Eger - hetilap, 1881

1881-06-09 / 23. szám

247

korlati kiképeztetésben részesülhetnek, nélkiilözhetlen. Ezen intézet működése áldásos maradna akkor is, ha évtizedeken át háborúnk nem volna, mert c helyen az erkölcsiség és rend szelleme fogna lakozni, a legnemesebb verseny kifejlődni a szerencsétlenek segélyezésében, s átterjedni mindazokra, kik e ház küszöbét majdan átlépik. De ne feledjük, hogy ily szellem felköltése és fenntartása csakis egy ilyen kisebb, egységes, s inkább családias, patriarchális szervezetű kórházban lehetséges. S csak gondoljuk el, mily áldásos működési tér nyílik azoknak, kik idővel ezen intézetből az egész ország különféle kórházaiba, falvaiba stb. kerülnek. Gondoljuk el, mily nehéz ma még a fővárosban is magán családoknak teljesen megbízható ápolónőket találni; mig ezen nehézség megszűnnék, mihelyt a közönség tudja, hogy az egylet kórházában ápolónők, a magasabb értelemben vett betegápolásban szak8zerüleg képeztetoek, s az egylet közvetítésével igénybe vehetők.

(Folyt, köv.)

Politikai heti szemle.

Az angol kormány rendeletet bocsátott ki oly értelemben, hogy oly államok közti ellenségeskedés esetében, melyekkel Anglia barátságban él, Cyprus szigete semleges területnek tekintendő.

Írországban a hangulat nagyon izgatott. Több összeütközés történt ; azért az angol kormány csapat-erösitéseket küldött oda.

A franczia képviselöházban május 31-én Bárodét indítványozta, hogy az alkotmányt revideálják. Azonban Ferry miniszterelnök s Cazot igazságügyminister ellenezték ezen indítványt, mely aztán 254 szavazattal 186 ellen elvettetett.

A franczia sen a tusban e bó 3-án Waddington előterjesztette a lajstromos szavazás tárgyalására kiküldött bizottság jelentését. A bizottság visszautasítja azt a gondolatot, hogy a senatus és kamara közt viszályt akar előidézni; az ebből származó felelősség nem a senatust terhelné. A jelentés jelzi a lajstromos szavazás veszélyét ; a lajstromos szavazás segélyével olyan praetendens választatnék, a kinek sem a képviselöház sem a senatus nem tudna ellentállani, mivel az illető a nemzet megválasztottjának tekinthetné magát.

Olaszorságban az uj kabinet megalakulván: Depretis miniszterelnök ezt a hó 2-án a képviselökamarának bejelentette, oly megjegyzéssel, hogy nem programmot előterjeszteni, mert az csak ismétlés volna, csak a kabinet szándékainak néhány lényegesb pontjairól kíván szólni. Szónok elfogadta a kormány megalakítását Cai- roli és még más volt miniszter azon Ígérete folytán, hogy a kabinetet támogatni fogják: de még az az óhaj is vezérelte, hogy a választási reformot befejezés elé vezesse. A hadügy és a tengerészet- Ugy tárcsáira áttérve, Depretis konstatálja, hogy a jelzett ressortok költségvetése az utolsó évek alatt emelkedett, és hogy a hadsereg újjászervezése befejezéséhez közéig. A javult pénzügyek lehetségessé teszik, hogy a folyó évnek már biztosított fölöslegét e költségvetéseknek fogják átengedni. Depretis reméli hogy e rendszer, daczára a 200 millióra rugó nagyobb kiadásnak, teljes javulást fog előidézni a hadsereg viszonyaiban a nélkül, hogy a közgazdasági érdeket sértené. A kabinet reméli, hogy a kamara a kereskedelmi törvénykönyvet és a többi eléje terjesztendő javaslatokat el fogja fogadni. A külföldi viszonyokra áttérve, a kormányelnök kijelenti: Olaszországnak meg kell tartani illő helyét és az igazságosság és a kölcsönös tisztelet alapjára kell támaszkodnia.

A szerb fejedelem külföldre utazván, az ügyek vezetésével a kormánytanácsot bízta megRomániában a dunai kérdéssel foglalkoznak. E hó 3-án a senatus tárgyalta azt az interpellátiót, vájjon a lemondott cabinet, a dunai kérdést illetőleg, vállalt-e magára kötelezettségeket ? Boe- rescu volt miniszter taglalja azon utasításokat, melyeket Romániának a dunai bizottsághoz küldött képviselője kapott és ezt mondja: „Románia nem kívánhatja Ausztria-Magyaroszág kizáratását a vegyes bizottságból, mivel az összes hatalmak egyetértenek, hogy Áusztria-Magyarország fel van jogosítva a bizottságban való részvételre; a román kormány csak az ellen szólalt fel, hogy Áusztria- Magyarország állandóan és túlnyomó szavazattal viselje az elnöki tisztséget.“ Boerescu kijelenti végül, bogy addig mig miniszter volt, semmiféle kötelezettséget nem vállalt magára. — A kormányelnök kérdi a senátust, vájjon van-e bizalma a kérdésnek ő általa eszközlendö elintézéséhez és Ígéri, hogy azt tőle telhetőleg a bér- j lini szerződés határozatával megegyezöleg fogja megoldani. Az ellenzék egyik tagja kijelenti, hogy a kisebbség bizalmat helyez a volt miniszterbe.

