Eger - hetilap, 1881

1881-05-12 / 19. szám

192

tézö köreink nem véve számba a fö okot, az ipar fejlődésének akadályát a czébrendszerben hitték rejleni; s más nemzetek példájára eltörölték azt a nélkül, hogy figyelembe vették volna sajátságos, más országoktól és nemzetektől egészen különböző viszonyainkat. Szabad ipar-rendszert alkottak rendszer nélkül, — reá eresztették csekély kis kézműiparunkra nagy seregét a kontároknak és éhes szédelgőknek, melynek szomorú következménye az adót nem fizethető, s megélni nem tudó ezrei a jobb sorsra érdemes iparosoknak; és a másik, hogy az ipar nemcsak hogy nem emelkedett, hanem azon kis kézi mesterség is a mi volt, eltekintve néhány tengődő gyártól, tönkre silányitva egynéhány üzér kezei között bitangolódik. Ipar helyett tehát szédelgés, és az államra nézve hasznos és szükséges iparos osztály helyett koldus proletár ivadék lett.

Ilyen tényezőkkel, Mélyen tisztelt Képviselőházi nem teremtünk ipart, s ilyen körülmények között az iparos osztály nem hogy a birtokos osztály vállairól a teher egy részét levehesse, de maga is az állam terhévé, s később a társadalmi rend aknájává vái- hatik.

Ha a polgárság csak egyedül azért léteznék, hogy az államnak hasznot hajtó eszköze legyen, az esetben is azt parancsolná az állam érdeke, hogy polgárai ezen czélnak megtelni képesítve legyenek. De miután a mai fogalmak szerint azt gondolnánk, hogy az állam nem önmagáért, s nem egynéhány emberért létezik, hanem annak polgárai azért képeznek államot, hogy a társadalmi élet bázisa által a megélhetés mindenki számára biztosittassék, s lehetőleg könnyűvé tétessék; s egyátalán nem azért, hogy egyesek ezreken vampir módra hízzanak : annálinkább kötelessége a kormánynak oly intézkedéseket tenni, melyek által úgy az egyesek megélhetése, mint a haza jóléte, s kivált pénzügyi helyzetének javítása és a deficitek megszüntetése biztosittassék.

Az állam törvényeinek, intézkedéseinek tehát a polgárok viszonyaihoz, kívánalmaihoz kell alkalmazva lenni ; 8 igen káros egy másik állam vagy nemzet mintája szerint a polgárokat idomítani egy czéljában téves és következményeiben veszedelmes rendszerhez. — Pedig a jelenlegi iparrendszer úgy, a mint fönnáll, nálunk | ilyen czélt tévesztett eszme, s hogy az következményeiben milyen veszedelmes, azt nehány évi fennállása szomorúan bizonyitja.

Megmételyezte az egész üzletvilágot, alkalmat adván, sőt az esztelen concurrencia által kényszerítve lévén a szédelgésre, minek folytán az egész ipar és kereskedelem úgy szólván hitelt vesztett.

Ha figyelembe veszszük azon sok hamis és nem hamis bukást, egész hajmeresztő borzasztóságában áll előttünk az üzlet-világ helyzete.

Mi czélja a szabad ipar és kereskedelemnek ? Azt hiszszük az, hogy a munka, a szorgalom ne legyen gátolva ; hogy a ki mit tanult, azt szabadon folytathassa, hogy általa a társadalomnak, mint önmagának is használhasson. És az eredmény egészen ellenkező! Nem a munka van felszabadítva, nem a szorgalom van jutalmazva; hanem fel van szabadítva a szennyes kapzsiság és a legármányo- sabb fosztogatás; a munka és szorgalom pedig tehetetlenül vergődik, mert a szédelgő verseny a legjobb számítást is meghiúsítja, s a legnagyobb szorgalmat és munkásságot is megbénítja és elöli.

Mivel pedig az iparosság a legszegényebb osztályból kerül, s igy tökével századik sem rendelkezik : hogyan boldogúlhasson ily áramlattal szemben? A küzdelemben csak hamar elbukik és eszközzé válik azok kezében, a kik bukásuknak épen okozói, és fegyverül használtaik a becsületes munka ellen. Az uj nemzedék legtöbbje pedig, miután a rendszer nem kötelezi, hogy szakképzettségét felmutassa, alig hogy tanonczi évét kitöltötte, tapasztalást sem szerezve családot alapit; többnyire törvénytelenül, meghúzódva holmi bűzös lakásban, szaporítja a csenevész satnya ivadékot, s rontja silány munkájával a jónak becsét, és károsítja vele azt, a ki nála véietlenségböl valamit rendel.

Ez a szabad iparrendszer eddigi következményeinek halvány vázlata, Mélyen tisztelt Képviselöház! Mindazonáltal nem az a mi óhajunk, hogy a czéheket elöbbeni ferdeségeikkel visszaállítsuk. Nem kérünk mi kiváltságot, sem olyasmit, a mi az egyéni szabadságot jogtalanul korlátolná; különösen nem, a mi a hazának, s vele a nemzetnek javára vagy előmenetelére nem volna. Csak rendet, a rendszertelenség és szabadosság helyett, és védelmet a becsületes munkának a szédelgő kontárság ellenében; mert szerintünk csak a becsületes munka és társadalmi erkölcs lehet alapja egy nemzet jólétének, boldogulhatásának.

