Eger - hetilap, 1881

1881-06-30 / 26. szám

287 Ezek megszüntetésére, tudtuukkal létezik ugyan már egy sza- | bályrcndelet, de hiányos volta miatt annak érvényt szerezni lehetet- I len volt; ennélfogva az egri izr. társalgó kör egy újabb szabály- ; rendeleti javaslatot dolgozott ki, melyet •/• alatt ide mellékelve azon tiszteletteljes kérelemmel bátorkodunk a tek. Polgármester úrhoz benyújtani : méltóztassék e javaslatot a tek. városi tanács elé tár­gyalás esetleg jóváhagyás és életbeléptetés végett terjeszteni; a mennyiben pedig a tek. városi tanács e tárgyalásnál annak idején kellő szakértőkről fog intézkedni: tisztelettel kérjük, méltóztassék megengedni, hogy társalgó körünk magát ezen javaslat tárgyalása­kor két tag által képviseltethesse, kik hivatva volnának a javaslat egyes szakaszairól szakértői véleményt adui. Miután pedig az aratás ideje immár közeledik, tehát a búza­vásár élénkülése is rövid idő múlva kezdődni fog, mély tisztelettel kérjük tek. polgármester urat, méltóztassék oda hatni, hogy a bú­zavásárlás szabályozásáról szóló rendelet tárgyalására rövid határ­idő kitüzessék, úgy hogy az már f. évi augusztus 1-én életbe lép­tethető legyen. Kelt Egerben, 1881. junius 23. Legmélyebb tiszte­lettel Braun E. egyl. elnök, Grünbaum Armin egyl. jegyző. Tisza-Füred, 188i. jun. 24. Tatár világot élünk egy pár hét óta a Tiszavidéken s kü­lönösen városunkban. — Nem is képzelheti — ki ilyet sohsem látott, azt az erkölcsi hanyatlást, azt az egymás iránti hideg kö­zönyt, bizalmatlanságot, mely városunkban lábrakapott. Nem képzelhető — továbbá — másutt, csak Tisza-Fíireden az a közigazgatási, rendőri ügyrendszer, mely oly közönyösséget ta- nusitsou minden bünténynyel szemben, mint a mienk. Rövid két hét alatt 4 rablás, és 1 tüzeset történt a város te­rületén. A tűz által a ref. egyház derék lelkésze, s az egyház káro- sittatott meg. — Az egyházi hivatalnokok és tanítók valóságos ostromállapotban vannak, saját maguknak kell éjjelenkint vagyo­nukat és életüket ébrenlétük által védelmezni. Mi még csak hírből ismerjük az éjjeli rendőröket, mi csak akkor tudunk róluk vala­mit, midőn fizetéseiket kikapják. — Nem lehet itt semmi bűntényt kideríteni, vájjon ki követte el. Megtörtént a bűntény s folynak a napok egymásután a nél­kül, hogy erélyes motoztatások tétetnének. Egyik éjjel harangzúgás, másikon pedig sikoltás riasztja föl az embert álmából. — A dologkerülök s pálinkaivók száma napról napra szaporodik, minek az erkölcsi hanyatlás, elszegényedés s az ebből folyó bűntények szaporodása a következménye. Nem lehet-e ezen segíteni? Hát a rendőröket nem lehetne a törvényben is megirt kötelességük teljesítésére szorítani? Nem lehetne-e az illető hatóság részéről több figyelmet fordítani ez ab- normis helyzetre? Lehetne segíteni különösen a felelős rendőrség felállítása áltál: mert ily körülmények között a legaljasabb bűnök követtetnek el a nélkül, hogy elvenné büntetését a gonosztevő. *) J. A. Politikai heti szemle. Olaszország több nagy városában élénk tüntetések történtek a francziák ellen. A kormány hatóságainak azonban sikerült, békéltető fellépés által, minden tettlegességet megakadályozni. Az olasz képviselő ház többsége felfüggesztette a lajstromos szavazásra vonatkozó javaslat részletes tárgyalását. Atunisi k é r d é 8 mostani állását az „Agence Ha­vas“ párisi lap igy jellemzi : „Midőn a tunisi bej a franczia mi- niszteresidenst bízta meg az idegen consulokkal való hivatalos érintkezéssel, azzal egyszerűen meg akarta könnyíteni Roustannak az ellenőrzést, melyet ez utóbbinak a május 12-ki szerződés alapján a tunisi kormány nemzetközi cselekedetei fölött gyakorolnia kell. E rendszabálynak azonban nem az a czélja, hogy azon személyes vi­szony természetét megváltoztassa, melyben a bej eddig a külföldi képviselőkkel állott; mi sem akadályozza az utóbbiakat, hogy mi­ként ezelőtt, kihallgatást kérjenek a bejtől és ezentúl is megláto­gassák öt, ha a bej a kért kihallgatást megadta.