Eger - hetilap, 1881
1881-04-28 / 17. szám
167 minthogy a kamatoz tökének mintegy 28°/0-ja azaz 8985 ft. 44 kr. be nem folyt, ennek 5°/0 kamatja pedig lesz 449 ft. 27 kr. a megtakarítás csupán 304 „98 „ mely a tökéhez csatoltatott. Hogy pedig ily számítások elő ne fordulhassanak, és a nyugdíj-alap jövedelmei biztosíttassanak, valamint hogy a tetemes munkával járó nyilvántartás megkönnyítessék, újabban felkéretik a t. megyei közgyűlés, hogy a jegyzői nyugdíjalap járulékainak befolyására s biztosítására nézve tett eddigi intézkedéseit tartsa fen nemcsak, hanem azokat az 1881. évi járulékok behajtására is kiterjeszteni méltóztassék, kötelességévé tévén minden szolgabirónak s polgármesternek, hogy a községi pénzkezelőket s számadókat személyes felelősség terhe alatt kötelezzék s arra szigorúan felügyeljenek, hogy a hátralékok azonnal, a folyó illetékek pedig junius 30. és deczemberhó 31 ig mulbatlanul lefizettessenek, illetve az illető fizető kötelesek rendes járandóságából levonattassék és beterjesztessék, a mint azt a nyugdij-illetmény természete is megkivánja. A pénztár rendesen megvizsgáltatott s mindannyiszor rendben találtatott. A jegyzői-nyugdij-intézeti alap a mai napon következőképen áll. I. az 187a/4 évi községi járulékok 3139 ft 49 kr. IT. a községek 6/4 °/0 járulék III. a jegyzők alapítási dijai IV. a jegyzők tagsági dijai V. szigorlatokból VI. különfélékből VII. kamatból Összesen 3139 ft 49 1414 n 58 V: 5940 )) 95 2822 » 19 1254 ;; 54 232 n 46 390 n 56 77 200 ft. 200 ft. 200 ft. 200 ft. alap az 24194 A mult 1880 évben nyugdijaztattak : a) néhai Svaáb Bertalan, Kaál község volt jegyzőjének özvegye évi b) néhai Hutter Antal, Szurdok-Püspöki község volt jegyzőjének özvegye évi c) Gaál Ferencz, Atkár község volt jegyzője évi d) Székfy István, Mikófalva község volt jegyzője évi kik nyugdijaikat levonás nélkül élvezik, miután kiadásokat fedezi. A nyugdij-intézeti igazgató választmány három havi időköze letelvén, a megyei közgyűlés az alapszabály 8 §. értelmében, az általa választandó választmányi tagokat a múlt 1880 év október havi közgyűlésben megválasztotta; minek következtében az új alakulás is megtörtént. Azonban a szolgabirói járásokban nem eszközöltetett még a választás, ennélfogva utasittatni kérjük a járási szolgabirókat, hogy az új választásokat ejtessék meg és a választási jegyzőkönyveket ezen igazgató választmánynak mutassák be. Mely előterjesztés azzal terjesztetik a t. m. közgyűlés elé, hogy anuak alapján a megkiváutató intézkedéseket megtenni, és ezen határozatot a megyei közigazgatási lapokban közzététetni méltóztassék. Jegyzetté: Simáé zius Gusztáv, t. m. főjegyző. Heves vármegye részéről 1881. év april hé 11-én Egerben tartott rendes bizottsági közgyfilés jkönyvének részes kiírása. Olvastatott a megyebeli községi és körjegyzők nyugdijintézeti alap igazgató választmányának jelentése az alap mibenlétéről. A jelentés tudomásul vétetik; az alap bevételei s kiadásairól szóló 1880 évi számadás helyesnek és kifogástalannak találtatván, ezen számadásra nézve Bozik János m. főpénztárnok és Rapaics Dániel pénztári ellenőr a szokott óvások fentartásával, a továbbá felelősség alól felmentetnek. Az alap járulékainak behajtása tárgyában hozott határozat fentartatik, és az 1881 évben esedékessé válandó járulékokra is kiterjesztetik, a járási szolgabirák és polgármesterek azoknak szigorú és pontos megtartására ufasittatnak. Az igazgató választmány tagjai a központban már újra választattak; utasittatnak a járási szol- gabirók, hogy az alapszabály 8. §-a értelmében a járásbeli jegyzőket hívják fel a járási tag megválasztására, és a választási jegyzőkönyvet mutassák be az igazgató választmánynak. Az igazgató választmány jelentése a megyei közigazgatási lapokban közzététetik. Jegyzetté s kiadta: Simáczius Gusztáv, m. t. főjegyző. » Hevesmegye részéről 1881. év april 12-én Egerben tartott bizottsági közgyűlés jegyzőkönyvének részes kiírása. A pénzügyi szakosztály előterjesztése alapján határoztatik : Tapasztaltatván, hogy számos megyei községben, a körorvosok fizetésére, nem mint azt a törvény jelesen az 1876. V. t. ez. 33. §-a rendeli, az abban körülirt adók arányában, hanem a községi népesség számaránya szerint, tekintet nélkül arra ki mennyi adót fizet, vettetik ki és szedetik be, mi által egyrészt a törvény intézkedése nem teljesittetik, másrészt a szegényebb osztályok és a számos tagból