Eger - hetilap, 1881
1881-05-05 / 18. szám
184 — (A világirodalom története) 3—5 füzetét vettük ma T e t- tey Nándor és társa kiadói czégtöl. E vállalat azok közé tartozik, melyek hosszú ideig epucbalis jelentőségűek fognak maradni irodalmunkban. Az összes miveit népek szellemi tevékenységének eredményeit egy műben együttesen bemutatni ép oly nehéz, mint hálás feladat. Toldy munkái a hazai irodalomra nézve, Nisard munkája a francziát illetőleg s több kisebb-nagyobb mű a német irodalomról mind, mit eddig fölmutathatunk, s azért kétszeres becsű oly mű, mely felkarolja az összes irodalmakat. Bemutatva egyúttal a legjobbat, mit ez irodalmak létrehoztak, mesteri fordításban, minőket e három fűzet mutat be, Szász Károly, Szilády Áron, Erödi Béla, Jónás János, Repiczky János, Szabó István, Péchy Imre, Arany János, Révai Miklós, Verseghy Ferenez, Csiky Gergely, Szabó Károly és Székács József tollából. Az 5. füzettel a keleti népek irodalma és az ó-görög irodalom teljesen be van fejezve, a latin pedig megkezdve. Ajánljuk e munkát melegen, mert megérdemli, hogy minden családban, hol serdülő ifjúság van, a háznál ne hiányozzék és pedig annál kevésbbé, mert beszerzése meg van könnyítve a füzetes megjelentés által. — Egy-egy füzet ára 30 kr. — „Mulattató Zsebkönyvtár“ czim alatt Buzárovits Gusztáv könyvkiadó Esztergomban egy figyelemre méltó vállalatot indított meg humorisztiku8 irodalmunk gyarapítására. Előkelő humoristáink javarésze csoportosul az életre való vállalat köré s elég lesz jellemzésül csak eddig megjelent füzetek tartalmát is megérinteni. Az első füzet. Balázs Sándor, „A mama tyúkszeme“ czimü novelláját közli; a második Lauka Gusztáv, „Az eltévedt csók“ czimü víg beszéltét hozza; a harmadik Eckstein Ernő egyik legkitűnőbb humo- risztikus elbeszélését tartalmazza „Vörös Julcsa" czimmel dr. Spinoza (dr. Ompolyi M. Ernő) valóban talpraesett átdolgozásában ; a negyedik füzet Györffy Iván hirneves bumorisztikus toasztozó „Hat humoros toaszt -ját mutatja be s az ötödik megint Lauka Gusztávtól két humoros novelettet ad ki „Egy agglegény viszontagságai“ s „Her- czeg Ugrikovic8 Mirkó“ czimmel. A következő füzetek hozzák Balázs Sándor, Lauka Gusztáv, s több kiváló iró humorisztikus novelláit, sőt Gvadányi József hirneves Rontó Páljának kiadását, Eckstein néhány nagybecsű novellájának átdolgozását s humorisztikus költemények gyűjteményét. A „Mulattató Zsebkönyvtár“ irányát tehát mindezek után jellemeztük. — Meg kell még említenünk, hogy a takaros kiállítás minden igénynek megfelel s a külön is megrendelhető füzetek ára csak tiz krajczár. Tiz füzetre 1 írtjával előfizetést is elfogad a kiadóság. — „Műszaki Hetilap“ czím alatt egy valóban hézagpótló és életrevaló vállalatot indított meg Gon da Béla mérnök és műegyetemi m. tanár, a „Gazdasági Mérnök“ szerkesztője. A lap czél- ja az általános műszaki ismeretek terjesztése és fejlesztése, — különös tekintettel hazai viszonyainkra. Eunek megfelelöleg közöl alapos és szakszerű czikkeket a mű- és középítés, az építő ésmüipar, az út-, vasút-, hid- és vízépítés, valamint a gépészet és gyáripar köréből. Közli idönkint a nevezetesebb szakférfiak arczképét élet- és jellemrajzát. Közli az építési és szállítási hirdetményeket és azok eredményét stb. — Első száma, feltűnően díszes kiállításban, a következő tartalommal jelent meg: Vásárhelyi Pál mérnöknek, a tisza-szabályozás nagynevű tervezőjének élet- és jellemrajza (arczképpel). Új rendszerű hegyi vaspálya (2 képpel). A múlt építő művészete és annak viszonya a jelenkor építészetéhez. A budapesti dalmű- színház (képpel). Vasrácskapu (képpel). Vegyes közlemények a hazai és külföldi építkezések és müipar köréből. Tudósítások a mérnök- és épitész-egy- let, az ipar egyesület, a fővárosi közmunkatanács stb. üléseiről. Építő anyagok ára és munkabér az ország különböző vidékein. Árlejtések és pályázatok s azok eredménye. — A Műszaki Hetilap megjelenik minden csütörtökön, diszes kiállításban, képekkel és részlet rajzokkal gazdagon illusztrálva. Előfizetési ára egy évre csak 6 frt. — Előfizetéseket 1 frtos részletekben is elfogad a kiadóhivatal (Budapest, Üllői út 4. sz.) Ajánljuk e diszes és tartalmas lapot a mérnökök, építészek, építőmesterek és vállalkozók szíves figyelmébe és pártolásába. — — Táborszky és Parsch zenemükereskedésében megjelent: „Komoly ábránd.