Eger - hetilap, 1881

1881-06-23 / 25. szám

279

halálának hire fájdalmas benyomást gerjesztett városunkban. Ti- zenkilencz éve; hogy tölünk távozott, de ezen az emberi életben oly tekintélyes időtartam nem volt képes azon rendkívül kellemes emlékeket, melyeket nekünk hátrahagyott, eltörülni. 0 nem csak jó pásztora volt híveinek, de barátja minden embernek, jóltevöje szegényeinknek és fénypontja társadalmi életünknek. Hogy városunk érdekét mindvégig szivén hordozta, mutatta az által is, hogy végrendeletében nem feledkezett meg a füredi plébániáról és a füredi menházról, (Ugyefogyott szegények, nyomorultak intézete) mely utolsót itt létekor oly melegen pártolt is, melynek fennállása részben neki köszönhető. A sors megkímélt bennünket; nem láttuk benne azon pusztítást, melyet a hajlott kor, a betegség és a társadalmi élet elkeriilhetlen kellemetlenségei kedélyén ejtettek. Bennünk, kik kortársai közül mig életben vannak, azon emléke él Pájeruak, a milyennek öt 19 év előtt ismertük, a minden erényben tündöklő pap. emberbarát, jó hazafi és a szellemdús társalkodó emléke. Folyó hó 15-ikén emlékére itt gyászmise tartatott főt. Kanizsay Károly apát úr által. — Jól esett nekünk jó barátainak a régi gárdából látni, miként gyülekeznek osztály- és korkülömbség nélkül végtisztesség tételére még azok is, kik fényes tulajdonságait csak hagyományból ismerik. De nem jó nekem ezen szomorú képnél soká időznöm; fájdalmasan esik nekem ezen két szót leírni: Béke

poraira! M.

— Visontai Kovách László — mint a „Budapesti Hírlap“ s a „Gyöngyös“ jelentik, — a gyöngyösi választókerületben a képviselő jelöltségtől visszalépett. Az utóbbi lap e tényhez a következő megjegyzéseket fűzi: „Kovách urnák tagadhatlan érdemei vannak ; országos és tisztességes neve, jó szive, melylyel mindenkinek mindenkor segíteni kész; bölcs élettapasztalata. Ennyi jó és nemes tulajdonok mindenesetre elegendők arra, bogy máshol mint országgyűlési képviselő megválasztassék. A pártalakulások jelzék az eredményt. Kovách ur elhatározására nagy befolyással volt az, hogy az intelligenczia, a független intelligenczia, Rády Endre neve körül csoportosult, hogy az iparos és szölömüves osztály — úgy mint soha — összetartott. Végül oroszlányrész jutott az izraelita-polgártársainknak is, hiszen reájuk számitottak, s midőn a héten a válság, a nyilatkozat órája beállt: tömegesen frontot képeztek s ellene nyilatkoztak. Szerencse kisérje Kováén urat!“

— Gyöngyös városában e hó 29-ére van kitűzve az országgyűlési képviselőválasztás. Választási elnök A 1 b e r t h y Pál, alel- nök K 1 i m ó Pál. A városi kerületek ily sorban szavaznak: 2-ik,

l-sö, 4-ik s végre a 3-ik kerület.

— Borsod megyében a képviselőválasztások e hó 24-én, — Mikolcz városában pedig e hó 25-én tartatnak.

— Fiumében Csernátony Lajos a város volt képviselője e hó

15-én tartá beszámoló beszédét olasz nyelven. Fiume érdekeit tárgyalva, az agitatiók folyamán felmerült kételyeket eloszlatta; kijelentette továbbá, bogy Fiume közjoga kérdés tárgya nem lehet, hanem csakis, a provisoriumból való kibontakozás módozata. Fiume másik életkérdéséről, a sziszeki vasútról szólva, kiemelte, hogy a kormány határozott szándéka vagy megvenni a sziszek-zágrábi vonalat, vagy kiépíteni a sziszek-károlyvárosit. Viharos éljenzés ki- séré szavait. Fiume képviselésére Csernátony ott helyben kéretett fel, minek elfogadására késznek nyilatkozott. A f. hó 18-ára tervezett horvát skupstina elejtetett ; nagyon rossz idő járt volna reája! Tulajdonkép azonban csak elhalasztatott, s a horvát tartománygyü- lés csak szítja a tüzet, midőn a fiumei kérdés tárgyalásának sürgősségét legközelebb kimondotta.

