez az államférfiak a legelkerül- hetlenebb esetben kívánnak nyúlni. Tunist illetőleg, a körirat kijelenti, hogy a kumirok ellen megindított hadjárat csak visszatolás volt a rablók ellen, mert Francziaországnak soha sem volt szándéka Tunis ellen háborút inditani; a bej nem is habozott és méltányolva a jóakaró szándékokat, aláírta az eléje terjesztett szerződést, melyből Tunisra nagy jótétemények fognak háromolni. Midőn Francziaország teljesiti azon kötelességét, mely az anyagi és erkölcsi főn- hatóságból származik, támogatni fogja a tunisi kormány szervezkedési munkálatait és részrehajlatlan oltalomban fogja részesíteni a különféle nemzetek áttal létesített vállalatokat. Bulgáriában a politikai helyzet még mindig feszült. A fejedelem jól fogadtatott körútja alkalmával, de a radikális párt nem akar engedni. A most megindult választásoknál orosz tisztek gyűjtik a szavazatokat 8 ez a radiealisoknak nem tetszik. A bolgár kérdésben a hatalmak nem értenek egyet. Az orosz külügyminister a radicalisok felszólítására azt felelte, hogy Oroszország Bulgária belügyeivel szemben semleges marad. Manci- ni olasz külügyminister ellenben ugyanazokhoz intézett válaszában az alkotmány változatlanul hagyása mellett nyilatkozott. Az angol f e 1 s ö h á z jun. 21. ülésében Granville lord, válaszolva Camperdon lord kérdésére, kijelenti, hogy a szófiai brit consul mind a két pártnak teljes bizalmát élvezi, mert mindenkor békéltető tanácsot adott. 0 ámbár irtózik az erőszaktól, mégis azt hiszi, hogy a bolgár alkotmányt okvetlenül revidiálni kell; szónok kívánja, hogy Bulgária, a mennyire csak lehetséges, magára hagyassák ; de az igazságosság érdekében szükséges volt, hogy Angolország és más hatalmak bizonyos nyomást gyakoroljanak. A bolgár fejedelem proclamatiója meglepte a kormányt. Európa joggal várhatja azt, hogy a fejedelem mérsékelt politikát fog követni, mely kielégítő compromissumhoz vezethet. A külügymiszter kijelenti, hogy néhány lépésre vonatkozólag még nincs egészen tisztában, de annyi bizonyos, a fejedelemnek, mielőtt oly lépést tenne, mely az országot az anarchiába és bonyodalmakba sodorhatná a szomszédos nagyhatalmakkal, mindent meg kellene kísérelnie, hogy kielégítő megegyezésre jusson a nemzetgyűléssel. Másrészt őrültség volna, ha a nem régen emancipált és még miveletlen nemzet, nem követne el mindent, hogy a békés megegyezést elősegítse és ekként a reformok és javítások életbeléptetését lehetségessé tegye, melyek elvégre is nem semmisitik meg a szabadságot és a lakosság összes rétegei számára biztosítják az igazságosságot. A „Germania“ azon megjegyzésére, hogy Gossler kinevezése a kanczellárnak uj és a vallásügyi miniszternek sikerdus alkalmat nyújt, hogy az akadályokat és nehézségeket elhárítsák, a „Norddeutsche Allgemeine Zeitung“ azt válaszolja : hogy „„a birodalmi kanczellár, porosz miniszteri minőségben, utóljára tavai és pedig az egyházpolitikai előterjesztés alkalmával akarta megkisérleni a kulturharcz befejezését, mert azt hitte, hogy a törvény elfogadása elösegitendi a béke létrejövetelét Poroszország és a Curia közt; miután ez a kísérlet a középpárt és a szabadelvűek közti szövetség által meghiúsult, a birodalmi kanczellár a kérdést egészen a porosz vallásügyi miniszter resszortjának engedte át ; Bismarck herczegnek egészségi állapota miatt tartózkodnia kell az ügyletekben való minden részvételtől; de ha egészséges is volna, kevés hajlamot érezne arra, hogy újból tegye meg a kibékülési kisérletet, melynél a középpárt és a szabadelvűek coalitiója foglalna ellenében állást.“ “ A szultán gyilkosai ellen folyó pör legérdekesebb okmányát képezi Midhát pasának emlékirata, a ki bebizonyitja, hogy Abdul Aziz meggyilkoltatásának idejében ajánlották neki Mahmud Nedim- nek, halálos ellenségének, meggyilkolását, ö azonban visszautasította ezt. Ebből az következik, hogy ö Abdul Aziz meggyilkolásában sem vett részt. A konstantinápolyi követek aggályaikat fejezték ki a porta azon óhajtásával szemben, hogy az idegen postahivatalok oszlattassanak fel. Az orosz fővárosban, hol most a montenegrói fejedelem neje tartózkodik, e hó 24-én feltűnő merénylet történt. Bizonyos Djuras- kovics megtámadta karddal Plamenácz montenegrói senatort és nagy csapást mért fejére. Plamenácz föltartotta karjával a vágást és ennek következtében súlyos sebet kapott, de azután két lövést tett megtámadójára és halálosan megsebesítette öt. Nikita fejedelem egyik testőrét, a ki közel állott, egyik golyó érte és meg is halt