“ A franczia külügyminiszternek jun. 20-án kelt jegyzéke körvonalozza Francziaországnak a montenegrói, a gö­rög és a tunisi kérdésben követett politikáját és bizonyítja, hogy *) Óhajtjuk, hogy ezen szomorú tudósítás, — melyet különben illetékes helyről kaptunk, — legalább is túlzott ecsetelésnek bizonyuljon. Az esetleges hely­reigazításnak mindenesetre örömmel engednénk tért. a béke fentartása iránti óhaj vezérli a franczia politikát; ámbár senki sem kételkedhetik abban, hogy Francziaország kész haladék­talanul a fegyverhez nyúlni, mihelyt azt becsülete vagy védelme megkívánja. Francziaország kész mindazon nemzetközi kérdések békés megoldását elösegiteni, melyeknél az ész az erőszak helyett érvényre emelkedhetik. A háború, bármily igazságos legyen, végre is mindig a végső eszköz, a melyhez az államférfiak a legelkerül- hetlenebb esetben kívánnak nyúlni. Tunist illetőleg, a körirat kije­lenti, hogy a kumirok ellen megindított hadjárat csak visszatolás volt a rablók ellen, mert Francziaországnak soha sem volt szándéka Tunis ellen háborút inditani; a bej nem is habozott és méltányolva a jóakaró szándékokat, aláírta az eléje terjesztett szerződést, mely­ből Tunisra nagy jótétemények fognak háromolni. Midőn Franczia­ország teljesiti azon kötelességét, mely az anyagi és erkölcsi főn- hatóságból származik, támogatni fogja a tunisi kormány szervezke­dési munkálatait és részrehajlatlan oltalomban fogja részesíteni a különféle nemzetek áttal létesített vállalatokat. Bulgáriában a politikai helyzet még mindig feszült. A fejedelem jól fogadtatott körútja alkalmával, de a radikális párt nem akar engedni. A most megindult választásoknál orosz tisztek gyűjtik a szavazatokat 8 ez a radiealisoknak nem tetszik. A bolgár kérdésben a hatalmak nem értenek egyet. Az orosz külügyminister a radicalisok felszólítására azt felelte, hogy Oroszország Bulgária belügyeivel szemben semleges marad. Manci- ni olasz külügyminister ellenben ugyanazokhoz intézett válaszában az alkotmány változatlanul hagyása mellett nyilatkozott. Az angol f e 1 s ö h á z jun. 21. ülésében Granville lord, vála­szolva Camperdon lord kérdésére, kijelenti, hogy a szófiai brit consul mind a két pártnak teljes bizalmát élvezi, mert mindenkor békéltető tanácsot adott. 0 ámbár irtózik az erőszaktól, mégis azt hiszi, hogy a bolgár alkotmányt okvetlenül revidiálni kell; szónok kívánja, hogy Bulgária, a mennyire csak lehetséges, magára ha­gyassák ; de az igazságosság érdekében szükséges volt, hogy An­golország és más hatalmak bizonyos nyomást gyakoroljanak. A bol­gár fejedelem proclamatiója meglepte a kormányt. Európa joggal várhatja azt, hogy a fejedelem mérsékelt politikát fog követni, mely kielégítő compromissumhoz vezethet. A külügymiszter kijelenti, hogy néhány lépésre vonatkozólag még nincs egészen tisztában, de annyi bizonyos, a fejedelemnek, mielőtt oly lépést tenne, mely az országot az anarchiába és bonyodalmakba sodorhatná a szomszédos nagyha­talmakkal, mindent meg kellene kísérelnie, hogy kielégítő mege­gyezésre jusson a nemzetgyűléssel. Másrészt őrültség volna, ha a nem régen emancipált és még miveletlen nemzet, nem követne el mindent, hogy a békés megegyezést elősegítse és ekként a reformok és javítások életbeléptetését lehetségessé tegye, melyek elvégre is nem semmisitik meg a szabadságot és a lakosság összes rétegei számára biztosítják az igazságosságot. A „Germania“ azon megjegyzésére, hogy Gossler kine­vezése a kanczellárnak uj és a vallásügyi miniszternek sikerdus alkalmat nyújt, hogy az akadályokat és nehézségeket elhárítsák, a „Norddeutsche Allgemeine Zeitung“ azt válaszolja : hogy „„a birodal­mi kanczellár, porosz miniszteri minőségben, utóljára tavai és pe­dig az egyházpolitikai előterjesztés alkalmával akarta megkisérleni a kulturharcz befejezését, mert azt hitte, hogy a törvény elfogadá­sa elösegitendi a béke létrejövetelét Poroszország és a Curia közt; miután ez a kísérlet a középpárt és a szabadelvűek közti szövetség által meghiúsult, a birodalmi kanczellár a kérdést egészen a porosz vallásügyi miniszter resszortjának engedte át ; Bismarck herczegnek egészségi állapota miatt tartózkodnia kell az ügyletekben való minden részvételtől; de ha egészséges is volna, kevés hajlamot érezne arra, hogy újból tegye meg a kibékülési kisérletet, melynél a középpárt és a szabadelvűek coalitiója foglalna ellenében állást.“ “ A szultán gyilkosai ellen folyó pör legérdekesebb okmányát képezi Midhát pasának emlékirata, a ki bebizonyitja, hogy Abdul Aziz meggyilkoltatásának idejében ajánlották neki Mahmud Nedim- nek, halálos ellenségének, meggyilkolását, ö azonban visszautasí­totta ezt. Ebből az következik, hogy ö Abdul Aziz meggyilkolásá­ban sem vett részt. A konstantinápolyi követek aggályaikat fejezték ki a porta azon óhajtásával szemben, hogy az idegen postahivata­lok oszlattassanak fel. Az orosz fővárosban, hol most a montenegrói fejedelem neje tartózkodik, e hó 24-én feltűnő merénylet történt. Bizonyos Djuras- kovics megtámadta karddal Plamenácz montenegrói senatort és nagy csapást mért fejére. Plamenácz föltartotta karjával a vágást és ennek következtében súlyos sebet kapott, de azután két lövést tett megtámadójára és halálosan megsebesítette öt. Nikita fejedelem egyik testőrét, a ki közel állott, egyik golyó érte és meg is halt

Next

/
Thumbnails
Contents