Eger - hetilap, 1881

1881-05-05 / 18. szám

179 A magyar kir. honvédelmi minister rendelete az időszaki fegyvergyakorlatok tárgyában. 1) A folyó 1881. évben tartandó fegyvergyakorlatokon, a véd­törvény 36-ik §-nak illetőleg az 1873 évi XXXII. t. czikknek meg- felelöleg megjelenni tartoznak a) a védtörvény 21-ik §-a alapján ' az 1876-ik, azl874-ik és 1872-ik sorozási évfolyambeli egy évi ön- j kénytesekböl előléptetett tartalékos tisztek; b) a többi sorozási évbeli oly tartalékos tisztek, kiknek tartalékbeli szolgálati kötelezettsége, i a tényleges szolgálatnak huzamosb időre történt elhalasztása követ­keztében, a szabályszerű 7 évnél rövidebb időre terjed, és a kik az 1878-ik évi részleges mozgósítás alkalmával tényleges szolgálat vé­gett esetleg történt bevonulásuknak fegyvergyakorlat gyanánt való betudása esetében is még több fegyvergyakorlatra köteleztetnek, mint a mennyivel sorozási éveikhez képest tartoznának; továbbá a szabadságolt állományú honvédtisztek védkötelezettségük mérve szerint; c) az 1876-ik, 1874-ik, és 1872-ki sorozási évekbeli tarta­lékos hatonák, valamint az 1880. 1879. 1878. 1876 és 1874 ik év­ben felavatott legénységi állománybeli honvéd-egyének. A háború esetén tiszthelyettesi szolgálattételre előjegyzett honvéd-altisztek, a mennyiben az 1873-ik évi XXXII. t. ez. határozata szerint teljesí­tendő 5 fegyvergyakorlatban még részt nem vettek, ha az itt em­lített évfolyamokba nem tartoznak is, a megfelelő évfolyamok ro­vására, azaz a f. évi gyakorlatnak a köteles ötszöri [fegyvergya- korlatoa való beszámításával ez évben behivhatók; d) a többi soro­zási évbeli, és a tartalékosok legénységi állományába áthelyezett volt egy évi önkénytesek a fentebbi b) pont alatt jelzett megkü­lönböztetés szerint, e) azon tartalékosok és honvédek, kik az 1880. évi fegyvergyakorlatot elmulasztották s azt utánpótolni tartoznak; f) a védtörvény 27-ik §-ban és a védtörvény végrehajtását tárgyazó utasítás 164-ik §-a 4 ik pontjában körülirt kedvezményben részesí­tett hadkötelesek s átalában mindazon egyének, kik a nyolez hé­tig tartó katonai kiképeztetés után állandóan szabadságoltattak. 2) A folyó évi fegyvergyakorlatoktól a védtörvény 36-ik §-a értelmében mentességi joggal bírnak azon 1876-ki sorozási évbeli közlegények, (őrmestertől lefelé) a kik a Bosnia és Herczegovina elfoglalása alkalmával a tartalékba való szabályszerű átbelyezte- tésük időpontjain túl további tettleges szolgálatban parancs szerint visszatartattak. Ezen czimen leendő fölmentés azonban nem terjed ki az olyan tartalékos katonákra, a kikre nézve a fentebbi 1. pont d) betűje alatt említett határozmányok alkalmaztatnak. További felmentéseknek, csak a katonai nyilvántartási utasítás 33-ik §-a 8-ik pontja eseteiben, és az egészségügyi csapatok azon tartalékos tisztjeire nézve, (volt egy éves önkénytesek) lehet helye, kik a gyalogsági vagy lovas iskolát, — megfelelő sikerrel saját költsé­gükön elvégezték, és a kiknek részére ezen idő szabály szerint egy fegyvergyakorlatba beszámítható. A felmentési kérelmek elintézésé­nél azon folyamodók, kik még csak egy évi, vagy még ennél is kevesebb ideig tartó tényleges szolgálatot végeztek, szigorúbb tekin­tet alá fognak vétetni. A nyilvános avagy a nyilvánossági joggal felruházott tanintézeteknél alkalmazott tanárok, helyettes tanárok és tanulóknak, az időszaki fegyvergyakorlatokra való behívásánál ez évben is az eddig fenállott szabály s gyakorlat birand érvénynyel. 