Eger - hetilap, 1881
1881-06-16 / 24. szám
266 hatósága e hó 18-kára ismert, agitátorok izgatása folytán gyűlést hitt össze, hogy Fiúménak Hóivátországtól való elszakitása ellen proteatáljanak. E demonstratio miatt, mely magának Fiúménak kebelében, Fiume aspiratiói és a magyar állam joga ellen történik, — a lakosság közt nagy az elkeseredés, annál inkább, mert azt a város saját kebelében kénytelen tűrni. — A „veres kereszt“-féle „Erzsébet kórház“ tervezete a legfelsőbb helyen jóváhagyatván, a központi választmány serényen munkálkodik a szükséges töke beszerzésében. Az egylet a kórházat 120 ágy felállítása utján akarja létesitni; minden ágy felállitási költsége 1000 írtban határoztatott meg; az ezen összeget befizető lelkes adományozók a kórház külön alapitói gyanánt fognak tekintetni, nevök és czimerök egy-egy felett örök emlékül feljegyeztetni. A kórház már 19 alapitványnyal, azaz 19 ezer forinttal rendkezik. Ezen összeghez járultak: ö felsége a király 5 alapitványnyal, és pedig saját nevére 2 ágy, Rudolf trónörökös, Stefánia föherczegasszony, Mária Valéria föherczegnö neveire egy-egy ágy alapításával, ö felsége Erzsébet királyasszony, egy ágyat, József föherczeg 3 ágyat, Klotild föherczegasszony 2 ágyat, Ágost Szász-Koburg góthai her- czeg 1 ágyat alapítottak. E nemes példát követve gróf Zichy Nán- dorné egyleti elnök, gróf Dessewffy Aurélné, Tornyai Schossber- ger Zsigmondné családja nevében, gróf Szapáry Gyuláné, Lévay Henrikné, a magyar-franczia biztositó társaság és a veres keresztegylet budapesti II. kér. városi választmánya egy-egy alapitvány- nyal járultak a kórházi alap gyarapításához. — A dehreczeni ipar-mű-ki állítás iránti készülődések — mint minket értesítenek — országszerte mind nagyobb és nagyobb mérveket kezdenek ölteni. — A végrehajtó bizottság a kiállítási helyszínen a tér nagyobbitásáról ennélfogva már eleve gondoskodott ; annál inkább, mivel a hízni gyárosok is nagy számmal kezdenek jelentkezni. Öná'ló iparosok, segédek és tauonczok közeli és távoli vidékekről már is küldik a bejelentéseket Debreczenbe, a kiállításban való részvétel tárgyában. Miután mindazáltal még most is vannak, kik a végrehajtó bizottsághoz az iránt intéznek kérdést, hogy más városban lakó iparos vehet-e részt a dehreczeni kiállításban, tudatja a végrehajtó bizottság, hogy minden magyarországi iparos, iparos-segéd és tanoncztól fogadtatnak el kiállítási tárgyak. Hogy pedig a legszegényebb iparos is résztvehesseu a kiállításban, elhatározta a végrehajtó bizottság, hogy a kiállítandó tárgyakért térdij nem fizettetik, sőt a tárgyaknak Debreczenbe és vissza szállítására nézve a hazai vasuttársulatoktól tetemes dijleszállitást eszközölt. A mennyiben a debreczeui kiállításon a házi ipar is képviselve lesz, értesittetik a hölgy közönség, hogy a nöi-iparszakba vágó mindennemű készítmény szívesen fogadtatik. Szükséges bejelentési iveket és egyéb nyomtatványokat a végrehajtó bizottság kívánatra azonnal küld bárkinek. A kiállítás hivatalos közlönye a Debreczenben megjelenő „Magyar Alföld“ czimü iparügyi hetilap lesz, mely a kiállítás tartama alatt naponkiut fog megjelenni, s közölni fogja a kiállítási tárgyak részletes leírását és a kiállítás körül felmerülendő eseményeket. Midőn tehát a t. közönség, különösen pedig az iparos osztály j figyelmét újból felhívjuk a debreczeui