Eger - hetilap, 1881

1881-05-26 / 21. szám

224

elnökének. Tekintetes Elnök úr! Az egri izr. társalgó kör — melynek czélja a magyarosodás és haladás, mely figyelemmel kisér az ország izraelitái között e téren mutatkozó minden mozgalmat, mely tehetsége szerint e magasztos eszme fölkarolóit működésűkben támogatja és elősegíti, de — mely éber figyelemmel kiséri a magyarosodás és haladás terjesztését gátló álszenteskedök műveleteit, — melynek czélja az ilyeneket tőle kitelhetöleg javítani, sikertelenség esetén pedig őket megvetni, ezen egri izr. társalgó kör — mely minden — czélját érdeklő mozzanatról, történjék az bárhol, bármikor és bármiképen — tudomást szerez, örvendetes tudomást szerzett arról is, hogy az egri orth. izr. község elnöke — a templomi hirdetéseknek magyarnyelveni teljesítését kieszközölte. Az egri izr. társalgó kör egy tegnap tartott közgyűlési határozat alapján, nem mulasztja el Önnek, elnök úr, a magyarosodás előmozdításában tett lépéséért elismerését kifejezni s üdvözli Önt, mintáz orthodox- elvnek oly kiváló tagját, ki e téren szembeszállva a fana- tismus nyilaival, bátran kibontotta a haladással karöltve járó magyarosodás zászlóját, — s ez jogosítja a társalgó kört azon remény táplálására is, hogy elnök úr, leküzdve az elfogúltság vas erejét, nem fog megállapodni e kis ponton, hanem hazafiúi kötelességéhez hiven, tovább haladva az orth. hitközség belszervezetét minden más irányban is, — a jelen kornak és szeretett hazánk jogos követelményeinek megfelelően : magyar nyelven fogja rendezni és ugyan- ily szellemben vezetni. Egerben, 1881. május 22-én. Az egri izr. társalgó kör elnöksége."

— A magyar tudományos Akadémia e hó 22-én tartotta nagygyűlését. Ez nevezetes volt annálfogva is, hogy ekkor az Akadémia félszázados fönnállásának jubileumát ülte s hogy a trónörökös ezen nagygyűlésen jelen volt. Gróf L ó n y a y Menyhért nyitotta meg a gyűlést remek beszéddel, melyben az Akadémia történetét vázolta. Azután Fraknói Vilmos főtitkár az Akadémia múlt évi működését adta előre. Erre következett Gyulai Pál emlékbeszéde Csenge ry Antal fölött. Széchen Antal gróf pedig „Angol politikai behatások a száraz földre“czimü értekezését olvasta fel.

— Budavár bevételének évfordulóját az 1848/49-ki honvédek és honvédegyletek máj. 21-én a szokásos kegyelettel megünnepelték. Ott voltak a honvédmonház rokkantjai testületileg, a központi választmány s többen, az 1848/49-ki honvédegylet elnöke Boocz Lajos, az egyetemi ifjúság s nagy számú közönség. A menet a krisztinavárosi színkör kertjében sorakozott és kevéssel 4 óra után indult meg a krisztinavárosi temetőbe a Budavár ostrománál elesett bajnokok sírjához. A sirszobrot fekete fátyol folyta körül; két oldalán gyászlobogó volt leszúrva, fölötte nemzeti szin lobogó lengett. A sírnál Vas Sándor s Boocz Lajos beszélt, az elesettek emlékét dicsőítve ; Mezey Péter pedig felhívta az egyetemi ifjúságot, hogy ha majd az 1848/49-iki honvédek — a kik már is oly kevesen vannak, kihaltak — ne engedjék e napot nyomtalanul elmúlni, ünnepeljék meg, keressék fel az elesettek sírját. Ezután Krivácsy ezredes a két díszes rózsakoszorut — Damjanich özvegyének adományát — letette a szoborra. Mialatt a koszorúkat a sirszobron elhelyezték, a közönség a „Szózatot“ énekelte s aztán csendesen szétoszlott.