3) A folyó évben a tartalékos tisztek fegyvergyakorlata a szabályszerű 4 hétig, a tartalékos legénységé pedig költség kímélés tekintetéből csak 13 napig fog tartani. A szabadságolt állományú honvéd-tisztek és honvéd-legénység fegyvergyakorlatainak idő tar­tama 5 hét. Ennélfogva a fegyvergyakorlatra behívott és a béke létszám felett létszámba vezetett gyalogsági és honvéd lovas le­génység, tizenhárom nap, illelöleg a honvédség állományába tar­tozók 35 nap elmúltával, ismét szabadságra fognak bocsáttatni; — azonban a többi fegyvernemhez tartozó csapatbeli valamennyi tar­talékos katonák, bevonulási és szabadságolási menet napjai a 13 napi fegyvergyakorlati időtartamba nem számíttatnak be. A tarta­lékos tiszteknek fegyvergyakorlat végetti beosztásánál, azok lak­helye méltányos tekintetbe fog vétetni, — szintén nem fog figyel­men kívül hagyatni az említett tisztek állomány illetékessége, nyelv- ismerete s azon körülmény sem, hogy közülök sokan ne rendeltesse­nek egy csapathoz, hanem többekhez aránylag osztassanak be. Azon idő, melyet valamely tartalékos, vagy huzamosb időre szabadságolt katona a fegyvergyakorlat ideje alatt, esetleg bekövetkezett beteg­sége miatt katona-kórházban tölt, a fegyvergyakorlat idő tartamába nem fog beszámíttatni. Fogság-büntetések, melyek a fegyvergyakor­latra behívott tartalékos s huzamosb időre szabadságolt katonákat a íegyvergyakorlat ideje előtt vagy annak tartama alatti cselekmé­nyekért terhelik, a mennyiben a fegyelem fentartása megengedi, csak a gyakorlati idő lefolyása után foganatosittatnak. Minthogy pe­dig, a huzamosb időre szabadságolt és tartalékos katonák nyilván­tartását tárgyazó utasítás 33. §-a 8-ik pontja alatt kijelölt esetekben az időszaki fegyvergyakorlatok alól való felmentés csak is azon esetben engedélyeztethetök, ha a katonai, illetőleg honvédigazolványi könyvvel s egyéb szükséges bizonyítványokkal felszerelt folyamod­ványok a behivási jegyekben a megjelenésre kitűzött határidő előtt, legalább is 14 nappal a nyilvántartásra illetékes hadkiegészítési ke­rületi, illetőleg honvédzászlóalj parancsnoksághoz benyujtatnak. A járási tisztviselők figyelmeztetendők, hogy a családi tekintetekből fegyvergyakorlat alóli felmentést kérő tartalékos és huzamosb időre szabadságolt katonák, valamint honvédek részére honmaradásuk szük­ségét igazoló bizonyítványokat haladéktalanul állítsák ki, egyúttal mindazon felmentési folyamodványokat, melyeket az érdekeltek a járási tisztviselőkhöz benyújtanak, a nyilvántartásra hivatott hadki- egészitési kerületi, illetőleg a honvédzászlóalj parancsnoksághoz ké­sedelem nélkül átküldjék. Továbbá a járási tisztviselők arról is uta- sitandók, miszerint a hadkiegészítési kerületi, illetőleg honvédzászló­alj parancsnokságok által hozzájuk megküldött behivási jegyzékben elősorolt tartalékos és huzamosb időre szabadságolt katonák illető­leg honvédek részére szóló idézöjegyeket a községi elöljáróknak oly meghagyással adják ki, hogy azok az idézöjegyeket az érde­kelt egyéneknek 24 óra alatt kézbesítsék, s egyúttal az idézetteket figyelmeztessék, hogy