Eger - hetilap, 1881
1881-04-21 / 16. szám
156 Szükségesnek tartom még tisztelettel megemlíteni, hogy a kör tiszti karába, a f. hó 9-én megejtett választás alkalmával, a következők választattak; elnök: Braun Emánuel, alelnök : Knöpf- 1 e r Ármin, pénztárnok: 0 i g 1 e r Soma, jegyző Grünbaum Armin; az 5-ös biráló bizottság tagjaivá: spiczer Mór, B r e- yer József, Müller Lázár, ifj. Fischer Mór és Blumenfeld Fülöp. Grünbaum Armin, az egri izr. társalgó-kör jegyzője. Politikai heti szemle. Az osztrák-magyar monarchia külügyeinek vezetésében, hir szerint, személyváltozás várható. Haymerle bárót Andrá8sy Gyula gróf fogná fölváltani, mint uj külügyminister. A porta által Görögországnak felajánlott terület nem egészen ugyanaz, a melyet az 1878. évi berlini congressus szánt Görögországnak. Akkor mind Tbessaliának, mind Epiru8nak délifele volt a görög királyság részére kijelölve. Most ellenben Törökország Epirusból csak egy csipetnyit engedne át, ellenben Thessaliát csaknem egészen odaadná Görögországnak. A t ö r ö k-g örög határ kérdésben, — a mint közöltük, — a berlini szerződést aláirt hatalmak a porta ajánlatát elfogadták, s Görögországnak azt tanácsolták, hogy ezen kiegyeulitési ajánlatot fogadja el. A görög kormány kitéröleg válaszolt s különösen ga- rantiákat kiván arra nézve, hogy a porta ajánlata akadálytalanul végre fog hajtatni. Ezen kitérő valasz daczára a függő kérdésnek gyors megoldását remélhetni. A hatalmak kijelentették Athénben, hogy a legutóbbi görög jegyzéket a határkérdés iránti török ajánlat elfogadásának tekintik ; egyúttal megígérték, hogy a Görögország által Epirus keresztény lakosai érdekében kért jó szolgálatokat teljesíteni fogják. Oroszország nagy részében a kedélyek lázas izgatottságát észlelhetni. Ezen hangulat a pétervári egyetemen is élénken nyilvánult, minek folytán az egyetemi bíróság sok tanuló ellen szigorú határozatokat hozott; 18 tanuló az egyetemből kitiltatott, 71 tanuló 3—7 napi börtönnel büntettetett, 100-an pedig feddést kaptak. Az előbbi ez ár meggyilkolásában részes öt nihilistát e hó 15-én végezték ki. Az elítélteket magas taligákon vitték ; az első taligában Ryszakov és Kibalcsics ültek, a másodikban Zselyabov és Mihajlov, köztük Perovszka Zsófiával. A vesztőhely felé menet az elitéltek többször megkisérlék a népet lázitani s fölhívást intézni a tömeghez; különösen Zselyabov folytonosan föl-fölugrott helyéről, s élénk taglejtéssel beszélt le a közönséghez, mire a kísérettel dobot verettek, hogy szavait elnyomják. A Szemenov- tnezön nagy emelvény volt fölállítva, melyre több lépcső vezetett; az emelvényen egy három öl magas keresztgerendán öt akasztófa volt fölállítva, egymástól öt-öt lépésnyi távolságban. Mikor az elitéltek a vesztőhelyre érkeztek, a kísérő katonaság négyszöget formált. Ryszakov és Kibalcsics ingadozó léptekkel jöttek le a kocsiról, mely előtt a pap fogadta őket, mögötte a hóhér két segédjével. Ryszakov arcza halavány volt, s többször belekapaszkodott a mellette menő nem épen biztosabb lépésű Kibalcsics karjába. Legel- szántabban viselték magukat Zselyabov és Mihajlov, kik könnyedén ugrottak le a kocsiról, s Perovszkát leszállói segítették. Mikor a bitófákhoz értek, Muraviev fölolvasta előttük az Ítéletet. Erre a hóhér segédei az elitéltekhez léptek. Egy pap minden elitéltnek fekete fafeszületet nyújtott csókra, melyen az Üdvözítő elefántcsontból volt kifaragva; a pap pár szót váltott velük, mire ezek, Zselyabov kivételével, a feszületet megcsókolták, s a papot megölelték. Az Ítéletet legelőször Kibalcsicson hajtották végre, utána következett pár pereznyi időközben Mihajlov (kinek kivégeztetése legtovább tartott) és Perovszka, végre Zselyabov és Ryszakov. (Az elitéltek közül csak Ryszakov és Helfmann Jessze kértek kegyelmet, de elutasittattak.) Az elitéltek halála nagyon kínos volt, mert Oroszországban nem úgy akasztanak, mint a többi országokban, a nyakcsigolya kirop- pantása által, mi rögtöni halált idéz elő, hanem a szerencsétleneket addig hagyják lógni, mig maguktól megfulladnak s kinos vo- naglás közt kiadják lelkűket. Különösen sokáig kínlódott Mihajlov; mert kötele kétszer elszakadt. Országgyűlés. A képviselöháznak april 12-én tartott ülésében gróf S z a p á r y Gyula pénzügyminister