kiállításra, egyúttal nem lesz felesleges felemlítenünk a kiállítás határnapjait : Bejelentések elfogadtatnak 1881. julius 1-ig. A tárgyak beküldendők julius 20-tól augusztus 10-éig. Megnyitás augusztus 20 án. — A titkos gyógyszerek, vagyis nem orvosi rendelvényre vásárolt gyógyszerek, árulhatása tárgyában, a belügyminiszter elrendelte, hogy azok jövendőre csak előzetes szakszerű megvizsgálás és kinyert specialis engedély alapján lesznek elárusifhatók az országban. A tiszti főorvosok kötelesek lesznek a gyógytári vizsgálatoknál ezekre különösen ügyelni és jelentéseikben külön fejezet alatt adni számot vizsgálatukról. — Uj államjegyek. Utóbbi napokban Tárgyalások folytak az uj államjegyek kibocsátásáról. A tárgyalások a jegyek művészi kivitelét illeúk és szakférfiak is résztvettek a tanácsaozásban. Legelőször ötforintos jegyek fognak kiadatni és pedig már ez év őszén, aztán következnek az egyforintosak s utoljára az ötvenesek. Az uj államjegyek, épugy mint a bankjegyek, mindkét oldalra nyomva lesznek. A czimer helyett ö felsége arézképe lesz a jegyeken. — A nők figyelmébe. Az országos nőipar kiállításra az ország minden részéből oly szép számmal érkeznek a bejelentések, hogy azon nőket, kik bejelentéseiket még ez ideig nem eszközölték, kötelességünk figyelmeztetni, hogy — tekintettel a rendelkezésre álló térre — e hónap végéig térigényeiket okvetetlenttl jelentsék be az országos nöiparkiállitás irodájában (Ferencziek hazára, I. em.) Bejelentési űrlapok — legczélszerübben levelező lap által — ez irodából kérendök. Budapesten, 1881. junius hó 4-én. Gróf Zichy Jenő, kiállítási elnök. — A horvát országgyűlés mandátuma folyó évi szeptember havában lejár. Addig juuius 20-án rövid ülésszakra fog összeülni és kizárólag a választási törvény reformálásával fog foglalkozni. Ezután azonual be fog záratni és fel fog oszlattatni. Az uj választások szeptember elejére fognak kiíratni. — Uchatius tábornok halálának okáról ezeket irja a „Pol. Corr.“ : „Ucbatius tábornok az aczél-bronz ágyuk elfogadása óta iparkodott a technikai katonai bizottsággal közreműködve ostromló és partvédő ágyuk készítésére használni az általa föltalált anyagot. Az ostromló ágyuk készítése sikerült is. Aczél-bronzból 12, 15 és 18 centiméteres ágyukat készített Uchatius és ez ágyuk a vizsgálatok alkalmával igen kedvező eredményt mutattak föl. Ez ágyuk készítését 1881. május 8-án rendelte el ö felsége. Ugyanakkor a partvédő ágyukkal is tett próbákat a bizottság , és pedig 15 és 28 centiméteres ágyukkal. Az utóbbi agyukra 250.000 frtot szavazott meg 1880-ban a deleggtió, a mely összegből, Uchatius kívánsága szerint, ily ágyuknak a tüzérségi fegyvergyárban való készítésére szükséges eszközöket kellett beszerezni. A hadügyminiszter azonban szükségesnek tartván Póla védelmezését, Krupp gyárában a legújabb időben nehány partvédő nagy ágyút rendelt meg ; de fóntar- totta. hogy a többi szükségletet a belföldön gyártott aczél-bronz ágyukkal fogja íödözni, ha sikereseknek bizonyulnak a próbák. A 15 centiméteres ágyukkal próba alkalmával kitűnt, hogy az Uchatius által ajánlott golyő-gyüríizet az igen erős töltés következtében megtámadta a csövet. A próbát máj. 18-án és 19-én, továbbá jun. 1-én folytatták Uchatius jelenlétében Steinfelden. A tábornok által ajánlott czin-horgany gyűrűs golyók épen nem váltak be, a vörösréz