álló családok törvényellenesen megrovatnak; ezen a községek némelyikénél gyakorlatba vett eljárás megszüntettetik és elrendeltetik, hogy a körorvosok járandósága az 1876. V. t. ez. 33. §-ban kijelölt adók arányában kivetendő, s a községi költségvetésbe felveendő; mivel pedig lehetséges, hogy némely községnek a körorvosokra vonatkozó szabályrendelete úgy van szerkesztve és jóváhagyva, hogy a járandóság lélekszám arányában kivetendő, — utasittatik a m. számvevőség, hogy a kérdéses szabályrendeleteket átvizsgálván, az eredményről, a netalán szükséges módosítások megjelölésével, mielőbb tegyen jelentést. — Miről a ni. szolgabirák, s a m. számvevőség értesittettnek, s ezen határozat a megyei közigazgatási lapokban közzététetik. Jegyzetté s kiadta: Simáczius Gusztáv, megyei t. főjegyző. Politikai heti szemle. Oroszországban valami alkotmány-féle készül. Közelebb a czár elnöklete alatt a ministertanács tárgyalta Melikoff javaslatát, mely a nép által választandó képviselet szervezéséről szól. Ezen testület „bizottság“ czimet fog viselni s feladata leeud, az állami ügyekben nyilatkozni. A nihilisták folyvást aggodalomban tartják a czárt és kormányát. Újabban a nihilisták pétervári végrehajtó bizottsága következő tartalmú kiáltványt tett közzé: „A becsületes falusi néphez, az igazhivö parasztokhoz, s az egész orosz néphez! Az orosz nép már hosszú ideje tűri a lopásokat, az éhséget, a nehéz terhek fölhalmozását, a jogtiprást, s mindenféle más igazságtalanságot. Az elhunyt II. Sándor czár nem törődött népével, megterhelte azt elvi- selhetlen súlyokkal, meglopta a parasztokat a föld felosztásánál, s a munkát szabad sarczolásra adta ki a zsiványoknak és uzsorásoknak. Föláldozott százezreket a népből olyan háborúért, a melyre szükség nem volt. Más népeket talán megvédett a törökök ellen, de a saját népét kirablásra engedte át a hivatalnokoknak és a rendőröknek, a kik rosszabbak, mint a törökök, mert kinozták és öldösték a parasztokat. A földművelők közül azokat, kik a népért és igazságért szót emeltek, a czár fölakasztatta, vagy pedig elkíil- dé büntetésül Szibériába. A parasztok küldöttségét, mely hozzá ment, maga elé nem bocsátá, és a parasztok kérvényét, melyet hozzá intéztek, el nem fogadta. Mindezért rettenetes halál érte öt. Most uj czár lépett a trónra, III. Sándor. Neki kötelessége atyja bűneit jóvátenni, a nép terhein könnyíteni. Igazhivö parasztok! Az egész falu gyűlése nevében intézzetek kérvényt a ezárhoz, küldjétek hozzá követet, a ki majd mondja el, hogy Oroszországban nyomorultabbá pusztul el a paraszt, mint a tatár fogságban. Gyüjtsétek össze az egész falut, s Írjátok meg a kérvényt. A kérvény következő: 1. Rendelje el a czár az ország uj fölosztását minden váltságdíj nélkül ; 2. szállítsa le az adókat; 3. se hivatalnoknak, se rendőrnek a községi ügyekbe avatkoznia szabad ne legyen; 4. hívjon össze a czár a parasztok választottaiból és az egész ország képviselőiből gyűlést, hogy ezentúl De a czár tanácsosai legyenek az urak, hanem a parasztok, hogy a czár ama parasztok képviselőinek beleegyezése nélkül ne tehessen semmit, se adót ne emeljen, se háborút ne indítson.“ Konstantin nagyherczeg fiának a nihilistákkal való egyetértéséről s ennek folytán elfogatásáról szóló hir, mely közelebb az egész világot bejárta, orosz félhivatalos lapok által megczáfoltatik. Az internationale s az anarchisták törekvései ellen, az orosz kormány a hatalmakat együttes föllépésre hívta fel e hó 12-én kelt jegyzékkel. Ezen okmány megemlékezik a merénylet alkalmából rendezett számos tüntetésről; hangsúlyozza a társadalmi veszély ellen való küzdés szükségességét, a mely nem csupán Oroszországot fenyegeti; ennélfogva felszólítja a kormányokat, hogy közös tanácskozás utján gyakorlati rendszabályokat állapítsanak meg ;. midőn Oroszország ez értekezlet megtartását indítványozza, azt óhajtja, hogy közösen a hatalmakkal oly eszközt találjon, mely képes lesz a bajt orvosolni, az egyes államok sou- verain törvényhozási jogának megszorítása nélkül. A jegyzék az értekezlet helyéről és idejéről nem tesz említést. A porta, — mialatt Görögországnak javára a határkérdésben jelentékeny engedményeket tesz — másrészről hozzá látott Albániában az ottani liga által megingatott tekintélyének helyre állításához. E czélból Dervis pasát 10 ezer emberrel a liga föfész- kei ellen küldötte, ki már Üszküb mellett az arnauták részéről *