(Vége köv.)

Az országos borászati kormánybiztos körlevele az országos központi mintapincze tárgyában.

146./b. k. b. Országos borászati kormánybiztos. Körlevél. A földmiveles-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. miniszter úr ö nagyméltóságának elhatározása folytán borászatunk érdekeinek emelésére egy újabb nagy fontosságú intézmény lett életbe léptetve, melyet az érdekelteknek oly czélból sietek tudomására hozni, hogy az ország összes bortermelői a saját érdekökben igyekezzenek a sikert tőlük telhetöleg előmozdítani. Ezen intézmény egy országos központi mintapinczének a földmivelési minisztérium épületében (Budapesten, Ferencz József tér, Nákóféle ház) felügyeletem s a központi pinczeme8ter kezelése alatt leendő felállítása. Az erre vonatkozó szabályzatot annak idején szintén közzé fogom tenni, addig is azonban, hogy a felállítandó mintapincze czéljának minél előbb megfelelhessen, köztudomásra hozom a következőket: Egyik föczélja lévén ezen mintapinczének az országban létező különböző borkészletekből bizonyos, mustrául s mintegy kiállítási tárgyul szolgáló mennyiségnek elhelyezésére alkalmat nyújtani s ez által a borve- vöket és termelőket közvetitve érintkezésbe hozni, a készleteiket eladni kivánó termelőknek saját érdekükben kívánatos lenne, hogy érett, kifejlett boraikból, kicsiny mustraüvegekben megfelelő meny- nyiséget mielőbb mustraképen ide (földmivelési minisztérium központi mintapinczébe czimezve) beküldjenek. A mustra küldeményekre bádogszelenczékbe csomagolt (D/2) másfél decziliter nagyságú kisebb palaczkok lesznek alkalmazandók. A termelők tájékozása czéljából azoknak leendő bemutatás végett küldöttem a gazdasági egyletekhez és a kereskedelmi iparkamarákhoz egy-egy ily teljesen felszerelt mustradobozt és üveget, oly megjegyzéssel, hogy a termelők, kik boraikból mustrákat beküldeni óhajtván, ily palacz- kokat szerezni kívánnak, — a mennyiben azt itt helyben hiányosan előállítani nem lehetne, ez iránt kormánybiztosi hivatalomhoz fordulhatnak, honnét teljesen felszerelt ily mustradobozok darabonkint 17 krért tetszés szerinti mennyiségben lesznek megszerezhetők. Ha j nagyobb mennyiség szerzése igényeltetik, úgy közvetlen az erre vállalkozó czégekhez fordulni legajánlatosabb, még pedig a palacz- kokért, Kossuch János üveggyáros czéghez (Budapest vámház körút) mely azokat dugóval ellátva darabonkint 5 krért szállítja, a dobozok pedig nagyobb mennyiség megrendelése mellett Schlich vasöntö czégnél (Budapest, váczi körút) ezerenkint 110. írtjával tehát darabonkint 11 krért rendelhetők meg. Az ily módon beküldött bormustrák kapcsában, melyekről rendes könyv fog vezettetni — a beküldő által a név, czim, lakhely, posta és távirda állomás, a bortermelési helyen és éven kívül — ha a termelő érdekeiben fekvőnek találja, kiteendö még a rendelkezésre levő készlet mennyisége s a hectoliterenkinti eladási ár. A mustrák a vevők általi megtekintésre a mintapinczében elhelyeztetvén, a vételre komolyan reflektálni kívánóknak Ízlelés végett kiadatnak, még pedig a beküldő tetszése s e tekintetben nyilvánitott kívánsága szerint — díjtalanul vagy bizonyos általa megszabandó összeg lefizetése mellett. Minden egyes küldemény a fent érintett czim alatt bérmentve lesz beküldendő, ettől eltekintve a termelőt semmiféle költség nem terheli, mert a borok minden egyéb tekintetbeni kezelése teljesen dijtalanúl eszközöltetik. Sőt a mennyiben a pénzügyi törvények 6. füzete 94. §-ának határozata értelmében egy küldemény bormeny- nyisége után a fogyasztási adómentesség egyedül azon esetben al- kalmaztatik, ha azt 2 krral magasabb fogyasztási adó nem terheli, szükséges a törvényhatóságnak tudomására hozom, hogy Budapesten egy liter bor után fogyasztási adó czimén 3V2 kr. kövezeti vám czimén ’/a ^r> szedetik, e szerint több mustraüvegnek egy ládába csomagolása, mihelyt a küldemény 50. czentiliterné! többet tesz ki, fogyasztási adó és kövezeti vám alá esife, ezen czimén a küldeményeket terhelő kiadás a földmivelési miniszter ur ö nagyméltósága által fedeztetni fog. Addig is tehát, mig a kiadandó szabályzat megküldése mellett a mintapincze egyéb czéljai és hivatásáról részletesebb felvilágosításokat adni képes leszek, felkérem a törvényhatóságot, hogy a fentebbieket a termelőkkel közölve s az intézmény nagy horderejét lehetőleg hangsúlyozva, az eszmének felkarolását s a bormustráknak minél nagyobb mennyiségben leendő beküldését a termelőknek saját jól felfogott érdekükben figyelmébe ajánlani szíveskedjék. Fogadja a t. törvényhatóság kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1881 márczius hó 3-án. Miklós Gyula s. k. borászati kormánybiztos.