— A magyar országos „vörös kereszt-egylet“ alakuló közgyűlését e hó 17-én tartotta, Budapesten az akadémia nagytermében. A királyné, mint legmagasabb védnök személyét, Klotild föherczeg- nö és Károly Lajos föherczeg képviselték. Ugyanezek elnököltek. Az ülést Károly Lajos föherczeg nyitotta meg, magyarul elmondott beszéddel üdvözölve a jelenvoltakat. Ezután Károlyi Gyula gróf előadja, hogy midőn ö felsége öt megbízta a vörös-kereszt férfi egyletének megalapításával, teljes bizalmát a polgártársai hazafiasságába vetette, s nem csalódott; mert a rövid lefolyt idő alatt a hazafias áldozás-készség által támogattatván, megalakíthatta az egyletet, s az tegnap megalakulását s a női- és horvát testvér egyletteli egyesülését kimondotta. Gr. Zichy Lívia : Van szerencsém bejelenteni, hogy a magyar országos segélyzö nöegylet tegnap tartott közgyűlésén örömmel vette tudomásul a magyar szent korona országai veres kereszt-egylete megalakulásának közlését. Ugyanez alkalommal az ö felsége Erzsébet királyné legmagasabb védelme alatt álló magyar országos segélyzö nöegylet határozatilag kimondotta, miként a magyar szent korona országai veres k. egyletével egyesül ; saját alapszabályait félreteszi, 0 Császári és Apostoli királyi Felsége által jóváhagyott veres kereszt egylet alapszabályait elfogadja és magáévá teszi. Ivánka Imre felolvasván a közgyűlési jegyzőkönyv ide vonatkozó pontjait, a magyar országos segélyzö nöegy- leti közgyűlés határozatait elfogadásra ajánlja. Klotild föherczegasz- szony: „Azok, kik az indítványhoz járulnak, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Miután e szerint az egyesülést véghezmentnek nyilvánítom, felhívom a közgyűlést, hogy a közpouti választmányt oly számmal, hogy abból az uj alapszabályok határozatai szerint a tisztikar is kikerülhessen, nemkülönben hat számvizsgálót válaszszon meg. — Kérem a közgyűlés jegyzőjét, hogy az illető javaslattételt felolvasni szíveskedjék. Ribáry József felolvassa a névsort. (Helyeslés.) Miután a javaslat elfogadtatott, az illetőket megválasztottaknak nyilvánítom és felkérem, hogy a közgyűlés befejezése után alakuljanak meg.“ Károly Lajos föherczeg: Felhívom a közgyűlést, hogy az alapszabályok 31-ki szakasza d) pontja értelmében határozza meg azon hányadot, melyet a fiókegyletek a központi alapba beszolgáltatni tartoznak. Haynald Lajos bibornok hosszasb beszédben kifejti, hogy mennyire kell törekedni már a békében, melyet most élvezünk, mindazon anyagi eszközöket összegyűjteni, melyek háború esetében, melyre végre mégis csak el kell készülve lennünk, a szegény sebesültek ápolására szükségesek és azért azt indítványozza, hogy köteleztessenek a fiókegyletek jövedelmük egy harmadát a központnak beszolgáltatni. Az indítvány elfogadtatott. Azután választmány s a tisztikar megalakítása következett.

— Bendőri hírek. — Progner János, pékinas Chalaupek Domokos úrnál, f. hó 24-én reggel 4 órakor a melegvízben halva találtatott. —- Matilovics Anna, szobalány, a szentjánosútczai Végh- féle ház emeleti ablakából, ennek levétele alkalmával, ablakostól az útczára esett. Az esés következtében súlyosan megsérültét az irgalmas- nénék kórházába szállították.

— A budapesti császárfürdőről dr. Szalmári Imrétől egy kis fűzet jelent meg, melyben ezen hírneves hazai fürdőnk történeti, természettudományi s orvosi szempontból van ismertetve.