— A baracconei ház megvételét indítványozta pár lap, mindjárt gyűjtve is pénzt, hogy Kossuth mostani lakóházát, minthogy Turiuba költözik, közadakozásból megvegyék, s ismét visszaadják neki. Ez ellen Kossuth Lajos tiltakozik, s ez ügyben a „Pesti Napló“ szerkesztőjéhez levelet intézett. Benne ezt mondja: „Ha csak arról volna szó, hogy a lak, mely nekem éveken át szerény, de kedvelt otthonom volt, ne idegen, hanem magyar kézre kerüljön, tán kissé furcsa Ízlésnek találnám, bogy valakinek Magyarországon kedve telhetik épen Baracconeban házat venni; de nem lehetne ellene szólásom, mert házam csakugyan eladó lévén, a vásár szabad. De az, megvallom, érzékenyen bánt, hogy akadhat Magyarországon, a ki felteszi rólam, bogy én képes lehetnék a házam árát is felvenni és a házat is megtartani. Igen, igen kérem tisztelt szerkesztő urat, méltóztassék ennek a tervben vagy keletkezőben levő mozgalomnak, határozott tiltakozásomnak becses lapjában közlésével s azon már többször kijelentett nyilatkozatom ismétlésével útját vágni, hogy én munkám után szoktam élni, kegyadományt e teremtett világ semmi élő emberétől el nem fogadok.“

— A vagyontalan egyéneknek nem illetőségi helyükön történő

Melléklet az „Eger“ 1881. évi 25. számához.

elhalálozásuk esetében fölmerülő költségek fedezése tárgyában, a m, kir. belügyminisztérium, közelebb következő rendeletet bocsátott ki: „Tapasztaltatok, hogy némely törvényhatóságok nincsenek tisztában arra nézve, ki köteles fedezni a temetési költségeket oly vagyontalan egyének után, kik nem illetőségi helyükön haltak meg? miért is szükségesnek tartom a törvényhatóságot tudomás és miheztartás j végett értesíteni: hogy az e tekintetben fennálló gyakorlatnál és viszonosságnál fogva, minden község a határában halva talált, vagy ott elhalt teljesen vagyontalan egyének eltemettetésével járó mellöz- hetlen költségeket fedezni és azon esetben, ha az elhaltnak fizetni köteles és képes rokonaik nincsenek, végleg viselni tartozik. Bu- da-Pesten, 1881. május hó 26. Tisza m. k.

— (A honalapitás ezredéves emléke) tárgyában Ney Ferencz biz. tag s Rózsa Péter tanácsjegyzö a fővároshoz következő indítványt nyújtottak be : fejezze ki a közgyűlés óhaját az iránt, hogy a főváros területén a felső hármas határhegyen az Árpádormon pantheon állíttassák fel, mely egyrészt a honalapító emlékét örökítse meg, másrészt pedig a nemzet nagy férfiúinak szobrait foglalja magában ; mondja ki a közgyűlés, hogy ezen nemzeti jellegű pantheon a nemzet költségén építendő ugyan, de a főváros egyebeken kívül

25,000 írttal a pantheon költségeihez hozzá járul; végre kérje fel a közgyűlés a kormányt a tervre pályázatot hirdetni (magyar művészek közt) 8 legalább bárom dijat kitűzni.