gyűrűsek pedig csak részben. A kísérlet után levertséget vettek észre Uchatius tábornokon. Minthogy a 15 centiméteres partvédő- ágyukkal tett kísérleteknek alapot kellett szolgáltatom'', a 28 centi- méteres ágyuk készítésére, a kisebb ágyúval tett kísérlet meghiúsulása bizonyára kedvezőtlen hatást gyakorolt a tábornokra, mert szükségképen azt kellett következtetnie, hogy aczélbronz még kevésbé lesz képes ellenállani a 28 centiméteres ágyúba tett kétszerte nagyobb töltésnek. Ámbár az illetékes szakközegek kételkedtek Uchatius aion törekvésének sikerében, hogy partvédő ágyukat is készíthet aczél- bronzból, a hadügyminiszter minden eszközt kezébe szolgáltatott a tábornoknak, hogy esetleg elérhesse ezélját, a mi abból is kitűnik, hogy múlt, évben rendkívüli hitelt kért számára. Uchatius tábornok minden oly kívánságába is beleegyezett a hadügyminiszter, a melynek az volt a czélja, hogy nagyobbmérvü kísérletek tétessenek az aczél-bronz ágyukkal. Uchatius kétségbeesésének tehát inkább az lehetett oka, hogy ö maga lemondott a reményről, hogy partvédő ágyukra is sikeresen alkalmazhatja az aczél-bronzot. Az sem igaz, hogy Uchatius tábornok délelőtt, mielőtt agyonlőtte magát, a hadügyminisztériumba ment. A tábornok ugyanis hónapok óta nem volt sem a hadügyminisztériumban, sem a katonai bizottságban, halála napján pedig nem mozdult a fegyvergyárból; végre sem szóbeli, sem Írásbeli értesítést nem kapott, a mely kellemetlenül érinthette volna.“ — A fővárosi iparosok körének választmánya, ügybarátaiboz legközelebb a következő felhívást intézte : „Még csak nehány hét választ el a nép bizalmának és akaratának alkotmányos érvényre jutásától. Régi mondás, hogy minden nemzetnek oly parlamentje és oly kormánya van, mint a milyent megérdemel. Nem mondhatjuk ugyan hasonlag azt, hogy minden ország iparososztálya számára oly törvények alkottatnak, mint a minőket az megérdemel; hanem bátran lehet azt mondani, hogy a minden kulturállamban fontos társadalmi és politikai szerepre hivatott iparos elem jótékony törvényes intézmények tekintetében legtöbbször ura lehet saját sorsának. Jól tudjuk, hogy a népképviselet elve — korunk e legbecsesebb alkotmányos vivmánya — kizár minden merev törvényhozási érdekképviseletet, valamint meg nem fér az utasítások avult intézményével sem; mindamellett a legértékesebb alkotmányos polgárjogról való lemondást jelentené az: ha az iparosok politikai hitvallásukkal és elveikkel összeegyeztetni nem tudnák életbevágó anyagi és erkölcsi osztályérdekeiknek érvényesítését, — értjük az oly értelemben való osztályérdekeket, melyek nem csak hogy nem sértik más társadalmi osztályok érdekeit, hanem egyszersmind jól felfogott országos közérdeket képviselnek. így értjük s csakis igy helyeselhetjük mi azon meg-megujuló mozgalmat, mely az ipar és kereskedelem érdekeinek hatályosabb törvényhozási képviseletét czélozza, s melynek e szerint érintetlenül kell hagyni az egyéni politikai meggyőződést, ha a gyakran elkeseredett alkotmányos bare/.ban egymással szemben álló országos politikai pártok rokonszeuvére és erkölcsi támogatására jogot formálni akarunk. Az iparügyek felkarolása nem képezhet egyik politikai párt számára sem monopóliumot. Támogatást várhatunk és kell követelnünk a kormánypárttól épugy, mint a mérsékelt ellenzéktől vagy a függetlenségi párttól. És e támogatást meg