“ Zongorára alkalmazva, Them Károlytól. Ára 1 ft 20 kr. — Qabnapiaczunk forgalma élénk ; az árak emelkedtek. Tiszta búza: 10.80—12. Rozs és kétszeres 9.60—10.40. Kukoricza 5.80—6.20 Árpa 6.50—7.50. Zab 5.50-5.70. Az „Első Magyar“ itthon. — A biztosító magyar közönség figyelmébe — Nemzetek feltámadása, erkölcsi s anyagi emelkedése csak nemzeti alapon, honfiak hazafias lelkesültsége által várható. Azért egy-egy hazafias, jóravaló eszme felkarolása, annak a hazában való meggyökereztetése erkölcsi kötelessége mindazoknak, kik a jó eszme tényezőiként szerepelnek. A nagy világon e hazán kívül nincsen számunkra hely. Itt kell élnünk s közreműködnünk a hon területén. Csak magyarok legyünk ! kiáltja oda a nemzet egyik hirneves költője a nemzetnek. Ebben rejlik azon talizmán, mely biztosítja a sok nemzetiség között nemzeti lételünket. Szegény, elcsigázott, anyagilag sülyedt népnél vajmi gyenge lábon áll az alkotmányos szabadság garantiája is : azért pártolni a honi ipart, előmozdítani a hazai vállalatok magasztos ügyét, — ez az, a mitől a nemzet anyagi izmosodása s igy alkotmányos szabadságunk szilárdulása is várható. Hanem hát régi, megrögzött szokásunk az nekünk magyaroknak, hogy nálunk igen gyakran aranybányára lel az idegen, külföldi vállalat, a mely kiviszi idegenbe drága pénzünket, s a pártolás hiánya tönkre silányitja iparunkat. Hogy a sok közül csak példát hozzunk fel, itt van a sok idegen biztositó társaság is; amelyek révén szintén temérdek pénzünk vándorol ki tőlünk idegen be. És Isten bocsássa is meg némely falusi ügynök, mester, tanító. jegyző s több másféle hályogos szemű proselytának bűnét, a kik még a nép között a mellett buzditgatnak is, hogy holmi idegen: trieszti vagy szláv társulatok zsebébe segítik tömni a magyar pénzt akkor, midőn van nekünk a biztosítás terén, egy becsületes múltú., kimagasló intézményünk, a mely a tekintély oly magas polczán áll, hogy ma már pénztekintély a társulati világban, értjük az: „Első magyar általános biztositó-társaság“-ot. Hogy a magyar nemzeti czélokra minő nagyszerű alapítványokat tesz időről-időre, s tett legújabban is ezen társulat, már volt alkalmunk erről nem rég tüzetesen megemlékezni. Ezúttal a társulat egy újabb nemzeti irányú működéséről akarunk megemlékezni. Ugyanis az „Első magyar általános biztosító-társaság“, a mely eddig lábát leginkább Magyarországban vetette ugyan meg, de bebál- lózta azért működésével az egész osztrák monarchiát is és vezérügynökséget tartott az osztrák fővárosban, Bécsben is, újabban, mint értesülünk, azon határozatot hozta, hogy a monarchia túlsó feléről egészen visszavonul s a bécsi vezérügynökség is átengedtetik teljesen az újonnan alakulandó első osztrák biztositó társaságnak. Szóval az „Első magyar“ ezután csak kizárólag magyar akar lenni, fennállva magyar emberségből, Magyarország javára, magyar honfiak támogatása mellett. Értse meg ezt jól Magyarország minden honpolgára s kiválóan a magyar biztositó közönség! De jó volna, ha az erkölcsi tanulságot ebből megvonnák a külföldi biztosító-társulatok is, és szépen összeszedve sátorfájukat, kivonulnának e haza területéről. Éljenek meg ők is otthon a maguk honfiai emberségéből és ne spekuláljanak a magyar ember pénzére, holott méltóbb dolog azt a létező magyar társulatok támogatására, felvirágoztatására áldozni. Ez igy lévén, az „első magyar“ csak hatványozott, elismerésre méltó cselekedetet tett ujabbi intézkedése által. A példán okuljanak az idegenek s mielőbb pusztuljanak tőlünk. Mi pedig magyarok tömörüljünk erélylyel, szívós kitartással és fokozott lelkesültséggel az „Első magyar“ — szóval a magyar társulatok mellé. Ezt tenni honfias cselekedet ; ellenben külföldit gyámolitani egy beföldi mellett nem mutat igazi hazafias érzületre. Pártolni a honit, annyit is tesz. mint jó hazafinak lenni, s jó hazafiak összesége képezi a hon felvirágzásának s anyagi feltámadásának legfőbb biztosítékát. Üdvözöljük az „Első magyar“-t itthon ! S ezen üdvözletünk mig egyrészt a rokonszenv nyilatkozata, másrészt azon óhajt is fejezi ki, hogy lelje fel a társulat üdvét s még ragyogóbb jövőjét itthon, a teljesen magyar pártfogás mellett s a magyar közönség s a társulat közt fejlődjék ki oly hti, biztos barátság, melyre büszke lehessen mindegyikük. Felelős szerkesztő: XDr. IQss Ist^rán. Lapunk mai számához féliv hirdetés-melléklet van csatolva.