— Ha valaki fogalmat akar szerezni Augias istállóinak ron- daságáról, hát csak menjen végig Eger főútczáján s meglátva ott a tengernyi giz-gazt, a tömérdek szemetet, a feneketlen port vagy sarat: hű képet szerezhet magának arról. Hát még ha egy kis csöndes szellő kerekedik, akkor, no hisz akkor oly porf'ergeteg támad, hogy kinek épen arra visz útja, tele lesz porral szeme, szája. A városi hatóság gondoskodhatnék arról, hogy legalább a föútcza addig kitisztíttattassék, mig abban annyira fel nem halmozódik a rondaság, hogy a közlekedést is akadályozná. Különben, mint biztos forrásból értesülünk, e bajon közelebb hatóságilag segítve lesz.

— Bélyeg mentességet engedélyezett a pénzügyminiszter azon hitelesítéseknél, midőn a katonai házassági biztosítékok kamatairól szóló nyugtatványok a kir. közjegyző, vagy a kir. járásbíróságok által hitelesíttetnek, s az ily hitelesítésnél csakis a szabályszerű munkadijak beszedése van megengedve.

— A községi jegyzők központi egylete Kuncze Imre elnöklete alatt f. hó 7-kén tartotta meg választmányi ülését Budapesten. Az egylet tagjai részéről jelenvoltak: az elnökön kivid, Dubovszky József alelnök (Pozsony), Vágó Ferencz főjegyző (Bihar). Susik J. Il-od jegyző (Esztergom), Fernbach József III-ad jegyző (Temes), Szabadházy Andor pénztárnok (Pest), Dobozi István (Pest), Juhos Ferencz (Bihar), Magyar üdék (Sopron), Pályi Zsigmond (Komárom) választmányi tagok, Barta László tisztb. egyleti főjegyző. A napirend teljesen és kimerítően letárgyaltatok. A vitának — mint a „Községi Közlöny“ jelenti, volt kimagasló és elvi fontossággal biró része is, mely abból állt. hogy a választmány a biharmegyei jegy- zöegylet által felvetett azon kérdésre, vájjon a bekövetkezendő közig, reformnál a községjegyzöi állás kinevezés vagy választás utján töltessék-e be, 8 megyei jegyzői egyletnek hasonló nézete szerint is, a biharmegyei egylet indítványához csatlakozott, saját önálló meggyőződéseként kimondván azt: hogy a választmány' a közszabadság és az alkotmányosság szelleméből kifolyóan határozottan a mellett van, hogy a jegyzői állás jövőre is szabad választás utján töltessék be, azonban a qualifikáczió szigorúan határoztassék meg, a választások körül tapasztalt visszaélések pedig minden módon korlátoltassanak.

— A budapesti magyar kir. tud. egyetem újjáalakítása második századának I. évfordulója alkalmából f. évi május hó 13-án délelőtt 11 órakor saját dísztermében ünnepélyes közgyűlést tartott, melyet az egyetemi templomban délelőtt 10 órakor isteni tisztelet előzött meg. A közgyűlés tárgyai: I. Ünnepi beszéd. A tudomány jelen állása, az ebből folyó tanulságok és jövőben teendők. Mondta dr. Berger Ev. János rector. II. A pályamunkák rövid bírálatának és a pályanyertesek neveinek kihirdetése, Dr. Stanczel Ferencz hit- tudományi dékán által. III. A pályadijaknak kiosztása, Dr, Berger rector által.

— A tanítók országos gyűlése tárgyában a következő felhívás küldetett szét Magyarország tanító egyleteihez és testületéihez. „Az Eötvös-alap pályadíjainak odaítélése tárgyában az egyetemes tani- tógyülés végrehajtó bizottsága a hazai tanitó egyletek küldötteit rendesen meg szokta hivni évenkint a pünkösdi ünepek alatt tartandó

Folytatása a mellékleten.

Lapunk mai számához féliv melléklet van csatolva.