az illető hadkiegészítési kerületi, illetőleg hou- védzászlóalj parancsnokságnál s esetleg csapatosztályoknál a kitű­zött határidőre pontosan megjelenjenek s átalában magukat a kato­nai nyilvántartási utasításnak a fegyvergyakorlatokra vonatkozó 33. §-ban körülirt szabályokhoz alkalmazzák. Felhívom a (czimet), hogy a járási tisztviselőket fentebb jelzett hivatalos teendőik végrehajtá­sára, mindpedig a községi elüijáróknak ide vonatkozó kötelességeik pontos teljesítése fölötti ellenörködésre, a czél fontossága által indo­kolt erélylyel buzdítva és figyelmeztetve, oda hatni törekedjék, mi­szerint a védtörvény 36-ik §-nak illetőleg az 1873-ik évi XXXII. t. czikknek minden irányban elég tétessék, és a fegyvergyakorlatok keresztülvitele tekintetében a lehető legkedvezőbb eredmény elérve legyen. Budapesten, 1881. évi márczius 21-én. Szende Béla, s. k. honvédelmi minister. Politikai heti szemle. Két nagyfontosságú kérdés uralja most a po­litikai helyzetet: a török-görög határrendezés, s a tunisi kérdés. A görög kormány elfogadta a porta által felajánlott területet, azon egy föltétel alatt, hogy ezt Törökország a legrövi­debb idő alatt adja át Görögországnak. A berlini szerződést aláirt hatalmaknak konstantinápolyi követei most ezen teriiletátadás részleteit állapítják meg. A tunisi kérdés az által kelt leginkább figyelmet, hogy Francziaországnak abbeli terve kezd kiderülni, miszerint Tu- nist meghódítani, vagy legalább is franczia proteetoratus alá haj­tani szándékozik. A porta e terv ellen april 25-én Párisba jegy­zéket intézett, következő tartalommal: „Csatlakozván Barthélemy Saint-Hilaire ur azon kívánságához, hogy minél előbb helyreállitassék Tunis izgatott vidékein a nyu­galom, sajnálatunkat kell kifejeznünk ö excellentiájának azon meg­jegyzése fölött, hogy ö császári felségének a szultánnak csak egy­házi hatalma van Tunisban. 0 felségének souverainitása a biro­dalom ezen kiegészítő részében régóta megállapított és megczáfol- hatatlan tény, azért fölöslegesnek is tartjuk, hogy bővebben fejte­gessük. Elégnek tartjuk megemlékezni arról, ez pedig általában is­meretes, hogy a fökormányzók kinevezése, a kik e tartományban egymást követték, a souveraine akarata és parancsa értelmében történt; hogy a kinevező fermánok a portától származtak, a mely azokkal mindenkor souverain jogát pecsételte meg, úgy szintén azon jogát, hogy ö van hivatva ezen ejalet százados kiváltságainak vé- delmezésére; végre hogy a mostani pasához ö fensége és a nép kérésére intézett fermán ünnepélyesen megemlítette ezen jogok és az ö fenségének adott uj jogok megpecsételését, és hogy a fer- mánt, mint ilyent, ismerték el általában a hatalmak. Az emlitettek alapján nem térhet el a császári kormány az ekképen megállapított elvektől és rendtől, és kötelességének tartja azoknak épségben főn tartását A franczia kormány azonban ezek ellenében arra hivatkozik, hogy az előbbi franczia kormányok minden alkalommal kifogást tettek, sőt néhányszor óvást is emeltek a portának Tunisra vonat­kozó suzerainitása ellen; tehát Francziaország nem köteleztetik a porta igényeit elismerni. A franczia csapatok Tunis területén folyvást előnyomul- nak. Ha ezt annectálnák, az ellen Anglia— újabb hir szerint—nem *

Next

/
Thumbnails
Contents