Törökország még mindig sok nehézséggel küzd, melyek inkább szaporodnak, sem mint fogynának. Egyiptom le akarja rázni a szultán fenhatóságát; az idegen követek s köztük az osztrákmagyar monarchiáé, sürgetik a függő kérdéseknek — köztük a görög-török határ rendezésének — gyors elintézését. Ez alatt Ozmán pasa jelenti, hogy a Görögországnak átengedendő terület lakosai közül az arnauták, a maczedon oláhok s a görögöknek is egy része ellenállásra készülnek, mivel Görögországtól az adók fölemelését s az általános védkötelezetség behozatalát várják; más részről pedig jelentik Konstantinápolyból, hogy a szofták mozognak. Szaid pasa minister névtelen levelet kapott, melyben a konstantinápolyi internationale végrehajtó bizottsága öt felelőssé teszi a befogott Midhat pasa életéért.

Országgyűlés.

A képviselöházban május 31-én, Péchy Tamás, elnök bemutatja a miniszterelnök átiratát, mely szerint ö felsége a jelen országgyűlést f. é. junius 2-án, d. e. 11 órakor fogja a budai kir. várlak nagytermében ünnepélyesen berekeszteni.

T i 8 z a Kálmán miniszterelnök benyújtja a földadó szabályozásáról, a kisajátitásról és az 1875: VII. t.-czikknek az ármente- sitett területre vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatásáról szóló szentesített törvényezikkeket, melyek kihirdettetnek.

Csávossy Béla előadó előterjeszti a gazdasági bizottság jelentését a ház junius havi költségvetéséről, mely észrevétel nélkül elfogadtatott.

Ezután harmadszori felolvasásban végleg megszavaztatik a vasutak és csatornák központi telekkönyvezéséről szóló törvény- javaslat.

T r e f o r t Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter válaszol Zay Adolfnak a brassói szentháromság templom tárgyában hozzáintézett interpellatiójára.

Zay Adolf nincs megelégedve a válaszszal, a ház azonban azt tudomásul veszi.

Tisza Kálmán miniszterelnök válaszol Majoros Istvánnak a miniszteri kisebb hivatalnokoknak adott előlegek és segélyek bélyegkötelezettsége tárgyában hozzá intézett interpellátiójára. Kijelenti, hogy a segélyek megállapított szabályok szerint az év végén szoktak kiosztatni, minden folyamodvány nélkül, a hivatalnokok helyzetének tekintetbevételével. Ha azonban rendkívüli segélyért folyamodik valaki és nyugtára kapja pénzét, azt a törvényes bélyegkötelezettség alól fel nem menteti.

Majoros István nem nyugszik meg a válaszban, a ház azonban ezt is tudomásul veszi.

0 r d ó d y Pál közlekedési miniszter válaszol Sárközy Aurélnak a törvényhatóságok által elvállalt kavicsszáliitások tárgyában hozzá intézett interpellatiójára, megjegyezvén, hogy a mennyiben a megyék ezt közmunka által ígérték teljesíteni, ezt nekik megengedte; ha azonban egyes megyék alvállalkozókra bízzák a szállítást, intézkedni fog, hogy ilyenek ezentúl szállítást ne kapjanak.

Az interpelláló és a ház a választ tudomásul veszik.

Csatár Zsigmond interpellál a Csongrád melletti u. n. Csukás-gátnak a kormánybiztos által eszközölt keresztüivágatása tárgyában.

0 r d ó d y Pál közlekedési miniszter azt válaszolja, hogy a kormánybiztos kötelességében járt el és nincs hivatalos tudomása róla, hogy Csongrád ezáltal veszélyeztetve volna.

A ház a választ tudomásul veszi.

A főrendiháznak máj. 31-én tartott ülésében Majláth György országbíró a következő interpellátiót intézi az igazságügyminiszterhez :

Tekintve, hogy a Budapesten levő főbb bíróságok hivatali helyiségeinek egy épületben leendő egyesítése az igazságszolgáltatás helyesen felfogott érdekeiben fekszik ; tekintve, hogy az erre vonatkozó előmunkálatok a magyar királyi igazságügyminiszterium rendelkezésére állanak ; tekintve, hogy az e czélból netalán kötendő törlesztési kölcsön felvételére a jelen körülmények kiválóan kedvezőknek mutatkoznak, — azon tiszteletteljes kérdést intézem az igazságügyminiszter ö nagyméltóságához: szándékozik-e az 1872. évben elejtett fonalat felfogva, a fenjeizett irányban intézkedni s a jövő évi költségvetésnek előterjesztése alkalmával e körülményt is figyelemre méltatni V

P a u 1 e r Tivadar igazságügyminister az interpellatióra nyomban válaszolván, előadja, hogy a mit pénzügyi viszonyaink közt a bíróságok kényelmesebb elhelyezésére nézve eddig tenni lehetett, az részben már megtörtént, részben pedig előkészítő tárgyalások foly