Eger - hetilap, 1881
1881-05-26 / 21. szám
XX. cv-folyam. 21. szám. 1881. május 26-án. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 „ 30 „ Egy hónapra. — 45 . Egyes szám — 12 „ Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. EGER Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit- sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyeeumi nyomda), a szerkesztőség (specziális-utcza, Hanák-ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése, (alapítványi új ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr,) Választás? vagy kinevezés? (Folytatás és vége.) X. Javaslat egy helyes kinevezési rendszer iránt. A kormány kinevezésétől függő állomásoknál, a betöltési mód körüli eljárást, — a közigazgatás s az igazságszolgáltatás különös érdekeinek kielégítése tekintetéből — máskép kellene szabályozni a bíróságoknál s máskép a közigazgatási hivataloknál. A) A bíróságoknál, — legalább is az itélőbirákra nézve, mert a többi személyzet kinevezése körül nem volna szükséges a kormányt oly jelentékenyen korlátolni, — a j kinevezést függővé kellene tenni a candidatiótól, akkép, hogy maguk a bíróságok s némely más testületek a pályázók sorából az alkalmas egyének egynéhányát javaslatba hoznák, s a kormány csak oly egyént nevezhetne ki, a kit ezen kijelölési javaslatok valamelyike ajánl. Ily kijelölő (candidáló) testületek lehetnének: maguk az illető bíróságok, melyeknél az állomás betöltendő ; továbbá a törvényhatóságok közgyűlései, a mint effélét Belgiumban látunk, — végre pedig egy vegyes testület, ügyvédi s közjegyzői kamarai tagokból és jogtanárokból, a mint legközelebb Francziaországban J u- 1 e s Simon javasolja. Maga az eljárási mód az itélőbirák kinevezésénél leg- czélszeriibben igy volna szabályozható: 1) Azon első folyamodást! bíróság, melynél az állomás betöltendő, pályázati hirdetményt bocsátana ki. A pályázók ezen bíróságnál nyújtanák be kérvényeiket; mely biróság ülésben állapítaná meg kijelölési javaslatát, és ugyan 3 egyént jelölne ki; kevesebbet csak akkor, ha annyi alkalmas pályázót a jelentkezők közt nem talál. 2) Az említett biróság ezen kijelölési javaslatot az ösz- szes pályázati folyamodványokkal átküldené azon törvény- hatósághoz, melynek területére eme bíróságnak hatásköre kizárólag vagy tulnyomólag kiterjed. A törvényhatóság közgyűlése hasonlókép megtenné kijelölési javaslatát, — s aztán az összes iratokat, a bíróságnak említett kijelölési javaslatával együtt, az igazságügyminiszteriumhoz terjesztené fel; — ha pedig még egy vegyes candidáló testület is fel- állittatnék (ügyvédekből, közjegyzőkből s jogtanárokból), akkor a törvényhatóság az ügyiratokat e testülethez küldené s aztán az terjesztené fel az igazságügyministeriumhoz az iratokat, saját kijelölési javaslata kíséretében. 3) Az igazságügyminister, az említett kijelölési javaslatokban foglalt egyének közül egyet, ő felségénél, kinevezés végett javaslatba hozna. 4) A királyi tábláknál s a királyi Ouriánál, mint felsőbb bíróságoknál, a felhozott módozat oly változtatással követtethetnék, hogy a törvényhatóságok helyett az országgyűlés felsőháza tenne kijelölési javaslatot, — a mint ehhez hasonlót Belgiumban látunk, hol a semmitőszék tagjainak kinevezésénél a király ezen semmitőszéknek s a sena- tusnak kijelölési javaslatai által van korlátolva. B) Az állami közigazgatási hivatalok betöltése körül, legalább is a következőkép kellene korlátolni a kormányt: 1) Azon minisztérium, illetőleg közigazgatási államhatóság, melynél az állomás betöltendő, pályázatot hirdetne. 2) A hivatali qualificatiót kimutató pályázók képzettsége, jellemök, munkakedvök s munkabirási tehetségűk iránt vélemény kéretnék : egyrészről a minisztérium illető osztályfőnökétől vagy más államhatóságtól, melyI nél az illető netán működött, továbbá azon törvényhatóságnak főbb tisztikarától, a mely törvényhatóság területén ő az utóbbi időben állandóan lakott vagy közszolgálatot is teljesített. 3) A törvényben kijelölendő szigorú qualifícatióval bírók közül csak azon egyének valamelyike neveztethetnék ki. a ki az említett véleményezések alapján legkevésbbé kifogásolható. Alaptalan informatiók megakadályozására leghathatósb mód a nyilvánosság; ez pedig meg volna már az által is, ha a véleményező hivatalfőnök a minisztériumhoz fölterjesztendő véleményét összehívott hivataltársai előtt hivatalosan felolvasni, a véleményező tisztikar pedig véleményét nyilvános ülésben megállapítani köteleztetek. — Ellenben a titkos information, ha legjobb szándékú- ak is, rendszerint túllőnek a czélon s igy meg nem bízhatók ; könnyen pedig tendentiósusak lesznek, egyesek legjogosulatlanabb érdekének előmozdítására, s a valódi érdemnek irigységből eredő kisebbítésére, vagy épen jellembevágó alaptalan gyanúsításokra vezetnek ! Titkos informatiók alapján a legalkalmasb egyének többnyire mellőztetnek s a legkevésbbé alkalmasak sorából sokan nyernek állást; akkor aztán az intézők későn bánkódnak. Hallomás szerint e tekintetben igen keserű tapasztalásokat tett az igazságügy- minisztérium a bíróságok uj szervezése alkalmával 1871. végén s 1872-ben. * * * Az ingyenes közszolgálatok is — a nobile officium — a közigazgatási s igazságügyi reform terén nagyfontossá- guak. De ezekről majd máskor adjuk elő igénytelen nézeteinket. Dr. K—h I—n. A trónörökös-pár Budapesten. 7. Utazás és megérkezés. A koronaherczeg és fenséges neje e hó 18-án reggel indultak el, egy külön vonaton, Laxenburgból. Kevéssel 11 óra után délelőtt a vonat Pozsonyba érkezett s ott a trónörökös pár kiszállván, nagy lelkesedéssel fogadtatott. Egy negyedóra múlva a fenségek folytatták utjokat s délután 4 órakor Budapestre érkeztek.