előterjesztette a 6°/o-os magyar aranyjáradék-kölcsön beváltásáról szóló törvényjavaslatot. A mostani magyar ministeriumnak, — mely legalább eddig, az ország anyagi érdekein vajmi keveset lendített, — ezúttal oly pénzügyi tervezetével van dolgunk, mely valóban figyelemre méltó, mert az országnak jelentékeny előnyöket nyújtani képes. Kitűnik ez a törvényjavaslatnak tárgyilagosan tartott indokolásából, melynek tartalma a következő: „Mióta a magyar aranyjáradék-kölcsön kibocsátása 1876. évben megindittatott, az elhelyezést kereső töke az egész Európában annyira felszaporodott, és az általános pénzügyi helyzet annyira megváltozott, hogy a magyar aranyjáradék-kölcsön után 1876-ban elfogadott 6°/0-os kamatláb a mai viszonyoknak nem felel meg, és a 6°/0-os járadék-kölcsönnek más államokban is követett eljárás szerint kisebb kamatú kölcsönre leendő átváltoztatását az államkincstár érdeke kívánatossá teszi, az általános pénzügyi helyzet pedig azt jelenleg lehetővé teszi. Azon pénzbőség, mely ma Európa pénzpiaczain mutatkozik, s mely egyrészt az értékpapírok árát félszöktette, másrészt a kamatláb átalános és tartós mérséklését vonta maga után, megkönnyíti ezen kétségkívül nagy horderejű miveletnek keresztülvitelét, melynek megindításánál a kormányt főleg két szempont vezette. Az első szempont ugyanis az, hogy a járadék-kölcsön kibocsátása folytán az államra nehezedő, a mai viszonyokkal helyes arányban többé nem álló kamatteher leszáliittassék. — E részben a conversio folytán az államkincstár javára már a conversio le- gombolyitása alatt is évröl-évre növekedő kamatmegtakarítás fog eléretni ; a mivelet teljes befejezése után biztosan elérendő 2.200,000 arany forintnyi évi megtakarítás pedig, csekélynek nem mondható, sőt jelentékeny könnyebitést képezend a magyar államkincstárra nézve. De ennél talán még fontosabb úgy állampénzügyi, mint közgazdasági szempontból a törvényjavaslat másik föindoka és czélja, t. i. azon állandó nagy előny, hogy a magyar állam, — e részben is más európai államok színvonalára emelkedve, — ezentúl felveendő kölcsönök után az eddiginél kisebb kamatot fog fizetni. Továbbá a kibocsátandó kölcsönkötvények előre láthatólag aránylag magasabb áron lesznek értékesíthetők, s ez a 4°/0-os kötvények kibocsátása mellett minden esetre könnyebben és nagyobb mérvben érhető el, mint magasabb kamatozású, például 5°/0-os kötvények kibocsátásánál, — s hogy végre a 4°/0-os nagy állami kölcsön kamatlába magánosok közt is az egész hazában átalános kamatlábnak elfogadtatván, úgy az állam, mint a magánosok által kötendő pénzügyietek regulátorává váland.“ TÜECZÜ. Húsvéti ünneplésünk. (Xy.) Legközelebb mult el a keresztény világ legmagaszto- sabb ünnepe : a h ú s v é t. A keresztény egyházak közül főleg a róm. katholika egyház az, mely a „szeretet vallása" isteni megalapítójának ez emlék-ünnepét kiválólag fényesen szokta megiilni, méltó hálát óhajtván nyilvánítani a megváltás nagy müvéért. Városunk mint mindig, úgy ez idén is szent buzgalommal ünnepelte e napokat, s sietett résztvenni a sz. cselekmények egész sorozatában, melyeknek minden egyes mozzanata oly lélekemelő, oly fönségtöl átlengett, hogy önkénytelenül áhitatra ragad, lebilincsel és fölmagasztal. Itt az alábbiakban a letűnt húsvétnak képét óhajtván vázolni, legyen szabad ünnnepélyei sorozatán végigtekintenünk. Nagyszerdán, csütörtökön és pénteken, a délutáni órákban, kitűnő karok közreműködésével énekeltettek a főtemplomban „Jeremiás siralmai“ Jeruzsálem fölött. És azok szomorú dallamai mélyen hatottak a jelenlevő nagyszámú ajtatoskodók szivére. Kiválólag lélekemelő volt H—r Károly ur kedves éneke, ki e siralmas panaszok egész mélységét és fönségét teljesen visszaadta. Nagycsütörtökön érsekünk ö excja mondotta a sz. misét és szentelte meg az egyházmegye számára az olajat és a sz. chrismát tizenkét misemezbe öltözött presbyter közreműködése és fényes segédlet mellett. A sz. szertartások bevégezte után a hagyományos lábmosás következett. Nagypénteken ugyancsak érsekünk pontificált, mely alkalommal ez idén utóljára hallottuk a szomorú passio-ének bánatos dallamait, gyönyörűen énekelve a növendék papság énekkara által. A legmagasabb oltári szentség szintén ez alkalommal vitetett a szent sirba.