— A magyar honpolgári joggal nem bíró erdőtisztek iránt a földmivelési miniszter körrendeletét intézett a közigazgatási bizottságokhoz, melyben ezeket utasítja, hogy a netán felesketett oly erdötisztek és erdöörök részére kiszolgáltatott eskübizouyitványok, kik magyar honpolgári joggal nem bírnak, érvényteleneknek tekintendők mindaddig, mig az illetők az 1879. évi L. törvényezikk értelmében különben is könnyen megszerezhető vagy igazolható magyar honpolgári jogot igazolják.

— A vadászati jegyek tárgyában a pénzügyminiszter a következő körrendeletét intézte a törvényhatóságokhoz: „Minthogy a vá- dászat megadóztatásáról szóló 1875. évi XXI. t. ez. határozatainak módosítása tárgyában kilátásba vett törvényhozási intézkedés csak későbben várható, — hivatkozással az 1880. évi decz. hó 11-én 79,236. sz. a. az ország összes törvényhatóságaihoz intézett rende- letemre, mely szerint az 1881. év első felére kiszolgáltatott vadászati jegyek érvényessége f. évi junius hó végével lejár, — miheztartás végett ezennel értesítem, hogy mindazon felek részére, a kik az 1881. junius hó végéig érvényes vadászati jegyeket megújítani kívánják, vagy a kik az 1881. év második felében jegyek kiadásáért először folyamodnak, a fentebb idézett törvény 12. §. első bekezdése értelmében félévre eső 6 frt és a törvény 9. §-ában említett egyének használatára szolgáló jegyeknél félévre eső két frtnyi bélyegilleték előzetes lefizetése mellett, a kívánt további vadászati jegyek 1881. évi deczember hó végéig terjedő érvényességgel lesznek kiállitandók. E czélra a 6, illetőleg 2 frtos bélyeggel ellátott vadászati jegyürlapok felhasználandók. Úgyszintén az 1875. XXI. t.-cz. 11. és 12. §-a értelmében 2, illetőleg 6 frtos évi bélyeg-illeték alá eső vadászati jegyek kiszolgáltatásáért folyamodó feleknek is csak a félévi bélyegilletéknek megfelelő három, illetőleg egy frtnyi illetékösszeg előzetes lefizetése mellett, 1881. évi deczember hó végéig érvényes uj jegyek adhatók ki, melyeknek kiállítása iránt az 1881. évi deczember hó 11-én 79,236. sz. a. kibocsátott körrendeletben körülírt eljárás lesz követendő."

— (Az orosz czár és a tokaji bor). Az orosz czár asztalán mindennapos a tokaji bor. A czárnak — mint a Budap. Hirl.“ Írja, — újabban Bolváry Gellert kir. táblabiró szállítja saját terméséből a tokaji bort.

— A helsingfors-i finn egyetemen, mint a „Helsingfors Dagbladet“ jelenti, a pétervári kormány parancsára a magyar nyelv és irodalom tanítására tanszék állíttatott fel, s a jövő tanévtől kezdve minden finnországi hallgató köteleztetik a finnel rokon magyar nyelvet tanulni. Más nemzetiségit hallgatóknak saját tetszésökre bi- zatik hallgatni e tárgyat vagy nem.

— A magyarországi hirlapirók nyugdíjintézetének igazgatósága Fáik Miksa elnöklete alatt június 17-én tartotta első, alakuló ülését. Legelőször is az igazgatóság teljes névsora állíttatott össze. Az igazgatóság ezután az intézet titkárául három évre Visi Imrét választotta meg egyhangúlag. Fáik Miksa elnök bejelentette, hogy Jelinek Mór, a közúti vasuttársulat vezérigazgatója 100 frtot adományozott az intézetnek; az Athenaeum pedig, mely 5000 frtot azon időre Ígért, midőn a társulat nyugdíjazási működését tényleg megkezdi, addig is ez összeg 5 százalékos kamatát fogja fizetni az intézetnek. Köszönettel fogadtatott. A társulat már befolyt pénzeirfe nézve határoztatok, hogy azok teljes biztosítékot képező állampapírokban fognak elhelyeztetni, s az intézet elnöksége megbizatott,